1.08k likes | 1.35k Views
Nemzeti számlák, GDP, GNI. Mi az előadás célja?. Röviden ismertetni és értelmezni a nemzeti számlák meghatározását felépítését jellemzőit számláit és aggregátumait néhány elágazását. Mi is a nemzeti számla?. A nemzeti számlarendszer makrogazdaság-statisztikai mutatókból álló rendszer
E N D
Mi az előadás célja? • Röviden ismertetni és értelmezni a nemzeti számlák • meghatározását • felépítését • jellemzőit • számláit és aggregátumait • néhány elágazását
Mi is a nemzeti számla? • A nemzeti számlarendszer makrogazdaság-statisztikai mutatókból álló rendszer • Célja: statisztikai adatok szolgáltatása a gazdasági elemzésekhez, döntéshozatalhoz és a politika formálásához • Értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy „a makrogazdasági statisztikák is csupán annyiban nevezhetőek a gazdasági tények objektív számadatainak, hogy azok többnyire letisztult, közmegegyezésen alapuló elméleti tételeken alapulnak.”1 • „A 20. században a neoklasszikus nézetek az általános egyensúlyi keretben illesztették össze a fogyasztói, a termelői és a munkaerő-piaci preferenciákon alapuló értékelméletet. A mai gazdaságstatisztikai fogalmak lényegében ennek a neoklasszikus elméletnek számszerűsített változatát készítik el, egyben megkülönböztetve a fogyasztó, a termelő és a termelési tényezők (munka és tőke) hasznosságának mérőszámát.”2 1: Hüttl Antónia: Gazdaságstatisztikai fogalmak történelmi fejlődésben, 2002, 3. old 2: Hüttl Antónia: Gazdaságstatisztikai fogalmak történelmi fejlődésben, 2002, 17. old.
A nemzeti számlák lényege • A rendszer egymással összekapcsolt számlák láncolatából áll. • A számlák az adott időszak alatt végbement gazdasági tevékenységeket írják le. • Ezt egészítik ki a vagyonmérlegek, amelyek az eszközök és források értékét mutatják be az időszak elején és a végén.
A nemzeti számlák felépítése • Az egyik számla egyenlegező tétele a következő számla nyitó tételét jelenti, ezáltal a számlák láncszerűen kapcsolódnak össze. • Az egyenlegező tételek szolgáltatják a legfontosabb információt a gazdaság teljesítményéről készülő elemzésekhez. • Ilyen mutató például a bruttó hozzáadott érték/bruttó hazai termék (GVA/GDP), a bruttó nemzeti jövedelem (GNI), a rendelkezésre álló jövedelem és a megtakarítás.
A számlák sorozataÖsszeállíthatók szektoronként és a teljes nemzetgazdaságra
A nemzeti számlák felépítése (2) • Elemzési célokra a rendszer részletesebb adatokat biztosít (ágazatos, szektoros, területi bontást, éves és negyedéves folyó áras adatokat, növekedési ütemet). • A nemzeti számlák összeállítását nemzetközi módszertanok és Európai Uniós törvényi előírások szabályozzák.
A nemzeti számlák alapjai • Az összeállítás során a gazdaság szereplőit statisztikai egységekbe soroljuk, azokat jellemző tulajdonságaik alapján szektorokba rendezzük, és az általuk adott időszakban (év/negyedév) végzett gazdasági műveleteket számoljuk el az egyes számlákon.
A nemzetgazdaság határai • A gazdaság egészének meghatározása a rezidens egységek fogalmának segítségével történik. • Egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország területére esik, azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) az adott ország területén gazdasági tevékenységet folytat. • A rezidens egységek gazdasági műveleteket végeznek nem-rezidens egységekkel (azaz olyan egységekkel, amelyek más gazdaságokban rezidensek). Ezek a tranzakciók az adott gazdaság külső gazdasági műveletei, és a külföld számlán kerülnek elszámolásra.
Szervezeti egységek • A szervezeti egységek olyan elemi gazdasági döntéshozó központok, amelyeket fő funkciójuk gyakorlása során egységes viselkedés és döntéshozatali autonómia jellemez. • A rezidens egység akkor tekintendő szervezeti egységnek, ha fő funkciója tekintetében önálló döntéshozatallal rendelkezik, és a számlák teljes sorozatát vezeti, vagy a számlák teljes sorozatának összeállítása szükség esetén – mind gazdasági, mind jogi szempontból – lehetséges és ésszerű lenne.
A számlák rendszere és az aggregátumok • Értékelés • A népességre és a munkaerőre vonatkozó néhány mutató kivételével a rendszer minden folyamatot és állományt pénzben fejez ki. Piaci árak képezik az értékelés alapját. • Bruttó hozzáadott érték alapáron, + termékadók és támogatások egyenlege = piaci ár • Felhasználás piaci áron • Változatlan áras számítások – külön jogszabály, kézikönyv • A számbavétel időpontja A rendszer a folyamatokat eredményszemléletben számolja el, azaz akkor, amikor a gazdasági érték vagy követelések és kötelezettségek keletkeznek, átalakulnak vagy megszűnnek.
A gazdaság szektorai – nem-pénzügyi vállalatok • A nem-pénzügyi vállalatok (S.11) szektor olyan szervezeti egységekből áll, amelyek • jövedelemelosztási és pénzügyi műveletei elkülönülnek tulajdonosaik műveleteitől, • piaci termelők, • fő tevékenységük termékek és nem-pénzügyi szolgáltatások előállítása.
A gazdaság szektorai –pénzügyi vállalatok • A pénzügyi vállalatok (S.12) szektor magában foglal minden olyan vállalatot és kvázi vállalatot, amelyek fő tevékenysége • pénzközvetítés (pénzközvetítők) • és/vagy pénzügyi kiegészítő tevékenység (pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok). • A pénzközvetítés olyan tevékenység, amelyben a szervezeti egység pénzügyi eszközökre tesz szert, és egyidejűleg saját számlájára kötelezettségeket vállal azáltal, hogy a piacon pénzügyi tranzakciókban vesz részt. A pénzközvetítők eszközei és forrásai eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, azt is beleértve, hogy a pénzközvetítés folyamatában a pénzalapokat átcsoportosítják, lejáratukat, nagyságukat, kockázatukat és más feltételeiket átalakítják. • A pénzügyi kiegészítő tevékenységek a pénzközvetítéssel szorosan összefüggő, de önmagukban nem pénzközvetítést jelentő tevékenysége.
A gazdaság szektorai – kormányzat • A kormányzati szektor (S.13) magában foglalja mindazokat a szervezeti egységeket, amelyek • egyéb, nem piaci termelők, • kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra kerül, • és amelyeket főleg a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással finanszíroznak, • és/vagy mindazokat a szervezeti egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása.
A kormányzat bevételei és kiadásai folyó áron Forrás:A kormányzati szektor bevételei és kiadásai, 2013. III. negyedév; KSH gyorstájékoztató
A gazdaság szektorai – háztartások • A háztartások (S.l4) szektor egyéneket és egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt esetenként mint olyan vállalkozókat, akik piaci termékeket állítanak elő, pénzügyi vagy nem-pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők). • A vállalkozók esetén az S.14 szektorba sorolás feltétele, hogy ne olyan elkülönült szervezeti egység végezze a vállalkozói tevékenységet, amelyet kvázi vállalatként kell kezelni. • A szektorba tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő termékeket vagy nem-piaci szolgáltatásokat
A gazdaság szektorai –háztartásokat segítő nonprofit intézmények • A háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.15) szektorát olyan nonprofit intézmények alkotják, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és egyéb, nem piaci magántermelők. • Fő bevételi forrásaik – az eseti értékesítésből származó bevételeken kívül – a háztartásoktól, mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeni és természetbeni hozzájárulásokból, kormányzati befizetésekből és tulajdonosi jövedelemből származnak. • A kormányzat által ellenőrzött és nagyrészt finanszírozott nonprofit intézmények az osztályozás szerint a kormányzati szektorhoz tartoznak.
A gazdaság szektorai – külföld • A külföld (S.2) az egységek olyan csoportosítása, amely nem a tevékenységek és az erőforrások alapján történik. A külföld mindazokat a nem-rezidens egységeket tartalmazza, amelyek tranzakciókat folytatnak, vagy egyéb gazdasági kapcsolatban állnak rezidens egységekkel. • Számlái teljes körű áttekintést nyújtanak a nemzetgazdaságot a külfölddel összekötő gazdasági kapcsolatokról. Fizetési mérleg
Elszámolási szabályok • Számlák két oldala (folyó számlákon): Forrás Felhasználás olyan gazdasági műveletek, amelyek egy egység vagy szektor birtokában lévő gazdasági értékek összegét növelik olyan gazdasági műveletek, amelyek csökkentik egy egység vagy szektor birtokában lévő gazdasági értékek összegét A felhalmozási számlákon a forrás megfelelője: Kötelezettségek és nettó vagyon változása A felhasználás megfelelője: Eszközváltozás
Elszámolási szabályok (2) • Kettős elszámolás/négyszeres elszámolás • minden gazdasági műveletet kétszer kell számba venni: egyszer forrásként és egyszer felhasználásként • gyakorlatban négyszeres az elszámolás, mivel a legtöbb művelet két szervezeti egység között zajlik, és minden műveletet az érintett résztvevőknek kétszer kell elszámolni.
Gazdasági műveletek, egyenlegező tételek • A gazdasági műveletek eredőjeként keletkeznek az egyenlegező tételek:
0.Termék és szolgáltatás számla • A termékszámla (termék és szolgáltatás számla) a gazdaság egészére és a termékcsoportokra nézve tartalmazza • az összes erőforrást (kibocsátást és importot), • valamint a termékek és szolgáltatások felhasználását (folyó termelőfelhasználás, végső fogyasztás, készletváltozás, bruttó állóeszköz-felhalmozás, értéktárgyak nettó felhalmozása és az export). Kibocsátás+Import=Folyó term. felh.+Végső fogyasztás+Felhalmozás+Export
Külföld számla • A külföld számlához a rezidens és nem-rezidens szervezeti egységek közötti gazdasági műveletek, valamint – amennyiben léteznek – az ezekhez kapcsolódó eszköz- és forrásállományok tartoznak. • Mivel a külföld a gazdasági szektorok szerepéhez hasonló szerepet játszik az ESA számlarendszerében, a külföld számlát a külföld szempontjából állítjuk össze. Ami a külföld számára forrás, az a gazdaság egésze számára felhasználás, és fordítva. Ha az egyenlegező tétel pozitív, ez a külföld számára többletet, a gazdaság egésze számára pedig hiányt jelent, és a helyzet fordított, ha az egyenlegező tétel negatív.
I.Termelési számla • A termelési számla a termelési folyamathoz kapcsolódó gazdasági műveleteket tünteti fel. Forrásait a kibocsátás, míg felhasználásait a folyó termelő-felhasználás képezi. • A termelési számla adja a rendszer egyik legfontosabb egyenlegező tételét, a hozzáadott értéket, vagyis azt az értéket, amelyet termelőtevékenységet végző egységek állítanak elő, továbbá az egyik alapvető aggregátumot: a bruttó hazai terméket.
Bruttó hazai termék (GDP) A hozzáadott érték gazdaságilag fontos mutató mind a gazdasági szektorokra, mind az ágazatokra nézve. A GDP tehát önmagában nem az általános jólét mérőszáma!
Bruttó hazai termék (GDP) Nyolc tipp annak, aki a szívén viseli a döcögő magyar gazdaság sorsát: • 1. Vegyen magyar terméket! • 2. Vásároljon sokat! • 3. Ne alkudozzon! • 4. Fogadjon fel bébiszittert, bejárónőt, festőt! • 5. Egyen étteremben! • 6. Örüljön, ha az ünnepnap hétvégére esik! • 7. Ne sajnálja a közszolgáktól a béremelést! • 8. Ha minden kötél szakad, járjon prostituálthoz! Forrás: Origo, 2012. augusztus 22.
Bruttó hazai termék (GDP) A bruttó hazai termék a termelési számla egyenlegező tétele, de kiszámítható még • Felhasználás • Jövedelem oldalról is, azaz vizsgálhatjuk, hogy a megtermelt GDP-t hogyan, mire használtuk fel, illetve a megtermelt GDP milyen jövedelmekre osztható fel.
Bruttó hazai termék (GDP) Kibocsátás-Folyó term. felh.=Végső fogyasztás+Felhalmozás+Export-Import
II.1.1 Jövedelmek keletkezése számla • A jövedelmek keletkezése számla a szektorokat, alszektorokat és az ágazatokat, mint az elsődleges jövedelmek forrását, s nem mint ezek rendeltetési helyét mutatja be. • A számla azt vizsgálja, hogy a hozzáadott érték milyen mértékben képes fedezni a munkavállalói jövedelmet és a termelési adók és támogatások egyenlegét. Méri a működési eredményt, amely a termelő tevékenység során keletkezett nyereségnek/veszteségnek felel meg,
Működési eredmény/ vegyes jövedelem • A jövedelmek keletkezése számla egyenlegező tétele • az a jövedelem, amelyhez az egységek saját termelőeszközeik használata révén jutnak • azt mutatja, hogy a megtermelt hozzáadott értékből a kifizetett munkavállalói jövedelmek és termelési adók/támogatások után mennyi jövedelme marad a gazdasági egységnek
II.1.2 Elsődleges jövedelmek elosztása számla • A jövedelmek keletkezése számlától eltérően az elsődleges jövedelmek elosztása számla a rezidens gazdasági egységeket és szektorokat mint az elsődleges jövedelemben részesülőket, s nem mint jövedelem termelőket kezeli. • Az “elsődleges” jelző arra a jövedelemkategóriára vonatkozik, amelyhez a rezidens egységek a termelőfolyamatban való közvetlen közreműködésük folytán jutnak (munkavállalói jövedelem), illetve, amelyet valamely pénzügyi eszköz vagy a nem-termelt tárgyi eszköz tulajdonosa más gazdasági egységtől azért kap, mert pénzforrást, vagy nem-termelt tárgyi eszközöket bocsát a másik szervezeti egység rendelkezésére (tulajdonosi jövedelem)
Elsődleges jövedelmek egyenlege (GNI) • az elsődleges jövedelmek elosztása számla egyenlegező tétele, nemzetgazdaság szintjén a bruttó nemzeti jövedelem • nemzeti jövedelem nem a termeléssel, hanem a jövedelemmel kapcsolatos fogalom
Elsődleges jövedelmek egyenlege (GNI) = a rezidens szervezeti egységek által kapott összes elsődleges jövedelemmel
Elsődleges jövedelmek egyenlege (GNI) • Kiszámítható a GDP-ből is: +külföldről kapott/fizetett munkavállalói jövedelmek egyenlege +külföldről kapott/fizetett tulajdonosi jövedelmek egyenlege +EU intézményektől kapott/fizetett termelési és import adók és támogatások egyenlege
A bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alakulása folyó áron, 1995-2012
II.2 Jövedelmek másodlagos elosztása számla • A jövedelmek másodlagos elosztása számla azt mutatja meg, hogy egy gazdasági szektor elsődleges jövedelmének egyenlege az újraelosztás során hová kerül. Ennek összetevői: • jövedelemadó, vagyonadó stb., • társadalombiztosítási hozzájárulás és társadalmi juttatások (a természetbeni társadalmi juttatások kivételével), • egyéb folyó transzferek (viszonzatlan átutalások).
Rendelkezésre álló jövedelem • A jövedelmek másodlagos elosztása számla egyenlegező tétele • Azt mutatja meg, hogy az elsődleges jövedelmekből a jövedelmek újraelosztása során melyik szektornak mennyi jövedelme marad fogyasztásra és megtakarításra
A háztartások bruttó eladósodottsága (hitelállomány a rendelkezésre álló jövedelem arányában)
II.3 Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla • A háztartások jövedelméről azáltal nyújt átfogóbb képet, hogy a háztartások részére ingyenesen biztosított egyéni fogyasztási célt szolgáló termékek és szolgáltatások, vagyis a természetbeni társadalmi juttatások felhasználását leíró folyamatokat is magába foglalja. • Hozzájárul a kormányzat jövedelmek újraelosztásában betöltött szerepének vizsgálatához