Be nem jelentett munkavégzés Magyarországon – elterjedtség és társadalmi összetevők

1. Be nem jelentett munkavégzés Magyarországon – elterjedtség és társadalmi összetevők Tóth István János (MTA Közgazdaságtudományi Intézet, tudományos főmunkatárs) 2008. December 8. 10:20 Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest ILO

2. Tartalom Támogatók Az előadás célja Fogalmi elhatárolás Adatok, módszerek Kiterjedtség Társadalmi összetevők Összegzés Gazdaságpolitikai tanulságok ILO

3. „…Könnyű a gyógyítás a baj elején, noha nehéz a felismerés, míg idő múltával, ha nem ismerik fel és nem gyógyítják, könnyű lesz a bajt megállapítani, de sokkalta nehezebb az egészséget helyreállítani” (N. Machiavelli: A fejedelem: 16. old. Európa, 1987) ILO

4. Támogatók ILO

5. Támogatók ILO (OTKA, Miniszterelnöki Hivatal) ILO

6. Az előadás célja ILO

7. Az előadás célja • Becslések: mekkora lehet a súlya? • Milyen fajtáiról beszélhetünk? • Mely társadalmi csoportoknál fordul elő? • Milyen gazdaságpolitikai következményei lehetnek? ILO

8. Fogalmi elhatárolás ILO

9. Fogalmi elhatárolás • Bejelentendő, de be nem jelentett munka: Adócsalás, adóelkerülés (a háztartásban végzett munkával nem foglalkozunk) • Nem regisztrált foglalkoztatás => szja, járulék be nem fizetés • Aluljelentett foglalkoztatás => szja, járulék be nem fizetés • Fizetés céges számlán keresztül (munka helyett szolgáltatás vásárlás) => háztartási folyó kiadás, mint termelő felhasználás („elköltségelés”) vagy => a cég pénztárállományának növelése (adó be nem fizetése) => osztalékon keresztüli adózás => eva-n keresztüli adózás (adóék: bruttó összeg 27%-a) ILO

10. Bejelentett és be nem jelentett munka a hivatalos munkaerő-piaci státusz szerint A, B, C => regisztrált, tiszta stratégiák D, E => vegyes stratégiák (adócsalással és/vagy adóelkerüléssel) F, G, H => nem regisztrált, tiszta stratégiák (adócsalással és/vagy adóelkerüléssel) ILO

11. Adatok, módszerek ILO

12. Adatok, módszerek • Diszkrepancia vizsgálatok statisztikai adatok alapján (Ádám – Kutas, 2004, Krekó - P. Kiss, 2007, Köllő, 2008, Elek et al. 2009) • Lakossági és vállalati empirikus felmérések (Semjén – Tóth, 2004, Semjén et al. 2008) ILO

13. Adatok, módszerek • Lakossági felvételek: => 2007, GVI, nem deklarált foglalkoztatás és megtakarítási hajlandóság (Medgyesi – Czibik: A lakosság nyugdíjjal kapcsolatos megtakarítási tudatossága és hajlandósága, GVI, 2007, p. 71, http://www.gvi.hu) => 2008, MTA KTI, adócsalás és korrupció (Semjén et al.: Adócsalás és korrupció: lakossági érintettség és elfogadottság. MTA KTI, MT-DP 2008/13 p. 74, http://econ.core.hu) ILO

14. Kiterjedtség ILO

15. Kiterjedtség • Ádám – Kutas, 2004: 13% • Elek et. al., 2009: 19-20% (2001-2005) ILO

16. A be nem jelentett foglalkoztatottság súlyának becslése, 2001-2005, % Be nem jelentett foglalkoztatottság aránya: be nem jelentetten dolgozók száma / A munkaerő-felvétel szerint foglalkoztatottak száma, Forrás: Elek et al. ILO

17. Zsebbe vagy számlára való fizetés előfordulása, % Zsebbe, vagy számlára: előfordult-e az előző két évben? ILO

18. Zsebbe vagy számlára való fizetés aránya az összes fizetésen belül, % Vegyes stratégia: ha van be nem jelentett jövedelem => súlya jellemzően meghatározó ILO

19. Be nem jelentett munka előfordulása a háztartásban, % Vegyes stratégia a háztartáson belül => a be nem jelentett munka halmozódása nem jellemző ILO

20. Társadalmi összetevők ILO

21. Be nem jelentett munka előfordulása foglalkozások szerint Legnagyobb arányú a szolgáltató szektorba tartozó foglalkozásoknál: őrző-védő, informatikus, építész, művész, szállítási és hírközlési foglalkozások Forrás: Elek et al. , 2009 ILO

22. Társadalmi összetevők • Nők kevésbé érintettek mint a férfiak • Zsebbe, vagy számlára: Nők (22%) Fériak (31%) ILO

23. A be nem jelentett foglalkoztatás becslése nemek és életkor szerint: a be nem jelent foglalkoztatás aránya 2004,% Nők: kisebb arányú; Fiatal korosztályok: nagyobb arányú Forrás: Elek et al., 2009 ILO

24. Zsebbe vagy számlára való fizetés életkori csoportok szerint, % Alkalmazottak: fiatalok között nagyobb arányú; egész minta: középkorúak között ILO

25. Zsebbe vagy számlára való fizetés iskolai végzettség szerint, % Zsebbe: alacsonyabb iskolai végzettség mellett nagyobb arányú; Számlára: magas iskolai végzettség mellett nagyobb arányú ILO

26. Zsebbe vagy számlára való fizetés munkaerő-piaci státusz szerint,% Zsebbe: alkalmi munkás, munkanélküli Számlára: munkanélküli, alkalmi munkás, rendszeresen dolgozik ILO

27. Zsebbe való fizetés súlya az alkalmazottágazata szerint, % Zsebbe: pénzügyi és közösségi szolgáltatásnál nem jellemző Számlára: pénzügyi és közösségi szolgáltatás ILO

28. Számlára és/vagy zsebbe való fizetés az egy főre jutó háztartási jövedelmi helyzet szerint, % Zsebbe: alacsony jövedelem mellett (kérdezettek 20%-a) Számlára: közepes jövedelmi szintnél (kérdezettek 16%-a) Mindkettő: alacsony jövedelműek egyharmada ILO

29. Összegzés ILO

30. Összegzés • A magyar lakosság ¼-e (26%) kapott jövedelmet legalább egyszer, mint be nem jelentett foglalkoztatott az utóbbi két évben (alsó becslés!) • Be nem jelentett foglalkoztatás gyakran kényszer a munkavállaló számára • Háztartások => vegyes stratégia • Be nem jelentett munka => típus szerint eltérő társadalmi mintázat • Zsebbe => munkaerőpiac perifériáján • Számlára => magasabb jövedelem, diplomások, szolgáltatásban dolgozók ILO

31. Gazdaságpolitikai tanulságok ILO

32. Gazdaságpolitikai tanulságok • Munkahelyteremtés => csökkenti a be nem jelentett munka hatókörét => csökkenti a rejtett gazdaságot • Adócsalás elleni programok => perverz hatások => rontják a munkaerő-piac perifériáján lévők helyzetét, kiszorító hatás • Egyeztetett és vegyes politikák szükségesek: munkahelyteremtés és adócsalás elleni programok • Hatások és a várható alkalmazkodás előzetes felmérése a gazdasági szereplők két típusánál (foglalkoztatottak, vállalkozók) ELENGEDHETETLEN ILO

33. Irodalom Ádám, S. and Kutas, J. (2004): A foglalkoztatottak számának alakulása a személyi jövedelemadó bevallások alapján, Munkaügyi Szemle, 2004. március Elek, P., Scharle, Á., Szabó, B. and Szabó, P. A. (2009): Evasion of taxes on wages in Hungary,Working Papers in Public Finance, to appear, http://tatk.elte.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=441&Itemid=598 Köllő, J. (2008): Two notes on unreported employment and wages, Manusript, Prepared as part of the World Bank Project: Hungary Undeclared Employment, 2nd February 2008. Krekó, J and P. Kiss, G (2007) Adóelkerülés és a magyar adórendszer,MNB tanulmányok 65. (http://www.mnb.hu) Medgyesi M. – Czibik Á. (2007): A lakosság nyugdíjjal kapcsolatos megtakarítási tudatossága és hajlandósága, GVI, p. 71, http://www.gvi.hu Semjén A. - Tóth I. J. (2004): Rejtett gazdaság és adózási magatartás. Magyar közepes és nagy cégek adózási magatartásának változása 1996-2001, MTA KTI, p. 71., http://econ.core.hu Semjén A. - Tóth I. J. – Medgyesi M. - Czibik Á. (2008): Adócsalás és korrupció: lakossági érintettség és elfogadottság. MTA KTI MT-DP 2008/13, p. 74 (http://econ.core.hu) ILO

34. Köszönöm a figyelmet! ILO