Magyarország betagolása a Habsburg birodalomba

1. Magyarország betagolása a Habsburg birodalomba

2. A visszafoglaló háború (1683-1699) következményei • Jelentős népességveszteség (növekmény elvész, kb. 4 millió fő), népsűrűség csökkent • A települések 1/3-a elpusztult – újratelepítés • A 17. sz.: megrekedt a városfejlődés – reagrárosodási tendencia - Helyi szinten: jogbizonytalanság • A földesúri politikai és gazdasági befolyás csökkent az állammal szemben • Kemény adóztatás – társadalmi elégedetlenség, népmozgalmak, szabadságharc

3. Elképzelések Magyarország birodalmi pozíciójára 17. sz. 2. fele: kameralista gazdaságpolitika létrejötte Célja: 1. Az állami bevételek növelése 2. Ausztria központi helyének erősítése 3. Pozitív külkereskedelmi mérleg elérése 4. A fejlettebb Nyugathoz való felzárkózás J. Becher: birodalmi szemlélet, gyarmatszerzés, kereskedelemfejlődés W. Schröder: angol merkantilista minta alapján – ipart teremteni Au-ban (gyapjú, selyem, bőr stb.), technikai újítások átvétele

4. A gazdasági egység képviselője: von Hörnigk munkássága • 1684: „Österreich über alles…” • Felismeri a két ország eltérő adottságaiból következő egymásrautaltságot: Magyarország agrárország Ausztria iparosodottabb Munkamegosztási kapcsolat

5. Hörnigk javaslatai: • A birodalom képes az autarchiára • Magyarországnak a földművelésre és az állattartásra kell koncentrálni • Optimális területkihasználást kell elérni • Birodalmi szinten: belső fogyasztás erősítése, behozatali tilalom néhány termékre • A készárukivitel pénzt hoz (merkantilizmus) – állami gazdagodás, nagyhatalmi pozíció • Magyarország helye a birodalomban: „valóságos …kenyér-, zsír- és húsbánya”

6. Az „Einrichtungswerk” (1689) Létrehozója: Kollonich Lipót győri püspök, 5 fejezet, 500 oldal + Compendium. Javaslatai: - az ország betelepítése (bármilyen népesség, adókedvezmények megadása) - átlátható hitelrendszer kialakítása - iparosodás, iparos iskolák, polgárság fejlődése - egységes pénz-, súly- és mértékrendszer - közegészségügy: járványügyi szabályzat - szegénykérdés megoldása, bécsi tűzvédelem - fényűzés kóros hatásainak megakadályozása

7. gróf Esterházy Pál nádor

8. Esterházy Pál beillesztési tervezete • Esterházy Pál nádor memoranduma: 1688 • Ausztria mellett figyelembe veszi Mo. érdekeit is • A Magyar Kamarát gazdaságirányítási központtá akarta tenni Bécs szerepe csökkent volna • Állami bevételek növelése (sókereskedelem, vámok revíziója, fiskális birtokok megtartása) • Az adórendszer centrális maradt volna • A nemesi kiváltságok érintetlenek (Aranybulla)

9. A betagolás folyamata (1) 1687-es országgyűlés: - lemondás a szabad királyválasztási jogról (az önállóság korlátozása), - lemondás az ellenállási záradékról Cserébe: - A hitbizományi rendszer (majorátus, seniorátus) kialakítása (Esterházy, Pálffy stb.) • Néhány magyar főúr megjutalmazása • A szabad királyi városokat korlátozták: az Ogy-en a 32 civitas (= a vármegyék számával) csak egy szavazattal bírt

10. Az Esterházyak fertődi kastélya

11. A beillesztés folyamata (2) Az 1722/23-as Országgyűlésen rendeződik Mo. közjogi helyzete A probléma: az uralkodói pozíció: férfiágon a Habsburg-ház lassan kihalt - 1-3. tc: a nőági örökösödés elismerése - kimondta, hogy Mo. része a birodalomnak - ugyanakkor elismerte, hogy Mo-nak saját törvényei vannak, azok szerint kell kormányozni Kényes egyensúly, lehetőség ennek érvényesítésére, főleg háborúk idején

12. Intézményi irányítás • Birodalmi kormányzati intézmények kialakítása (Állami Kancellária, Directoriumok, a gazdasági ügyek központja a Hofkammer) • Magyar kormányszervek (régiek és újak): - 1724: Helytartótanács (közigazgatási szervezet, egyre fontosabb) - Magyar Kamara (adóbeszedés, vámbevételek begyűjtése, kincstári jövedelmek kezelése) A bevételek nőttek: 1713-ban 63 000 Ft bevétel 1759-ben 2,7 millió Ft

13. Kaunitz kancellár a 18. század közepén

14. A kettős vámrendszer működése • 1754. október 1: vámrendelet • Merkantilista elgondolás. Cél: birodalmi önellátás + bevételek növelése • A külső gazdaságokkal szemben prohibitív vám • Mo. – Au. között: eltérő ipari és mg-i szabályozás • Mo: mg-i termék olcsón, ipari drágán vihető ki • Au: fordítva • Ösztönző agrár-ipari termelésre és forgalmazásra • A belső ipari piac monopolizálása az osztrák és a cseh termelők számára

15. A vámrendszer működése (2) • A külkereskedelem volumene növekedett • Kivitel szerkezete hagyományos maradt (marha, gabona, bor, gyapjú, új: dohány) • Cserearányok jók, az agrárárak lassan emelkedtek • Folyamatos állami kereslet a háborúk miatt • Jövedelembeáramlás: kastélyok, irodalom, templomok, közintézmények • Gazdasági beruházások (földvásárlás, gazdasági épületek, külföldi eszközök, eljárások) • Hátrány: a gazdaság szerkezete konzerválódott

16. A valutarendelet: 1753 1723: Törvény a pénzekről: 1 Ft = 100 dénár, 1 garas = 5 dénár 1753: Pénzlábrendelet: az osztrák értékű ezüstforint ezüsttartalmáról rendelkezett: - 1 kölni márka ezüstből 20 forintot vertek - 1 forint = 20 garas; 1 garas = 3 krajcár A fizetéseknél kötelező elfogadni az osztrák forintot 1762: a forint papírformája is (bankócédula) megjelenik, lassan terjed, gyenge inflálódás Kölcsönügyletek központi szabályozása (kamat)

17. A földtulajdon kérdése a 18. század első felében Kettős jogértelmezés: 1. Au: fegyverrel szerzett terület Mo. 2. Mo: a nemesi földtulajdon nem évülhet el 1688: A Neoacquistica Commissio felállítása - a forgalmi becsérték 10 %-a - A földtulajdon igazolása A szabad földek eladományozása fizetségként hadvezéreknek, hadiszállítóknak, hitelezőknek Köv: a birtokosréteg kicserélődése, új nagy-és középbirtokosi réteg keletkezése

18. Savoyai Jenő szobra a budavári palota előtt

19. allodiális földek (majorság) -------------------- (lehetindusztriális földvagy allodiális parasztbirtok is) közös haszonvételű földek (általában:erdő, legelő, nádasok, mocsarak, tavak) úrbéres telki állomány (ezenbelül: - házhely, - szántó, - rét) A nagybirtokok földstruktúrája1767-ben

20. Az úrbérrendelet és gazdasági következményei (1767) Szabályozta a nagybirtokok tulajdoni-használati jogait, 1836-ig érintetlen marad a rendszer. Meghatározta telek utáni szolgáltatásokat: A földesúrnak: - munkajáradék (robot, hosszú fuvar) - terményjáradék (kilenced, ajándék) - pénzjáradék Az államnak: census (személyenként évi 1 Ft) A vármegyének: közmunka, háziadó Megmerevítette a jogi kereteket – mobil népesség letelepedési nehézségei (szerződésesek)