130 likes | 227 Views
A városmegújítás, mint a helyi gazdaság hajtómotorja. Határmenti régió fejlesztésének lehetőségei 2008. Június 24. Brunda Gusztáv, Inno-nivo Kft., Salgótarján Tel.: 30/96-82-705; mail: gbrunda@chello.hu. Határmentiség, együttműködés. Szemlélet és elkötelezettség
E N D
A városmegújítás, mint a helyi gazdaság hajtómotorja Határmenti régió fejlesztésének lehetőségei 2008. Június 24. Brunda Gusztáv, Inno-nivo Kft., Salgótarján Tel.: 30/96-82-705; mail: gbrunda@chello.hu
Határmentiség, együttműködés Szemlélet és elkötelezettség Mindig voltak, akik építették a.)1970-80-as évek „A baráti országok” nehezen átjárható határai – állami-, párt protokoll, kis kultúra és népi diplomácia b.) 1990-es évek Népi diplomácia új korszaka és a társadalmi-gazdasági együttműködések lehetőségeinek felismerése, sok kultúra
Határmentiség, együttműködés c.) Ezredforduló után Népi diplomácia, gazdasági kooperációk, munkaerő áramlás, az intézményes együttműködések felfutása. (Besztercebánya-Salgótarján urbanisztikai tengely feltárása, testvérvárosi kapcsolatok erősödése, más határon átnyúló tervezési munkák, intézményes kooperációk – beleértve a civil együttműködéseket.)
A térség, és jövő új szemléletű felfogása mindkét oldalon • Kezd általánossá válni a felismerés, hogy egy „kultúrkörben” élünk, szlovákok és magyarok. • A területi gazdaság új lehetőségei tűnnek fel.
A térség, és jövő új szemléletű felfogása mindkét oldalon • Ugyanakkor nem találunk fel semmit. • Egyszer már létezett egy történelmileg kialakult gazdasági munkamegosztási rendszer. Gyújtópontok: Pozsony(-Győr tengely), Budapest, Kassa (-Miskolc tengely)
A térség, és jövő új szemléletű felfogása mindkét oldalon • Emelkednek új bipolaritások. Nógrád határának mentén: Losonc - Salgótarján Nagykürtös - Balassagyarmat
Nagykürtös - Balassagyarmat Lassan bontakozó lehetőségek magába foglalója. Lényegében feltáratlan az együttműködés távlata. Megformálatlanok a kapcsolatok, konkrét közös célok nélkül. A közös városfejlesztés lehetőségét kerestük 2007. évben, az Interregben.
Balassagyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tervező munka során a városra, • mint önmagában jelentős urbanisztikai minőségre, gazdasági potenciálra, és • térségi szolgáltató, ipari és kulturális központra tekintettünk. • Benne a határon átnyúló vonzáskörből adódó szerepekkel.
Balassagyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája • Benne a határon átnyúló vonzáskörből adódó szerepek: - térségi turisztikai elosztó központ, - kereskedelmi központ, - kulturális központ.
Balassagyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája • Az IVS nem csupán stratégia képző dokumentum, hanem a lehetséges, fejlődésre-orientált jövő érdekében szükséges beavatkozásokat megalapozó, stratégia képző és operatív dokumentum. • Egyik legfontosabb célja a helyi gazdaság fejlődésének előkészítése, kiszolgálása, ahhoz új lehetőségek feltárása. (Lipcsei Charta) • Mindez egy, a Városfejlesztés Zrt. által kiformált magyar modell alapján: „A közszféra és a magánszféra együttműködésén alapuló magyar modellje.”
Balassagyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1. Kijelölte a jövőbeni fejlesztési irányokat Jövőkép: határon átnyúló gazdasági és szolgáltató térségi központ megújult lakókörnyezettel és kedvező életminőséggel Stratégiai célok: • Gazdaságfejlesztés • Lakókörnyezet megújítása • Népességmegtartás, életminőség javítás
Balassagyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2. Megformálta a városrészek fejlesztési összhangját. 3. Bemutatja a megvalósítás formáit és eszközeit: a.) Akcióterületek kijelölése b.) Ingatlangazdálkodási tervet ad c.) Kiformálja a megvalósítás szervezeti feltételeit Balassagyarmat a stabil fejlődés városa: kelet-nyugat modell Nógrádban is.