Ásványtan

1. Ásványtan Név: Le-Dai Barbara Neptun-kód: IEDZ4U Tantárgy: Ásvány és kőzettan

2. Ásvány SZÓ fogalma: • Földünk és más szilárd kéreggel rendelkező égitest kérgében fordulnak elő. • Természetes úton képződnek, túlnyomó részt szilárdak és kristályosak. • Névvel, képlettel és kristályszerkezettel egyértelműen leírhatók. • Homogének, azaz kémiailag egyneműek.

3. A kristálykémia alapú ásványrendszerezés: A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszerezés alapját az egyszerű és összetett anionok által meghatározott ásványosztályok jelentik. Az ásvány ismeretéhez azonban nem elegendő csak kémiai összetételét meghatározni, mert a kémiai összetétel csak a kristályszerkezettel együtt jellemzi a szilárd anyagot.

4. Terméselemek Jelenleg közel 100 terméselemet ismerünk. Ritkaságuk ellenére számos fém legfontosabb forrásai. A terméselemek kristályszerkezete és kémiai kötéstípusai nagyon változatosak. Terméskén Grafit

5. Szulfidok A szulfidok osztályába fémeknek kénnel alkotott vegyületei tartoznak. Ezen osztály ásványait a fémes megjelenés és az átlátszatlanság, valamint a nagy sűrűség jellemzi. A szulfidok fontos ólom-, cink-, vas- és rézércek. Érdekesség: a szulfidok közül a Kalkopirit(CuFeS2) - a felső képen- színe igen hasonlít az aranyhoz, ezáltal sokan összetévesztették a kettőt. Népies neve 'bolondok aranya' lett.

6. Halogenidek • A halogenideka fluor, klór, bróm, jód vegyületei. • Közös jellemzőjük a sós vagy keserű íz, a nemfémes küllem, tökéletes hasadás. • Vízben általában jól oldódnak, vizes oldatuk jól vezeti az elektromosságot, olvadáspontjuk viszonylag magas. • Kristályaikat pozitív és negatív ionok tartják össze. • A halogenidekhez tartozik például a kősó.

7. Oxidok és hidroxidok • Az ide tartozó ásványoknak alig van közös vonásuk. Míg a Szilícium és a Titán oxidjai általában átlátszóak, a Vas, Mangán és a Króm oxidjainál uralkodóak a sötét, akár fekete színek és a fémes, félig fémes fény. Az oxidok keménysége és olvadáspontja viszonylag magas, ami igen erős kémiai kötésekre utal, ezek a kovalens kötések. Kedvelt drágakövek sorolhatók ide, mint például a Rubin és a Zafír. Ezek a Korund ( alumínium-oxid ) különböző változatai. Zafír

8. Karbonátok • A karbonátok a természetben igen elterjedt ásványok. A CO 3 2- ion főleg közepes vagy nagy sugarú, kétértékű kationokkal kapcsolódik. • A legismertebb karbonát a kalcit. A tengerek fenekén rakódik le vastag rétegben, hegyeket alkotva. Az így létrejövő üledékes kőzet amészkő. Nagy nyomás hatására a szintén kalcitból álló márvánnyá alakul. Kalcit

9. Szulfátok A szulfátok osztályába tartozó ásványok oxigéndús környezetben, a Föld felszínén vagy annak közelében jönnek létre, mállási folyamatok termékeként. Gipsz

10. Foszfátok • Tulajdonságaik változók, de általában élénk színűek és jól kristályosodnak. • Bár néhány száz foszfátásványt ismerünk, ezek nem gyakoriak. • Viszont foszforvegyületből nagyon sok van a természetben.

11. Szilikátok • A földkéreg felépítésében a szilikátásványoknak uralkodó szerepe van. • Közelítő becslés szerint a földkéregnek mintegy 75%-át szilikátok alkotják. • Jelentőségüket fokozza az ásványfajták nagy száma is, mivelhogy az ismert ásványoknak kb. 1/3-a a szilikátok osztályából kerül ki. • Kémiailag nagyon változatosak, ezért osztályozásuk csak a kristályszerkezetük alapján lehetséges.

12. Szilikátok Forsterit Topáz Muszkovit Kianit

13. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!