Az általános és történeti földtan, mint fő tudományágak

1. Az általános és történeti földtan, mint fő tudományágak

2. Az általános és történeti földtan résztudományágai Ásvány-, és kőzettan Őslénytan Szerkezeti földtan Rétegtan Szedimentológia Paleogeográfia Geomorfológia Paleoklimatológia Geokémia Geofizika Általános földtani alapokon és az élővilág kialakulásán és fejlődésén nyugvó földtörténeti áttekintés

3. Menetrend a 2007/2008 II. félévben Általános földtani alapokon és az élővilág kialakulásán és fejlődésén nyugvó földtörténeti áttekintés Általános földtani alaptörvények, rétegtani alapok, a fosszíliák szerepe, üledékképződési környezetek és változásaik az élővilág kialakulásának és fejlődésének evolúciós szemléletű folyamata Föld-fejlődéstörténet a különböző geológiai korokon keresztül, rétegtani és őslénytani alapon Honnan? Hová?

4. Menetrend a 2007/2008II. félévben • Általános földtan (őslénytan és történeti földtan) előadás 1. éves hallgatók számára • 2007/2008 II. félévi menetrend • Bevezetés az általános és történeti földtanba. Az általános és történeti földtan helye a földtudományok között, tárgya és résztudományaik. A rétegtan (sztratigráfia) és alaptörvényei. Kronológia, geokronológia. A rétegtani alapegységek. A geológiai kortábla. • 2­3. A fosszilizáció és a fosszíliák szerepe a földtudományban. Fáciestan és őskörnyezetelemzés. Lemeztektonika, az üledékgyűjtők geodinamikája (geoszinklinálisoktól a „sea floor spreading”-ig). Főbb üledékképződési környezetek. • 4. Az őslénytan rövid története, az élővilág rendszerezésének kialakulása, a kihalási események, evolúció. Földkeletkezési elméletek. Az élet keletkezésének tudományos megközelítése. • 5. A prekambriumi élet. Sejtmag nélküli szervezetek, sztromatolitok és földtani jelentőségük. A növényvilág fejlődése és rendszere a gombáktól a zárvatermőkig. Az állatvilág rendszere. Egysejtűek és földtani jelentőségük, életterük és környezetjelző szerepük.

5. Menetrend a 2007/2008 II. félévben • Szivacsok. Archaeocyathák. Csalánozók és földtani jelentőségük (korallzátonyok). Férgek. Puhatestűek és földtani jelentőségük I. • 7. Puhatestűek és földtani jelentőségük II. Gyűrűsférgek. Ízeltlábúak és földtani jelentőségük. Tapogatókoszorúsok és földtani jelentőségük (bryozoa, brachiopoda). • 8. Tüskésbőrűek és földtani jelentőségük. Félgerinchúrosok. Gerinchúrosok. Koponyátlanok. Gerincesek I (Pisces). • 9. Gerincesek II (Tetrapoda). Az ember megjelenése az evolúciós sorban. • 10. A Föld fejlődése I. Prekambrium és Paleozoikum. Az élővilág fejlődéstörténete és a főbb hegységképződési fázisok. • 11. A Föld fejlődése II. Mezozoikum. Az élővilág fejlődéstörténete és a főbb hegységképződési fázisok. • 12. A Föld fejlődése III. Harmadidőszak és Negyedidőszak. Az élővilág fejlődéstörténete és a főbb hegységképződési fázisok. • A tantárgy teljesítésének feltételei: • 1. 2 db ZH elégséges eredményű megírása. • 2. Sikeres kollokvium. • 3. Az előadások rendszeres látogatása.

6. Ajánlott irodalom • Báldi Tamás: A történeti földtan alapjai, Tankönyvkiadó 1983 • Báldi Tamás: Elemző (általános) földtan, ELTE TTK 1992 • Géczy Barnabás: Őslénytan, Tankönyvkiadó 1986 • Molnár Béla: A Föld és az élet fejlődése, Tankönyvkiadó 1986 • Hartai Éva: A változó Föld, Miskolci Egyetem Kiadó 2003 • Veress Márton: Általános természeti földrajz, BDF 2007 • Stephen J. Gould: Az élet könyve, Officina Nova 1993

7. A történeti földtan alapja és része a sztratigráfia (rétegtan) Megfogható, rögzített, de hiányos A földtan tudományának kettőssége Távoli események, folytonos A rétegtan a földtörténet kalapálható reliktumainak tudománya. N. STENO (1669) Települési törvény Relatív korok!

8. Rétegtani osztályozás és nevezéktan 1. Litosztratigráfia (kőzetrétegtan) 2. Biosztratigráfia (életrétegtan) 3. Kronosztratigráfia (időrétegtan)

9. Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Litosztratigráfia Formációcsoport Formáció= térképezhető, közel azonos tulajdonságokkal rendelkező kőzettest, regionális elterjedés Tagozat Réteg= olyan szedimentációs alapegység, ami közel állandó környezeti feltételek mellett rakódott le. Réteglap= a rétegeket elválasztó esemény „nyoma” erózió üledékképződési szünet egyéb esemény

10. Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Litosztratigráfia Formáció= térképezhető, közel azonos tulajdonságokkal rendelkező kőzettest, regionális elterjedés Réteg= olyan szedimentációs alapegység, ami közel állandó környezeti feltételek mellett rakódott le. 1. A réteg oldalirányú elvégződése átmenet vetődés összefogazódás 2. A rétegzettség fajtái egyéb nyomok (tektonikus, atektonikus bioturbált, fosszíliák) párhuzamos, laminált keresztrétegzettség lencsés gradált (normál, fordított)

11. Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Biosztratigráfia Biozónák: a rétegek belső „tartalma” 1. Taxon-tartomány zóna. 2. Együttes zóna. 3. Egybeeső tartomány zóna. 4. Származási zóna.

12. Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Kronosztratigráfia Radiometrikus kormeghatározás (bomlási állandó, bomlási újtermék mennyisége, felezési idő) 40K/40Ar – 11 900 millió év 87Rb/87Sr – 47 000 millió év 238U/206Pb – 4500 millió év 235U/207Pb – 713 millió év 14C/14N – 5570 év Magnetosztratigráfia (paleomágnesség vizsgálatok) Nevezéktan: EON – Fanerozoikum - EONOTÉMA IDŐ – Mezozoikum - IDŐTÉMA IDŐSZAK – Jura - RENDSZER KOR – liász - SOROZAT KORSZAK – pliensbachi - EMELET KRON - KRONOZÓNA

13. Rétegtani osztályozás és nevezéktan időszak kor korszak

14. Rétegtan és a geológiai kortábla, a sztratotípus Ismert idejű (bio-, és kronosztratigráfiai kezdet és vég) rétegcsoport, emelet névvel és típusterülettel. A geológiai kortábla: sztratotípusok alapján felállított abszolút időskála.

15. A geológiai kortábla