1 / 44

Módszertani műhely

Módszertani műhely. Bíróné Bondor Katalin 2009. március. Miért van szükség módszertani megújulásra?. A kor kihívásai. Hatékonyabbá kell tenni az oktatást. Ehhez egyéni fejlesztést szolgáló diagnosztizáló és fejlesztő módszerek, eszközök egyaránt szükségesek.

maddock
Download Presentation

Módszertani műhely

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Módszertani műhely Bíróné Bondor Katalin 2009. március

  2. Miért van szükség módszertani megújulásra?

  3. A kor kihívásai • Hatékonyabbá kell tenni az oktatást. Ehhez egyéni fejlesztést szolgáló diagnosztizáló és fejlesztő módszerek, eszközök egyaránt szükségesek. • Tudomásul kell venni a PISA nemzetközi mérésének tényeit, és reagálni kell a szövegértés, a matematika, a természettudományok, de különösen a gondolkodás-fejlesztés területein jelentkező problémákra, igényekre. • Meg kell találni az egyre zavaróbb magatartási problémák tanórai kezelésének pedagógiai módszer- és eszközrendszerét, és fel kell kutatni a prevenció lehetőségeit is. • Sürgető feladatokat ró a közoktatási rendszer valamennyi intézményére az a tény is, hogy a jelenleg 1–4. évfolyamos kisiskolások számára már 18 éves korig tart a tankötelezettség, sőt, nemcsak 12 évre szólóan, hanem az élethosszig tartó tanulásra kell megalapoznia tanulási képességeket.

  4. MAG • Adaptív tanulásszervezés, miért? • …mert 100 7 éves gyerek közül csak 34 gyerek mentális kora azonos az életkorával, 66 gyereké ettől eltérő

  5. Egyéni fejlesztés • 100 12 éves gyerek közül mindössze 20 gyermek kora azonos az életkorával, 80 gyereké ettől eltérő

  6. Elvárható eredmények • Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Ennek eredményeként: • Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. • Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. • Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. • Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. • Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. • Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak

  7. Milyen módszertani elemeket határoz meg a program?

  8. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Az integrációt elősegítő módszertani elemek • egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés • kooperatív tanulásszervezés • projektmódszer • drámapedagógia

  9. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Multikulturális tartalmak • multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban • multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva

  10. Óvodai program elemei 3. Pedagógiai munka kiemelt területei • 3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis) • 3.2. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) • 3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) • 3.4. Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) • 3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése • 3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei)

  11. Melyiket válasszuk?

  12. Szempontok • Az intézmény jellemzői • A pedagógusok módszertani képzettsége • Intézményi stratégia, célok • Korábbi intézményi hagyományok • Külső iskolahasználói igények • Helyi tanterv, tananyag • Pedagógusok választása

  13. A módszerek • egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés: egyéni különbségekre figyelő • kooperatív tanulásszervezés: együttműködési képesség fejlesztése, közös felelősség kialakítása • Projektmódszer: indirekt tanulás,az ismeretszerzés folyamata a lényeg • Drámapedagógia: közösségi helyzetek megoldása, kommunikációs képesség fejlesztése

  14. A drámapedagógia az oktatásban drámapedagógia (Gavin Bolton) • Játék: képzeletbeli világot, valós problémák, valóstudás és tapasztalatok • Cselekvésbe ágyazott gondolkodás • művészetpedagógiai tevékenység, a kreatív nevelés egyik ága • Kommunikációs nevelés

  15. A drámapedagógia az oktatásban • téma - valódi élmény, élethelyzet • saját gondolataik, ötleteik kifejezése és gyakorlati megvalósítása • A tanár - tevékeny részese, kiszolgálója, illetve facilitátora a gyerekek ötleteinek • Az identitás erősítése - a kultúra elemeinek beépítése az oktatásba

  16. A drámapedagógia az oktatásban Cél: saját adottságainak kibontása:CSOPORTÉPÍTŐ ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ ELJÁRÁSOK érzelmi ráhangolódás, elmélyítés: ALKALMAZOTT DRÁMAJÁTÉKOK kommunikációs biztonság, kifejező közlés: KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATOK, BESZÉD- ÉS MOZGÁSGYAKORLATOK, DRAMATIKUS IMPROVIZÁCIÓ ÉS A SZÍNJÁTÉKOS GYAKORLATOK

  17. Mit és hogyan? - A tanítási dráma elemei és tervezése Szempontok a tervezéshez • A csoport és a cél egybevetése - mire képes a csoport, mennyi tapasztalatuk van dramatikus tevékenységekkel - lehetséges célok: közösségformálás, nyelvi fejlesztés, kommunikációs készségfejlesztés

  18. Mit és hogyan? - A tanítási dráma elemei és tervezése • A tanár céljai : - sztereotípiák, leegyszerűsítő vélemények megkérdőjelezése - egy adott történés jelentőségének kiemelése - a folyamat lassítása/gyorsítása - nyelvi/viselkedésbeli modellnyújtás - csoport-konszenzus kikezdése - fegyelmezés

  19. Mit és hogyan? - A tanítási dráma elemei és tervezése • A dráma hatására bekövetkező változások főbb területei: - megértés - attitűd - szociális viselkedés - nyelvi és egyéb kommunikációs tapasztalatok - mások szükségleteinek és szándékának fel- és elismerése

  20. A drámát szabályozó elemek Tartalmak és technikák • Bemelegítő gyakorlatok: lazító, légzés, koncentrációs gyakorlatok • Mozgáskoordinációs, kommunikációs gyakorlatok • Dramatikus improvizációk • Színjáték gyakorlatok

  21. példák • www.drama.hu • Szövegértés-szövegalkotás: Játékok tára www.sulinovaadatbank.hu • Bagdy Emőke: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában • Gabnai Katalin: Drámajátékok • Drámapedagógiai műhelygyakorlatok www.sulinovaadatbank.hu/index.php?akt_menu=4849

  22. Szakirodalom Gabnai Katalin: Drámajátékok. 4. bővített kiadás. Helikon Kiadó, 2005. Drámapedagógiai olvasókönyv (Szerk.: Kaposi László). Színházi füzetek VII. Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp., l995. Add tovább! – drámajáték (gyűjt., szerk.: Előd Nóra). Candy Kiadó, Veszprém, l995. Játékkönyv (szerk.: Kaposi László). Gödöllői Művelődési Központ, 1995.

  23. Differenciálás Mit jelent?Eltérésekhez való alkalmazkodást • Tartalom • Folyamat • A produktum ≠ a képességek alapján való rétegbe sorolással!!

  24. Szükségessége „MÁS” gyerek • Más a felkészültség • Más családi közegből • Más a tanulási motiváció • Más a munkatempó • Más a képesség Frontális osztálymunka egységes tanulási feltételek mellett

  25. Szükségessége? • Miért változtassunk? • Több munkával jár. • Hogyan csináljam? • Nincs rá idő. • Nem biztos, hogy eredményesebb. • Eddig is megtanítottam a gyereket. • A változások miatt túlterheltek vagyunk. • A kreativitás időt követel. • Kinek van ideje rendszeresen készülni?

  26. Mégis miért? • Beszűkült kommunikációs lehetőségek • Magasabb szintű gondolkodás, fejlettebb kommunikációs készség kialakítása • Különbözőségek • Nagyobb motiváció • „nem a tananyagot, a gyereket kell tanítani”

  27. A differenciálás pedagógiai értéke • Mindenkit elvezet a célhoz,mindenkinek sikere lehet • Sokszínűségével a képességek sokféleségét hozza mozgásba • Sokféle tehetség megjelenésére ad alkalmat • Mentesít a stressz hatása alól, erősíti az önbizalmat • Ha választható, akkor önkéntes – motivál, kötelesség, felelősség • Hosszabb ideig fenntartható a motiváció • Lehetőség valamennyi tanuló bevonására az iskolaitevékenységbe, a tanulásba

  28. A differenciálás típusai • Tartalom szerint • Érdeklődés szerint • Tempó szerint • Szint szerint • Információszerzés elsődleges forrása szerint • Eredmény szerint • Sorrend szerint • Szerkezet szerint • Idő szerint • A tanár stílusa szerint

  29. Mi szükséges a differenciáláshoz? • A tanuló megismerése: A tanulói személyiség működési jellemzői (kogníció, attitűdök, a tanulói motiváció) • Előzetes tudás felmérése (diagnosztizáló mérések, megfigyelés)

  30. Tudástérkép-hiánytérkép megy és fontos nem megy, de fontos megy, de nem olyan fontos nem megy, de nem is olyan fontos név: …………………………………………………….

  31. A differenciált rétegmunka • a tanulók bizonyos csoportjai azonos feladatokkal dolgoznak • „mini” frontális tanulás (de hatékony- a csoport homogén) • új rétegek (más szempont, más tanulási helyzet, más cél) • Pedagógus minden réteggel közvetlenül is tanul (odafigyelés, törődés) • Optimális terhelés a tanulónak

  32. A differenciált tanulásszervezés lehetséges modelljei

  33. A differenciált rétegmunka típusai

  34. Bloom gondolkodási szintjei • Tudás • Megértés • Alkalmazás • Elemzés • Értékelés • Szintézis

  35. Gardner elmélete a többszörös intelligenciáról • Verbális/nyelvi • Vizuális/térbeli • Logikai/matematikai • Testi/kinesztéziás • Interperszonális • Intraperszonális • Zenei • Praktikus

  36. Integrációs mátrix

  37. Szakirodalom Kagan, Spencer : Kooperatív tanulás. Önkonet Kiadó, Budapest, 2004. Gereben Ferencné – Kereszty Zsuzsa (szerk.): Különböznek: Differenciálás kisiskolás korban. Budapesti TanítóképzőFőiskola, Budapest, 1996. Golnhofer Erzsébet – M. Nádasi Mária: A pedagógus tevékenysége az egyéni munka tervezésében és irányításában.Kézikönyv. Országos Oktatástechnikai Központ, Veszprém, 1980. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Oktatási Kiadó,Budapest, 2000. Lappints Árpád: Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Comenius Bt., Pécs, 2002. Nádasi Mária: Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt., Pécs, 2001. Nádasi Mária: Egységesség és differenciáltság a tanítási órán. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986

  38. Módszertani tapasztalatok az intézményekben • Pedagógiai Program: az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai; a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai; szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái Helyi tanterv: nem szakrendszerű oktatás értékelés tantárgyak tantervi részénél • SZMSZ: munkacsoport • IMIP: pedagógus teljesítményértékelés elégedettségi mérések egyéb mérések irányított önértékelés

  39. Módszertani munkacsoport • Munkaterv: helyzetelemzés, személyi feltételek, feladatterv • Beszámoló • Dokumentálás

  40. Köszönöm a figyelmet! Bíróné Bondor Katalin deakig@deaksuli.sulinet.hu

More Related