Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával összefüggő ismeretek Zalabai Péterné

1. TAMOP 1.4.7-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával összefüggő ismeretek Zalabai Péterné „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt Szakmai műhely 2014.02.18 Szeged

2. FOGALMAK • Kik tartoznak a fogyatékos emberek körébe? • Mozgássérült • Hallássérült • Látássérült • Értelmi sérült • Autista • Halmozottan sérültek • 2013-tól kerültek be pszicho szociális fogyatékosok, beszédfogyatékosok (pl. dadogás, pöszeség, diszgráfia, afázia) • A fogyatékosság egy állapot, amely szinten tartható esetleg javítható, de tartós állapot. • Szolgáltatásokkal, segédeszközökkel, technikai-technológiai megoldásokkal az állapotuk a társuló hátrányok kompenzálhatóak.

3. FOGALMAK 2. Ki tartozik az egészségkárosodott emberek körébe? azok az egyének kiknek bármilyen tartós betegségük van, amely egészségügyi orvosi eszközökkel gyógyítható, javítható, szinten tartható. Rosszabbodás esetén fogyatékossá válhat. Ki tartozik a megváltozott munkaképességű emberek körébe? fogyatékos és egészségkárosodott személyek, akiknek munkavégző képességük tartós betegség vagy állapot miatt akadályozott Mi a rehabilitáció? A megmaradt képességekre épülő fejlesztés vagy szinten tartás Mi a foglalkoztatási rehabilitáció? Az egyénnek a munkavilágába történő bevonására való alkalmassá tétele. Az egyén foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható.

4. FOGALMAK 3. Foglalkozási rehabilitáció minősítése: Az FNO (Fogyatékosság Nemzetközi Osztályozása) alapján történik, a megmaradt képességekre koncentrál a funkció a struktúra részvétel és a környezeti tényezők (emberi, társadalmi, épített) figyelembe vételével. A komplex minősítés folyamata és minősítési elvei: Első fokon a rehabilitációs szakigazgatási szerv (RSZSZ) Másod fokon: RSZSZ véleménye alapján az NRSZH (Nemzeti rehabilitációs és szociális hivatal) határozza meg A különböző károsodások elemeinek százalékos értékkelése majd az értékek degresszív összesítése szervrendszerenként határozza meg az össz szervezeti egészségkárosodást (ÖSZE) • Pszichiátriai károsodás (pl. önfenntartás, érzelmi, indulati szabályzás) • Neurológiai károsodás (pl. felső- alsó végtag, nyak ágyék stb.) • Mozgásszervi károsodás (pl. hely és helyzet, elérési tartomány, mozgás beszűkülés) • Szív és érrendszeri károsodás (pl. infarktus, magas vérnyomás) • Hematológiai károsodás (pl. hemofilia) • Emésztőrendszeri károsodás (pl. máj, bél) • Kiválasztási károsodás (pl. vizelet) • Tápláltsági károsodás (pl. alul vagy túltáplált) • Nőgyógyászati károsodás • Emlőkárosodás • Bőrkárosodás (pl. pszoriázis) • Látószervi károsodás • Hallásszeri károsodás • Beszéd Károsodás

5. FOGALMAK 4. • Minősítés szempontjából figyelembe vehető egyéb körülmények • Foglalkoztatási előzmény • Képzettségi előzmény • Személyes érdeklődés összhangja • Életpálya, munkára szocializáltság • Életkor • Mobilitás • Terhelhetőség • Hátrányos helyzetű • Életmód • Szociális szempontok • Önellátás • Kommunikáció • Motiváció, attitűd • Életvezetés • Önálló életvitel (pl. döntés képesség) • Problémamegoldás • Mobilitás • Érzelmi kapcsolat • Családi közösségi kapcsolat • Családtagok

6. FOGALMAK 5. • A megmaradt munkaképesség figyelembe vételével állapítják meg a különböző minősítési kategóriákat • A 60% feletti az egészségügyi állapot rehabilitáció nélkül dolgozhat • B1 50-60% közötti az egészségügyi állapot, rehabilitációval helyreállítható a foglalkoztatás • B2 50-60% között az egészségügyi állapot alapján rehabilitálható, de egyéb körülmények miatt foglalkoztatása rehabilitációja nem javasolt (a közlekedés, munkahelyek megléte stb.) • C1 30-50% közötti tartós rehabilitációt igényel • C2 30-50% közötti egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, de egyéb körülmények miatt nem rehabilitálható • D 30% vagy kisebb, mint 30% csak folyamatos támogatással foglalkoztatható • E 30% vagy kisebb, mint 30% egészségi károsodása jelentős, önellátásra vagy részben képes, tartós rehabilitációt igényel, de foglalkoztatható

7. FOGALMAK 6. • A foglakoztatási rehabilitáció két eleme: • a. foglalkoztatás rehabilitációval helyreállítható • b. tartós rehabilitációt igénylő foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás megvalósulhat tranzit foglalkoztatással vagy tartósfoglalkoztatással • Tranzit foglalkoztatás jellemzői: • maximum 3 évre állapítható meg, addig biztosítani kell az egyén számára az egyéni fejlesztés majd a nyíltmunkaerő piacra történő kihelyezést és 6 hónapos utókísérést • a támogatás degresszív, első évben 100% második 90% harmadik évben 80%, 4 hónapos munkapróbára van lehetőség, amely akár több munkáltatónál is megvalósulhat • B1, C1 minősítéssel rendelkezők tartoznak • A tartós foglalkoztatás határozatlan idejű foglalkoztatásra ad lehetőséget, de bérkorláttal. • Ide tartozik B2, C2, D, E kategória • A foglalkozási rehabilitációt elősegítő ellátások: • szolgáltatások: pl, képzés, munkaerő piaci szolgáltatások stb • pénzbeli támogatások: bértámogatás, rehabilitációs kártya, stb.

8. REHABILITÁCIÓS KÁRTYA Rehabilitációs kártyát a jogosult kérelmére igényelhet a B1, C1 kategóriába tartozó személy. Egy személy egy időben csak egy munkaadónál veheti igénybe a rehabilitációs kártya adta lehetőséget. A rehabilitációs kártyára jogosultak részletes felsorolását a 335/2009-es kormányrendelet tartalmazza. A rehabilitációs kártya kedvezménylehetőségét a munkaadó veheti igénybe adókedvezmény formájában, amely a bruttó bér 27%-a (szociális hozzájárulás) de maximum a minimálbér kétszerese vehető figyelembe.

9. A BÉRTÁMOGATÁS MELLÉ ADHATÓ PLUSZ JÁRULÉKOK • Különböző munkáltatók esetén a bér + járulék (szociális hozzájárulás) 75%-a Nonprofit szervezetek esetén 100%-a adható. A kedvezményt a munkáltató veszi igénybe a megváltozott munkaképességű egyénre abban az esetben, ha a munkáltató akkreditált foglalkoztatónak minősített. Bértámogatást egy időben csak egy munkáltató vehet igénybe (nem lehet 2x4 óra két munkáltatónál). A törvényben előírt kötelezettség, hogy akkreditált foglalkoztatónak rehabilitációs tanácsadót és rehabilitációs mentort kell foglalkoztatni illetve segítő személyt. A részükre kifizetett bérre és járulékra nincs külön finanszírozás. • Az akkreditációs feltételek: • Statisztikai állományi létszám 25%-ában kell megváltozott munkaképességű személyt legalább havi átlag 5 órában foglalkoztatni (4 órás foglalkoztatás esetén arányosítani kell) • 8 órás foglalkoztatás esetén is a támogatás összege azonos az 5 órában foglalkoztatottnak és nem veszi figyelembe az iskolai végzettséget. • Többletköltség támogatás (pl. akadálymentes átalakításhoz) esetenként pályázati formában. • Legalább 50%-os egészségügyi károsodás vagy fogyatékossági támogatás esetén a Munkatörvénykönyve 120-as paragrafusa alapján 5 nap pótszabadság jár. • Súlyos fogyatékosság esetén adókedvezmény jár a minimálbér 5%-ában, jelenleg megközelítőleg havi 5000 Ft.

10. Rehabilitációs ellátás: Rehabilitációs ellátásra jogosult a B1 és C1 kategóriába tartozó személy. Az összegészség károsodás B1 kategória, 51-60% esetén a közfoglalkoztatási bér 40%-a (28-40 000 Ft ellátásra jogosult), a C1 ÖEK 31-50% a közfoglalkoztatási bér 80%-a (45-60 000 Ft-ra) Rehabilitációs kártyára is jogosult illetve bértámogatásra, de munkavégzése nem haladhatja meg a heti 20 órát. Rokkantsági ellátás: B2, C2, D, E kategóriába tartozók, azok a személyek, akik nem rehabilitálhatóak. Időkorlát nélkül foglalkoztathatók bértámogatással, ellenben kereset korlátot kell alkalmazni esetükben, amely azt jelenti, hogy egymást követő 3 hónapon keresztül a keresőtevékenységből származó jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 150%-át, jelenleg ez 152 250 Ft. A rokkantsági ellátásra történő jogosultság megállapítása a B2 –es kategóriánál (51-60%-os)a minimálbér 40%-a adható, C2-es kategóriánál (31-50% esetén)az utolsó naptári év figyelembevételével annak 60%-a. D kategóriánál az utolsó naptári év keresetének figyelembe vételével annak minimum 65%-a, illetve minimum a minimálbér 55%-a maximum 150%-a. E kategória az utolsó naptári év keresetének figyelembe vételével annak minimum 65%-a, illetve minimum a minimálbér 55%-a maximum 150%-a.

11. Amennyiben a rokkantsági ellátásban részesülő személykereső tevékenységéből származó jövedelme meghaladja, a keresetkorlátot abban az esetben elveszti a rokkantsági ellátását. • Rokkantsági járadékosok szintén jogosultak a járadékra illetve a bértámogatásra, hasonlóan a rehabilitációs járadékosokhoz, ellenben az ő támogatásuk kifutó jellegű. • A munkaadó az alábbi támogatásban részesülőket veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulásnál: • Rehabilitációs ellátott • Rokkant ellátott • Rokkant járadékos • Rehabilitációs járadékos • Fogyatékossági támogatásra jogosult • Vak személyi járadéka van • Emeltszintű családi pótlékot kap • Ide tartoznak a pszicho szociális fogyatékosok és beszédfogyatékosok is

12. A rehabilitációs hozzájárulás, amelyet a munkaadó köteles fizetni, abban az esetben, ha statisztikai állományi létszáma 25 fő feletti és statisztikai állományi létszám 5 %-ában nem foglalkoztat kötelezően megváltozott munkaképességű személyt, ebben az esetben jelenleg 964 500 Ft rehabilitációs hozzájárulást kell befizetnie, fejenként. Évente a (MMTV) Megváltozott Munkaképességű Emberek Foglalkoztatása törvény 2. paragrafusa és 2011 évi 191-es törvény alapján. A 421/2012. (XII. 29.) kormányrendelet alapján az a megváltozott munkaképességű személy, aki nem vesz igénybe szociális hozzájárulási kedvezményt alanyi jogon jár számára járulék kedvezmény, ha 55 év feletti, pályakezdő, gyesen, ápolási díjon stb van. Az a személy aki rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül gyermek szülés esetén csak a GYES-ra jogosult a gyerek 3 éves koráig, fogyatékos 10 éves koráig az egyéb kedvezményekre nem. Annak a megváltozott munkaképességű személynek, ha nincs egyéb ellátása az önkormányzatok állttal foglalkoztatás helyettesítő támogatás körében rendszeres szociális segély adható 1993 évi III. törvény (szociális törvény) Rehabilitációs start kártyát vehet igénybe az a pályakezdő megváltozott munkaképességű személy, aki a B1, C1 kategóriába tartozik 33/2012-es törvény

13. A FOGYATÉKOS EMBEREKKEL KAPCSOLATOS FONTOS RENDELETEK Az Europai Unió 200/78/Ek irányelve az egyenlő bánásmóddal összefüggésben a 9. pont tartalmazza: „a foglalkoztatás és munkavégzés kulcselemei a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség” 12-es pont közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés tilalma mely a fogyatékosságra is vonatkozik. Közvetlen: egyik személy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül. közvetett: a valamilyen védett tulajdonságokkal hátrányos helyzetben lévő személyek, csoportok másokkal szemben hátrányt szenvednek, pl. fogyatékosok. 5. cikk fogyatékos személyek igényeihez ésszerű alkalmazkodás, ennek megtagadása diszkrimináció. Munkaadónak meg kell tenni a megfelelő és szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a foglalkozatására, de ez nem róhat aránytalanul, indokolatlanul nagy terhet a munkaadóra, messzemenően figyelembe kell venni a szükségesség és arányosság elvét. ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól: 9. cikk hozzáférhetőség biztosított legyen és ehhez forrásokat kell rendelni megfelelő ellenőrzéseket biztosítani illetve képzéseket biztosítani

14. A FOGYATÉKOS EMBEREKKEL KAPCSOLATOS FONTOS RENDELETEK 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmozdításáról Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a magatartás, intézkedést, ha a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesítésében korlátozza, ha az a cél eléréséhez alkalmas és azzal arányos, 7. paragrafus kettes bekezdés A és B. Tárgyilagos mérlegelés és ésszerű indok. 11-es paragrafus előnyben részesítés egy kifejezetten megjelölt csoport esélyegyenlőtlenségének felszámolása esetén alkalmazható, de nem sérthet alapjogokat és nem biztosíthat feltétlen előnyt, vagyis indokolt, arányos, valós. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (FOT), kerettörvény 5. paragrafusának 1. 2. bekezdése fogyatékos embereket megillető jogok között említi a közlekedést és az épített környezetet. Az országos fogyatékos ügyi programról és az országos fogyatékos ügyi tanács rendelkezik mellékletében 2010-ig ütemtervben rendelkezett a közintézmények akadálymentesítéséről. Ma nincs ilyen ütemterv. Az egyenlőesélyű hozzáférést biztosító akadálymentes környezettel foglalkozik az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. kormányrendelet, valamint az építési törvény (Étv.).

15. Köszönöm a figyelmet! Zalabai Péterné