Philips közvélemény - kutatás CATI – telefonos interjúk eredményei

1. Philips közvélemény-kutatásCATI – telefonos interjúk eredményei 2010. április-május Dr. Törőcsik Marketing Inspiráció | Fogyasztói Magatartás Kutató Intézet Trendinspirációs Műhely 7625 Pécs, Kaposvári u. 4. | Tel./Fax: 72/511-699 info@trendinspiracio.hu | www.trendinspiracio.hu

2. a kutatás háttere és módszertana • A kutatás • A kutatás a Philips Magyarország megbízásából készült, amely cég a magyar egészségügyi diagnosztikában is érdekelt. A kutatás célja, hogy friss adatokkal szolgáljon a magyar felnőtt lakosság véleményéről a diagnosztika, a prevenció és a lakosság egészségügyi állapota témájában. • A kutatás során az alábbi témákat illetve kérdéseket vizsgáltuk • a saját egészségi állapot értékelése, • tartós (kóros) betegség megléte, • a hazai egészségüggyel kapcsolatos legfontosabb elvárások, • az önkéntes szűrővizsgálatok fontossága, illetve azok látogatottsága, • a belátható közeljövőben fenyegető egészségügyi problémák, • a magyar egészségügy mai eszközellátottságának érzékelése.

3. a feldolgozás módszertana • Módszertan • A kutatás módszere számítógéppel támogatott telefonos interjú (CATI) volt. • A kutatás keretein belül összesen 701 fő megkérdezésére kerül sor, mely minta a magyar, felnőtt korú lakosságot reprezentálja az alábbi ismérvek szerint, a KSH irányadó statisztikái alapján: • nem, • életkor, • végzettség, • régió. • A demográfiai háttérváltozók szerinti feldolgozás során azokat az eredményeket emeltük ki, amelyek statisztikailag szignifikáns különbségeket mutattak (95%-os hibahatár mellett). • Az adatfelvételkor rögzítettük a válaszadók gazdasági aktivitását is, amely változó szintén felhasználásra került egyes kérdések háttérelemzésekor. Az eredmények értelmezhetőségének érdekében azonban a kisebb létszámú csoportokat összesítettük: az inaktívak egyes csoportjai (GYED-en, GYES-en lévők, háztartásbeliek, munkanélküliek, egyéb inaktív keresők, egyéb eltartott) így az egyéb kategóriába kerültek.

4. n = 701 a minta – demográfiai adatok • A telefonos megkérdezés során 701 válaszadó adott érvényes válaszokat. • A minta reprezentatív volt az országos arányokat tekintve az alábbi ismérvek szerint: • nem, • korcsoport, • iskolai végzettség, • régió.

5. eredményekaz egészségi állapot értékelése

6. az egészségi állapot értékelése - „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – nemek szerinti értékelés n = 701 • Megkértük a válaszadókat, értékeljék egészségi állapotukat. A megkérdezettek kétharmada (66,4%) legalább jó egészségnek örvend saját bevallása szerint. • A kérdés demográfiai háttérváltozókkal történt vizsgálata során minden elemzés szignifikáns különbséget mutatott. • Ennek megfelelően jelentős különbségek vannak a nemeket tekintve. Összességében a férfiak 70,4%-a érzi jónak egészségi állapotát, nekik legfeljebb kisebb panaszaik vannak. A nők 63,0%-a sorolta magát ezekbe a kategóriákba. • A férfiak körében nagyobb arányban vannak azok, akiknek nincs semmilyen egészségügyi problémája (32,6% szemben a nők körében mért 20,7%-kal).

7. az egészségi állapot értékelése- „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – a megkérdezett kora (korcsoportok) és iskolai végzettsége n = 701 • A megkérdezettek korcsoportok szerint is jelentős különbségeket mutatnak az egészségi állapot értékelésében. Nem meglepő módon minél idősebb valaki, annál inkább küzd egészségi problémával, illetve az annál komolyabbnak tekinthető. A 40 év alattiak körében vannak a legtöbben azok, akik jó egészségi állapotban vannak (88,4%), illetve értelemszerűen a legkevesebben, akiknek komoly panaszaik vannak (10,6%). Az idős korosztály közel negyede rossznak tartja állapotát. n = 699 Minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb azok aránya, akik rossznak vélik egészségi helyzetüket. A jó egészség azonban nem a felsőfokú végzettség függvénye: az érettségizettek körében is hasonlóan magas azok aránya, akik nem szenvednek komolyabb panaszoktól (73-74%). (Az érettségizők 51,2%-a a 18-39 évesek közé tartozik).

8. n = 149; 21,3% n = 197; 28,1% n = 228; 32,5% n = 61; 8,7% n = 64; 9,2% az egészségi állapot értékelése- „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – a megkérdezett gazdasági aktivitása • A gazdasági aktivitást tekintve is szignifikánsak az eredmények. Ugyan a minta reprezentatívnak tekinthető, a kisebb létszámú csoportokat összesítettük. Az inaktívak egyes csoportjai (GYED-en, GYES-en lévők, háztartásbeliek, munkanélküliek, egyéb inaktív keresők, egyéb eltartott) így az egyéb kategóriába kerültek. Megmutatkozott, hogy a fiatalabbak jobban értékelik egészségi állapotukat az inaktívaknál. Az aktív dolgozók közül a szellemi munkát végzők jobbnak értékelték egészségüket a fizikai munkát végző társaiknál.

9. az egészségi állapot a tartós betegségek tükrében- „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – Van-e tartós betegsége? • Evidensnek tekinthetjük, hogy szignifikáns különbségek vannak az egészségi állapot és a tartós betegség megléte között. Az adatok közötti összefüggések azonban mutatnak érdekességeket is. Azok, akik jónak ítélték meg egészségi állapotukat, és nincsenek komolyabb panaszaik, közel 30%-uk később úgy nyilatkozott, hogy van valamilyen tartós (krónikus) betegsége. • És fordítva: akik előzőleg úgy nyilatkoztak, hogy ugyan megfelelő az egészségi állapotuk, de vannak komolyabb panaszaik is, egynegyedük szerint nincsen tartós, krónikus betegségük. n = 184; 26,2% n = 282; 40,2% n = 160; 22,8% n = 75; 10,7%

10. n = 175; 25% n = 101; 12,4% n = 66; 9,4% n = 78; 11,1% n = 99; 14% n = 98; 14% n = 84; 12% az egészségi állapot értékelése - „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – a megkérdezett régió szerinti lakóhelye • A lakóhely településtípusa szerint nincsenek jelentős különbségek a válaszadók egészségi állapotát illetően. • A régiók szerinti bontásban az egyes kategóriák mintaelemszáma jelentősen lecsökkent, ezért ennek az eredményei is fenntartásokkal kezelhetők.

11. tartós (krónikus) betegség megléte- „Van-e tartós (krónikus) betegsége?” n = 701 • Megkérdeztük a résztvevőket, hogy van-e valamilyen tartós, krónikus betegségük. A megkérdezettek 41,7%-a, vagyis 292 fő nyilatkozott úgy, hogy valamilyen tartós betegségben szenved. • A demográfiai adatokkal végzett elemzések szignifikáns különbségeket mutattak korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás és régió között. • Ezen felül megvizsgáljuk a nemek közötti különbségeket is.

12. tartós (krónikus) betegség megléte- „Van-e tartós (krónikus) betegsége?” – a megkérdezett neme, kora n = 701 • A nők körében többen válaszoltak úgy, hogy van valamilyen tartós, illetve krónikus betegségük. Ez összefügg a korábbi megállapításunkkal, miszerint a férfiak általában jobbnak ítélik egészségi állapotukat. A korosztályok között szignifikáns különbségek figyelhetők meg. Nem okoz meglepetést, hogy a kor előrehaladtával egyre valószínűbb, hogy valakinek tartós betegsége van.

13. n = 175; 25% n = 101; 12,4% n = 66; 9,4% n = 78; 11,1% n = 99; 14% n = 98; 14% n = 84; 12% tartós (krónikus) betegség megléte- Van-e tartós (krónikus) betegsége? – a megkérdezett iskolai végzettsége és a lakóhelye szerinti régió n = 701 • Az iskolázottabbak bizonyára jobban odafigyelnek az egészségükre, így kisebb valószínűséggel kell valamilyen tartós betegséggel együtt élniük. Az alacsonyabb végzettségűek közel kétharmada szenved tartós betegségben, magasabb iskolázottság esetén az arány megfordul – csak egyharmaduknak van tartós betegsége. A régiók szerinti különbségek ugyan szignifikánsak, mégis óvatosan kell bánni az eredményekkel, mert az egyes országrészekből adódó mintaelemszám rendkívül lecsökkent.

14. n = 149; 21,3% n = 197; 28,1% n = 228; 32,5% n = 61; 8,7% n = 64; 9,2% tartós (krónikus) betegség megléte- „Van-e tartós (krónikus) betegsége?” – a megkérdezett gazdasági aktivitása n = 701 • A fiatalabb csoportok és a szellemi munkát végzők kevésbé betegek tartósan, mint a többi csoport. Értelemszerűen kiugróan magas a nyugdíjasok között a tartósan betegek aránya.

15. eredményekaz egészségüggyel szembeni elvárások

16. legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben- „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” A válaszadók egészségüggyel szembeni elvárásainak megismerésére nyitott kérdés szerepelt a kérdőívben, tehát a megkérdezettek saját szavaikkal fogalmazhatták meg azt. A válaszok az ábrán látható nagyobb kategóriákba sorolhatók. A legmagasabb arányban az egészségügyi ellátás gyorsaságával, hatékonyságával szemben fejezték ki elvárásukat (27%). Szintén magas arányban fejezték ki egy általános, megfelelő ellátás iránti igényüket, amit azonban nem fejtettek ki bővebben, pontosabban. A harmadik legjellemzőbb kategóriába sorolt vélemények az egészségügyi dolgozók megfelelőbb hozzáállását, az emberséges, ember- és nem pénz- vagy juttatásközpontú ellátást kívánnák a közeli jövőre.

17. legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben - „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” – a megkérdezett kora A korcsoportok között szignifikánsak az egészségüggyel szembeni elvárások különbségei. A megfelelő ellátás iránti igényt legalacsonyabb arányban a legidősebbek említették. Ellenben körükben voltak a legtöbben, akiknek nem volt elvárásuk az egészségüggyel kapcsolatban. A fiatalabb generáció a legkevésbé érzékeny az anyagiakra. Minden generációnak egyformán fontos lenne a gyorsaság és hatékonyság színvonalának növekedése.

18. legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben - „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” – a megkérdezett egészségi állapota • A rossz egészségi állapottal rendelkezők, akik már rendelkeznek valamilyen komoly egészségi problémával, kevésbé emelték ki a megfelelő ellátást, esetükben a gyorsaság és hatékonyág is kisebb szerepet játszik elvárásként. Az árak viszont az ő esetükben a fontosabbak, mint a fiatalabb generációk esetében. Kiugróan magas az orvosok és egészségügyi dolgozók felé megfogalmazott elvárások aránya, amely a betegcentrikusságot és empátiát is magában foglalja.

19. legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben – gyorsaság, hatékonyság- „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” A megfogalmazott elvárások jórészt a sok várakozást, a sorban állást és a várólistákat, előjegyzéseket kifogásolták. De több alkalommal megjelent az ellátórendszer, a betegirányítás hatékonyságának kifogásolása is. A gyorsaság, hatékonyság minden területen elvárás. A háziorvosoktól kezdve a mentők, a sürgősségi ellátás megérkezéséig és a vizsgálatok, műtétek esetenként több hónapos előjegyzéséig terjedtek a válaszok. A demográfiai adatokat tekintve a gyorsaságot és hatékonyságot minden generáció közel azonos gyakorisággal említette. A többi változót tekintve nincsenek szignifikáns különbségek a teljes minta adataihoz képest. A legfontosabb kategóriák tartalmát, jelentését részletesebben is ismertetjük. A felhőkben a szavak mérete az előfordulási gyakoriságukat jelzi.

20. legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben – megfelelő ellátás- „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” A kategóriába azokat a válaszokat soroltuk, amelyekben általános elvárásokat fogalmaztak meg a válaszadók magával az ellátással szemben. A gyakorisági szófelhőből kitűnik, hogy a megfelelő ellátás szókapcsolat milyen erősen tért vissza újból és újból a válaszok között, ugyanakkor ide tartozónak vettük az általánosan vett magasabb minőségre vonatkozó kijelentéseket is. A megfelelő ellátást azok fogalmazták meg valamivel nagyobb arányban a válaszadók között, akik feltehetően nem veszik túl gyakran igénybe a szolgáltatásokat – egészségi állapotukat legalább megfelelőnek értékelték. Az idős generációnak mérsékeltebbek az elvárásai ilyen téren a többi korcsoporthoz képest.

21. legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben – orvosok, alkalmazottak- „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” Számos elvárás fogalmazódott meg az egészségügyi alkalmazottak magatartásával, motiváltságával kapcsolatban is. Sokan nem érzik kellőképpen emberközpontúnak a gyógyítást, hiányolják az odafigyelést az orvosok, asszisztensek részéről. További, a véleményeket jól jellemző szavak, kifejezések: humánus, lelkiismeretes, futószalag, empátia, becsületes, türelem, megértés… Az orvosok és egészségügyi alkalmazottak hozzáállása iránti elvárások az idős generációnál a legkiemelkedőbb. Számukra ez a témakör az első helyen is szerepel az elvárások között.

22. eredményekszűrővizsgálatok

23. a szűrővizsgálatok jelentősége - „Fontosak-e az egészségügyi szűrővizsgálatok?” n = 701 • Megkérdeztük a válaszadóktól, hogy fontosnak tartják-e az egészségügyi szűrővizsgálatokat. Az egyes vizsgálatok között nem tettünk különbséget, így bármely szűrővizsgálatot ide érthették a válaszadók. • A megkérdezettek 98,4%-a fontosnak tartja a szűrővizsgálatokon való részvételt, mindössze 1,6% felelt úgy, hogy nem tartja ezt fontosnak.

24. a szűrővizsgálatok látogatottsága- „Jár-e rendszeresen szűrővizsgálatokra?” n = 701 • Annak ellenére, hogy a válaszadók fontosnak tartják, nem jár mindenki rendszeresen szűrővizsgálatra: a megkérdezettek csupán kb. háromnegyede jelezte ezt. Az elmaradók - a vizsgálat szerint - elsősorban időhiányra (8,3%), érdektelenségre (4,9%), illetve egyéb okokra (5,7%) hivatkoznak. • Akik nem tartják fontosnak a szűrővizsgálatokat (11 fő) jellemzően nem is járnak vizsgálatokra – 1 fő kivételével. Többségük az érdektelenségre hivatkozik.

25. a szűrővizsgálatok látogatottsága- „Jár-e rendszeresen szűrővizsgálatokra?” – a megkérdezett neme n = 701 • A nemek esetében eltérő hajlandóságot tapasztalhattunk a szűrővizsgálatok látogatottságát tekintve. Itt is visszaköszönnek a korábbi részeredmények, miszerint a nők valamelyest egészségtudatosabbak a férfiaknál. A nők közel 10%-kal magasabb arányban járnak rendszeresen szűrővizsgálatokra.

26. eredményekfenyegető egészségügyi problémák

27. fenyegető egészségi problémák- „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?” • Megkérdeztük a válaszadókat, mely kiemelt betegségcsoportoktól tartanak leginkább a közeli jövőjüket tekintve. Az egyes válaszadók több betegségcsoportot is megjelölhettek, így először érdemes megvizsgálni az egyes betegségcsoportok összes említésen belüli arányát. • A 701 válaszadó összesen 941 választ adott. A legfenyegetőbbek a szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi gyulladások és a látásromlás. A daganatos betegségek és a kóros túlsúly tekintetében kevésbé érzik magukat érintettnek a megkérdezettek. n = 941 (összes említés)

28. fenyegető egészségi problémák- „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?” - gyakoriságok • A válaszadók jelentős aránya, 19%-uk egyetlen betegséget sem említett, mint a jövőben fenyegető problémát. • Összesítve a megemlített betegségek számát, a legtöbben, vagyis a válaszadók majdnem fele egy betegséget említett (sorrendben: szív- és érrendszeri betegségek, látásromlás, izületi gyulladások, daganatos megbetegedések, kóros testsúly, illetve említettek még egyéb betegségeket is). A válaszadók 20%-a két betegséget említett, hármat már csak 5,4% emelt ki egymás mellett.

29. fenyegető egészségi problémák- „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?” n = 701 A válaszadók arányában vizsgálva látható, hogy legmagasabb arányban a szív- és érrendszeri problémáktól tartanak az emberek. Ugyanakkor az ízületi problémák és a látásromlás is közel azonos mértékben jelent számukra fenyegetettséget. A három fő probléma közül egytől a válaszadók 49%-a, kettőtől pedig 16% tart.

30. fenyegető egészségi problémák- „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?” – együttes előfordulások gyakoriságai • Kódok: • 1 – Látásromlás • 2 – Kóros testsúly • 3 – Izületi gyulladások • 4 – Szív-és érrendszeri betegségek • 5 – Daganatos megbetegedések • 6 – Egyéb betegségek válaszadó = 701 összes említés = 941 nincs említés = 130 fő Leggyakrabban említett betegség: szív-és érrendszeri betegségek 108 fő; 15,4%

31. fenyegető egészségi problémák - a demográfiai adatok tükrében n = 701 • Bináris változót képeztünk aszerint, hogy a válaszadó említettek-e valamilyen fenyegető betegséget vagy sem. Elemezve a demográfiai változókkal, a korcsoportok között találtunk különbségeket. Nem meglepő, hogy a fiatalabb korosztály tagjai között nagyobb arányban voltak, akik nem tartanak egyik betegségcsoporttól sem. Minél idősebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel említette valamelyik betegséget.

32. fenyegető egészségi problémák1. látásromlás – gyakoriság és korcsoportok közötti különbségek n = 701 • A résztvevők harmada, 34,2%-a említette a látásromlást, mint saját egészségi állapotát a közeljövőben fenyegető betegséget. • A teljes minta 34,2%-a mondta azt, hogy számára a látásromlás fenyegető tényező. • A demográfiai adatokat vizsgálva szignifikáns különbségek csak a korcsoportok szerinti bontásban vannak (5% a hibahatár). E szerint a fiatalabb korosztály sokkal kevésbé érzi magát fenyegetettnek a látásromlás tekintetében, mint az középkorúak, illetve idősek. Ugyanakkor legtöbben a középkorúak említették ezt a problémát (40,2%-uk, míg az idősek 37,1%-a).

33. fenyegető egészségi problémák2. kóros túlsúly – gyakoriság és a válaszadók korcsoportok szerint n = 701 • A kóros testsúly az egyik legkevésbé fenyegető egészségi probléma a megkérdezettek szerint. Csupán 12,8%-uk érzi annak. A kóros túlsúlyt érzik az egyik legkevésbé fenyegető egészségi problémának a válaszadók. Szignifikánsnak mutatkoztak a különbségek a korcsoportok között. A fiatalabbak kevésbé érzik magukat fenyegetettnek a kóros túlsúlyt tekintve (7,2%). Leginkább a középkorúak tekintik problémának, közülük minden ötödik ember.

34. fenyegető egészségi problémák2. kóros túlsúly – a válaszadó tartós betegsége n = 701 • A tartós betegségek tekintetében is szignifikánsak a különbségek. Akik szenvednek valamilyen tartós betegségben, közülük közel kétszer annyian érzik magukat fenyegetettnek a kórós túlsúlytól, mint társaik. Ennek hátterében azt feltételezhetjük, hogy a krónikus túlsúly számos egészségügyi problémában és betegségben megnyilvánul, illetve oka lehet azoknak. n = 292; 41,7% n = 409; 58,3%

35. n = 701 fenyegető egészségi problémák3. ízületi gyulladások – gyakoriság és a válaszadók korcsoportok szerint • A megkérdezettek egyharmada (34,7%) érzi magát fenyegetettnek az ízületi gyulladások okozta megbetegedésektől. Megvizsgáltuk a kérdést a demográfiai változókkal is, vannak-e különbségek az egyes csoportok között. Nem okoz nagy meglepetést, hogy a kor előrehaladtával egyre nagyobb arányban említették a válaszadók.

36. fenyegető egészségi problémák3. ízületi gyulladások – a válaszadók egészségi állapota n = 701 • Aziskolai végzettséget tekintve is szignifikáns különbségek mutatkoznak. Minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a fenyegetettség valószínűsége. Az egészségi állapot értékelését tekintve sem meglepőek az eredmények. Minél rosszabb valakinek az egészsége, annál inkább fenyegetettnek érzi magát. Ugyanez érvényes a tartós (krónikus) betegség meglétére. Akik tartósan betegek, azok inkább érzik magukat fenyegetettnek (45,2% szemben a 27%-kal).

37. n = 149; 21,3% n = 197; 28,1% n = 228; 32,5% n = 61; 8,7% n = 64; 9,2% fenyegető egészségi problémák3. ízületi gyulladások – a válaszadók gazdasági aktivitása n = 701 • A fiatalabbakat és az aktív szellemi dolgozókat kevésbé fenyegetik az ízületi gyulladások saját bevallásuk szerint. A másik oldalon a nyugdíjasok és aktív fizikai dolgozók vannak.

38. n = 701 fenyegető egészségi problémák4. szív- és érrendszeri betegségek – gyakoriság és korcsoportok közötti különbségek • A szív- és érrendszeri megbetegedések a gyakran emlegetett betegségek közé tartozik. A megkérdezettek 36,1%-a említette önmagában, vagy valamilyen más betegséggel együtt. A korcsoportok közötti különbségek szignifikánsnak mutatkoztak. A tendencia jól látható, a legidősebb korosztály érzi magát leginkább veszélyeztetettnek (52,7%).

39. n = 149; 21,3% n = 197; 28,1% n = 228; 32,5% n = 61; 8,7% n = 64; 9,2% n = 701 fenyegető egészségi problémák4. szív- és érrendszeri betegségek – megkérdezettek gazdasági aktivitása • Leginkább érintettnek a nyugdíjasok érzik magukat, az aktív munkaviszonyban lévők sokkal kevésbé tartják magukat fenyegetettnek a szív- és érrendszeri megbetegedésektől. Az aktív fizikai és szellemi dolgozók között is vannak különbségek, előbbi csoport inkább érzi magát fenyegetettnek. Legkevésbé a tanulók érzik magukat érintettnek.

40. n = 701 fenyegető egészségi problémák5. daganatos megbetegedések – gyakoriság és a megkérdezettek gazdasági aktivitása • A daganatos betegségek sem tartoznak a leginkább fenyegető megbetegedések közé, a megkérdezettek csupán 12,1%-a emelte ki. • A középkorúak inkább érzik magukat fenyegetettnek, mint az idősek. Értelemszerűen a fiatal korcsoport a legkevésbé érintett.

41. n = 149; 21,3% n = 197; 28,1% n = 228; 32,5% n = 61; 8,7% n = 64; 9,2% n = 701 fenyegető egészségi problémák5. daganatos megbetegedések – a megkérdezettek gazdasági aktivitása • Szignifikánsak a különbségek a gazdasági aktivitást tekintve. Az inaktívak (egyéb csoport) nagyobb arányban érzik magukat fenyegetettnek (munkanélküliek, háztartásbeliek, egyéb inaktív keresők). A fiatalok, vagyis a tanulók csoportja nem érintett a kérdésben.

42. fenyegető egészségi problémákegyéb említett betegségek - gyakoriság n = 701 egyéb betegségek • A válaszadók kis része, csupán 4,3%-a említett egyéb betegségeket. Közülük a legtöbben a cukorbetegséget érzik fenyegetőnek, ezt követik a gerincproblémák, illetve idegrendszeri problémák és csontritkulás.

43. eredményekaz egészségügy technológiai ellátottsága

44. eszközellátottság - „Ön szerint rendelkezésre állnak-e minőségi eszközök az egészségügyben?” – gyakoriság és a megkérdezettek kora • A megkérdezettek többsége szerint nem jellemzi megfelelő eszközellátottság az egészségügyet – sem a diagnosztikában, kezelésben, sem rehabilitációban. A válaszadóknak csak valamivel több mint harmada (34,8%) gondolja úgy, hogy megfelelő az ellátottság. Közel 13% határozottan állítja, hogy nem megfelelő, ellenben 8,3% nem tudja eldönteni a kérdést. A fiatalabb korosztály (18-39) kritikusabb a többieknél, jóval alacsonyabb elégedettséget mutatott a technológiai ellátottság terén.

45. eszközellátottság - „Ön szerint rendelkezésre állnak-e minőségi eszközök az egészségügyben?” – legmagasabb iskolai végzettség és gazdasági aktivitás • Minél magasabb az iskolai végzettségük, annál kevésbé elégedettek a válaszadóak az eszközellátottsággal és azok minőségi színvonalával. A nyugdíjasok és aktív fizikai dolgozók a legelégedettebbek. A tanulók válaszolták a legnagyobb arányban, hogy nem mindig megfelelő az eszközellátottság. A szellemi dolgozók közül tudtak a legnagyobb arányban állást foglalni a kérdésben.

46. eredményeka egyes korcsoportokra vonatkozó eredmények

47. fiatal generáció • Egészségi állapot • A fiatalok közel fele kitűnőnek értékelte egészségét, illetve elenyésző volt azok aránya, akik azt rossznak értékelték. • A generációk közül a fiatalokjeleznek legkevesebben – egyharmaduk - valamilyen tartós betegséget. • Fenyegetettség • Feltehetően a viszonylagos jó egészségi állapot az oka annak, hogy kevésbé érzik magukat fenyegetettnek – körükben fordult elő a legnagyobb arányban, hogy semmilyen betegséget sem említettek, amely a közeljövőben fenyegetné egészségi állapotukat. • Általános az eredmény, hogy minden egészségi probléma esetén a legkisebb arányban jelezték fenyegetettségüket • Legnagyobb arányban a látásromlást és az ízületi problémákat említették őket fenyegető betegségként. • A többi generációhoz viszonyítva a legnagyobb kontrasztot a szív- és érrendszerei betegségek esetén tapasztaltunk – itt a legnagyobb a különbség a fiatal és idős generáció között.

48. a fiatalok elvárásai • Elvárások • A fiatalok legnagyobb arányban a gyorsaságot és hatékonyságnövekedést fogalmazták meg elvárásként az egészségüggyel szemben. • Magas arányban említették a megfelelő ellátást is, melynek keretében megbízhatóságot, szakszerűséget és minőséget fogalmaztak meg. • A fiatalok körében említették legnagyobb arányban az általános színvonal emelkedést, amely a rendelkezésre álló eszközök, technikai és infrastrukturális feltételeket foglalja magában. Ez a generáció bizonyult a legkevésbé árérzékenynek az egészségügyi szolgáltatásokkal és a gyógyszerekkel kapcsolatban. • Körükben van a legnagyobb arányban véleménye az embereknek – esetükben volt a legkevésbé jellemző, hogy ne tudtak volna valamilyen elvárást megfogalmazni. Ez azt is mutatja, hogy ez a generáció bizonyul a legkevésbé elégedettnek az egészségügy kapcsán. • Eszközellátottság • Ugyan valószínűleg a legkevesebb kapcsolata és tapasztalata ennek a generációnak van az egészségüggyel, mégis, vagy talán épp ezért ők voltak azok, akik a legkritikusabban közelítették meg az eszközellátottság kérdését: ők gondolják legkisebb arányban hogy mindig rendelkezésre állnak a szükséges technológiai feltételek.

49. középgeneráció • Egészségi állapot • A generáció egészségi állapotát értelemszerűen a másik két generáció között értékelte • Fenyegetettség • A középkorúak leginkább az ízületi problémáktól és a szív- és érrendszeri betegségektől tartanak a közeljövőt illetően, ettől nem sokkal marad el a látásromlás az említések arányában. • A látásromlás és kóros túlsúly és daganatos megbetegedések tekintetében érzi magát leginkább érintettnek ez a generáció. • A kóros túlsúly esetében mutatkoztak a legnagyobb különbségek a többi generációhoz viszonyítva – a középgeneráció tagjai tartanak ettől legnagyobb arányban.

50. a középgeneráció elvárásai • Elvárások • A fiatal generációhoz hasonlóan első helyre a gyorsaságot és hatékonyságot helyezték, ezt követi a megfelelő ellátás igénye. Valamelyest kisebb arányban voltak azok, akik a többi korcsoporthoz képest a kórházak állapotának javítását fogalmazták meg elvárásként • Ez a generáció a leginkább érzékeny az árakat tekintve. • Eszközellátottság • Az idős generációhoz hasonlóan elégedettnek tekinthető a középgeneráció az egészségügyi rendszer eszközellátottságát illetően.