Szolvencia II.

1. Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok

2. Biztosítástechnikai tartalékok • Nem-életbiztosítási tartalékok • Életbiztosítási tartalékok • Próbaszámolások

3. A. Nem-életbiztosítási tartalékok(A Bizottság 8. számú felkérése) • Háttér • Általános kérdések • Technikai kérdések

4. 1. Háttér • Jelenlegi szabályozás (harmadik nem-élet irányelv) • Ausztrál modell Tartalékok meghatározása: Középérték + kockázati pótlék Megbízhatóság: 75%, de minimum a szórás fele • Szolvencia II Minta az ausztrál modell. Cél egy európai standard a harmonizált, prudens tartalékok képzésére.

5. 2. Általános kérdések Elfogadható statisztikai módszerek előírása: harmonizáció Megfelelő rugalmasság fenntartása: a felelősség a biztosítóé Meg kell találni köztük a megfelelő egyensúlyt. A tartalékok ellenőrzése során fontos: • Adatok megfelelő minősége • A statisztikai módszer helytállósága • Egyéb aktuáriusi technikákkal történő ellenőrzés • A megbízhatósági szint ellenőrzése

6. 3. Technikai kérdések • A standardot külön kell-e alkalmazni a kár- és a díjtartalékra? • Melyik szegmenst, illetve állományt kell figyelembe venni? Egyedi károk, üzletágak, egész társaság, csoport szint • Bruttó vagy nettó tartalékokra vonatkozik a standard? • Diszkontálás kérdése Diszkontálás elvetése, determinisztikus megközelítés (átlagos futamidő vagy hozamgörbe), sztochasztikus diszkontálás Kártartalékok: Tételes függőkár tartalék és IBNR tartalék Díjtartalékok: Meg nem szolgált díjak tartaléka és le nem járt kockázatok tartaléka A díjtartalékoknak nagyobb a bizonytalansága (jövőbeli kitettség)

7. B. Életbiztosítási tartalékok(A Bizottság 7. számú felkérése) • A pillanatnyi becslés és a legjobb becslés meghatározása • Az értékelés bizonytalansága • Kis és közepes társaságok • A tartalékolás céljainak elemzése • Lehetséges megbízhatósági szintek • A kockázatmentes hozamráta meghatározása • Befektetésekkel összefüggő kérdések • Nyereségrészesedés • Nemzeti különbségek figyelembe vétele • Garantált technikai kamat eltérése a diszkontrátától • Retrospektív módszerek • Egyedi szerződéseken vagy portfolión alapuló értékelés • Visszavásárlási érték mint alsó korlát • Költségek • Az új szabályok hatása a nyereségrészesedésre

8. 1. A pillanatnyi becslés és a legjobb becslés meghatározása Pillanatnyi becslés (Current Estimate, CE): Legjobb becslés (Best Estimate, BE): Legjobb becslés=Pillanatnyi becslés + Kockázati pótlék Ezek a meghatározások mind az IAA, mind az IASB által alkalmazott terminológiával kompatibilisnek tűnnek.

9. 2. Az értékelés bizonytalansága Bizonytalanság forrásai: • Modell bizonytalansága A modell helytelen megválasztásából adódó kockázatok • Paraméterek bizonytalansága A paraméterbecslés során felmerülő kockázatok (rövid idősorok, rossz minőségű adatok, trendek megváltozása) • Strukturális bizonytalanság Előre nem látható fejleményekből adódó kockázatok (jogszabályok változása, gyógyászati áttörések, új betegségek) Meg kell határozni: • Megbízhatósági szintet • Homogén kockázati csoportokat

10. 3. Kis és közepes társaságok Egyszerűbb módszerek alkalmazásának engedélyezése. Lehetséges eltérések a standard értékeléstől: • Diszkontráta: Átlagos tartamon (duration) alapuló megközelítés • Pénzáramlások egyszerűsített meghatározása Feltételek: • Egységes értékelés (minden kockázati csoportra) • Extra kockázati pótlék a standard értékeléstől való eltérés miatt

11. 4. A tartalékolás céljainak elemzése A Bizottság és a különböző tagállamok által a tartalékokkal szemben támasztott elvárások: • Realisztikus • Transzparens • Harmonizált • Objektív • Jól használható • Ellenőrizhető • IASB kompatibilis

12. 5. Lehetséges megbízhatósági szintek Ezt a kérdést a mennyiségi hatástanulmányok alapján lehet megválaszolni, ugyanakkor a válasz legalább annyira tekinthető politikai, mint szakmai döntésnek. Eddig felmerült lehetőségek: • 75%-os megbízhatósági szint • 90%-os megbízhatósági szint • A standard szórás fele

13. 6. A kockázatmentes hozamráta meghatározása Az eddig felmerült lehetőségek: • Hozamgörbe alkalmazása • Átlagos tartamon (duration) alapuló megközelítés Nehézséget okozhat, ha nincsenek elegendően hosszú távra szóló pénzügyi eszközök (államkötvények)

14. 7. Befektetésekkel összefüggő kérdések A tartalékok értékelését sem a fedezetként szolgáló eszközök hozama, sem a biztosító hitelminősítése nem befolyásolja közvetlenül. Az eszközök hozamát csak a unit-linked típusú szerződések esetén kell figyelembe venni a tartalékok értékelése során.

15. 8. Nyereségrészesedés A nyereségrészesedésnek sokféle eltérő technikája létezik az Uniós tagországokban. Alapvetően két fő csoportba sorolhatók: • Feltétel nélküli A nyereségrészesedés szolgáltatása csak valamilyen objektív pénzügyi eseménytől (elért hozam, éves eredmény, stb.) függ. • Feltételes A nyereségrészesedés szolgáltatása az igazgatótanács döntésén múlik. A nyereségrészesedés figyelembe vételének technikája a tartalékok értékelése során még nem kidolgozott az új rendszerben.

16. 9. Nemzeti különbségek figyelembe vétele A tartalékok értékelésének nemzetközileg konzisztensnek kell lennie, ugyanakkor bizonyos nemzeti különbségek figyelembe vehetők. Lényeges, hogy a különféle paraméterek becslését megalapozó adatok megfelelően tükrözzék az adott helyi piac sajátosságait.

17. 10. Garantált technikai kamat eltérése a diszkontrátától A tartalékok értékelése során figyelembe kell venni a garantált technikai kamat hatását a jövőbeli pénzáramlásokra, ugyanakkor magának a diszkontálásnak az előírt kockázatmentes hozamgörbe felhasználásával kell megtörténnie.

18. 11. Retrospektív módszerek A biztosítástechnikai tartalékokat kizárólag prospektív módon lehet majd értékelni a várható pénzáramlások kockázatmentes rátával történő diszkontálásával.

19. 12. Egyedi szerződéseken vagy portfolión alapuló értékelés Az eddig felmerült lehetőségek: • Egyedi szerződéseken alapuló értékelés • Teljes állományon (vagy annak egy részportfolióján) alapuló értékelés • A két megközelítés kombinációja Jelenleg a harmadik lehetőség tűnik a legvalószínűbbnek, ahol a pillanatnyi becslés a szerződéseken, a kockázati pótlék pedig a portfolión (homogén kockázati csoporton) alapulna.

20. 13. Visszavásárlási érték mint alsó korlát A tartalékok szerződésenkénti értékének mindenkor el kell érnie legalább a garantált visszavásárlási értéket. A pillanatnyi értéken túlmenően a jövőben várható visszavásárlási értékeket is figyelembe kell venni a tartalékok értékelésénél. Az utóbbihoz a visszavásárlási arányok megfelelő becslése is szükséges.

21. 14. Költségek A jövőben felmerülő költségeket figyelembe kell venni a várható pénzáramlások becslésénél. Ennek során különbséget kell tenni a társaság költségekre vonatkozó elvárásai (stratégiája) és a megvalósítás hatékonysága között. Külön problémaként jelentkezik a költséginfláció kérdése is.

22. 15. Az új szabályok hatása a nyereségrészesedésre Az új számviteli szabályok, illetve a tartalékok értékelésének megváltoztatása a nyereség nagyságát és felmerülésének időpontját egyaránt befolyásolhatja. A hatás nagysága még kérdéses, azt csak a standardok elkészülte után, a mennyiségi hatástanulmányok segítségével lehet majd megállapítani. Ugyanakkor elképzelhető, hogy ezen a területen szükség lesz átmeneti szabályokra a jelenlegi szerződésállomány vonatkozásában.

23. C. Próbaszámolások 1. A tartalékszámítás új módjának bemutatása egy konkrét termék esetén A termék: Élethosszig tartó, azonnal induló járadékszolgáltatás (60 éves férfi, évi 100 forint járadék először 61 éves korban kifizetve) Feltételezések • Halandóság (legfrissebb adatok, trend figyelembe vétele) • Hozamgörbe (Svensson-modell) • Költségek (2%) • Kockázati pótlék (csak halandósági kockázat: trendkockázat és sztochasztikus variancia, normális eloszlás, függetlenség, 75%-os megbízhatósági szint)

24. Eredmények Tapasztalatok Nagymértékű eltérések az egyes évek között (fő ok: hozamgörbe hektikus változásai)

25. Változás a jelenlegi szabályozásnak megfelelő tartalékokhoz képest *: Pillanatnyi becslés szerinti tartalék + kockázati pótlék 100 szerződésből álló portfoliótfeltételezve **: 2%-nyi költség és halandósági trend figyelembe vételével Megjegyzések • Halandósági trend használata jelenleg nem kötelező • Hozamgörbe csökkenésével nő a realisztikus tartalék • Előfordulhat, hogy a realisztikus tartalék magasabb lesz a jelenlegi prudens tartaléknál (frissen csatlakozó országok sajátossága)

26. 2. A tartalékszámítás változásának hatása a klasszikus vegyes életbiztosítási szerződésekre A portfolió a hazai biztosítók jellemző belépési kor, nem és tartam szerinti összetételének, míg a költségek a piacon szokásosnak megfelelőek. A további feltételezések (a költségek kivételével) a járadékterméknél leírtakkal azonosak. Eredmények

27. További kihívások • Visszavásárlási érték figyelembe vétele (tartalék minimuma) • Többlethozam visszajuttatás figyelembe vétele (eszközoldal modellezése) • Viszontbiztosítás figyelembe vétele • Infláció figyelembe vétele