290 likes | 465 Views
Előadás célja: Üzleti jelentés Számviteli alapelvek Értékkategóriák a számvitelben. Üzleti jelentés célja. A gazdálkodó beszámolójának kiegészítése a várható jövőbeni adatokkal és ezek értékelésé- vel. Üzleti jelentésre vonatkozó szabályok.
E N D
Előadás célja: Üzleti jelentésSzámviteli alapelvekÉrtékkategóriák a számvitelben
Üzleti jelentés célja A gazdálkodó beszámolójának kiegészítése a várható jövőbeni adatokkal és ezek értékelésé- vel. kissa57@t-online.hu
Üzleti jelentésre vonatkozó szabályok • Az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodónak nem kell ezt a kimutatást összeállítania. • Nem része az éves beszámolónak. • Nem kell közzétenni. • Biztosítani kell, hogy az érdeklődők a vállal-kozásszékhelyén megismerhessék. • Hitelesítésének módja megegyezik a beszá-molóéval. kissa57@t-online.hu
Üzleti jelentés fontosabb elemei • A mérleg fordulónapja után bekövetkezett, a be-számolóban figyelembe nem vehető gazdasági események leírása és hatásuk bemutatása. • A kutatás és kísérleti fejlesztés helyzetének bemu-tatásaa gazdálkodónál. • Telephelyek bemutatása. • A vállalkozó foglalkoztatáspolitikája • Környezetvédelemmel kapcsolatos események • Kockázatkezelési politika kissa57@t-online.hu
Általános alapelvVállalkozás folytatásának elve. A vállalkozás a belátható jövőben fenn tudja tartani a működését és folytatja tevékenysé-gét, ezért a mérlegben a törvényben előírt módon értékelt vagyontárgyait mutatja ki.
Teljesség elve • A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem betartásával minden gazdasági eseményt könyvelni kell a teljes üzleti évben, illetve a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között eltelt időszakban. • A kiegészítő mellékletben minden, a mér-legés eredménykimutatásértelmezésé-hezszükséges információt közzé kell tenni.
Valódiság elve A könyvvitelben a valóságban megtörtént, kívülállók által is megállapítható gazdasági eseményeket kell rögzíteni és a gazdasági események értékelésének meg kell felelnie a számviteli törvény előírásainak.
Világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthe-tőformában kell vezetni, illetve elkészíteni.
Következetesség elve Biztosítani kell a különböző üzleti évekre vonatkozó beszámolók összehasonlítható-ságát.
Folytonosság elve • Az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyez-nieaz előző év záró adataival. • Az eszközök és a források értékelése csak a törvényben szabályozott módon változhat.
Összemérés elve A beszámolónak a beszámolási időszakban történt gazdasági események bevételeit és költségeit kell teljes körűen tartalmaznia, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
Óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.
Óvatosság elve A mérlegbe felvett eszközök értékét az ér-tékvesztés elszámolással, vagy céltartalék képzéssel csökkenteni kell, ha a könyv sze-rinti érték magasabb a piaci értéknél. A mó-dosítást akkor is el kell végezni, ha az esz-köz értékének csökkenése a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közti időszakban vált ismertté.
Óvatosság elve Az értékcsökkenést, értékvesztést és a cél-tartalékképzést akkor is el kell számolni, ha az üzleti év eredménye veszteség.
Bruttó elszámolása elve A bevételeket és költségeket, illetve az esz-közöket és a forrásokat egymással szemben nem lehet közvetlenül elszámolni.
Egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.
Időbeli elhatárolás elve A több évig tartó gazdasági események bevételéből és költségéből csak a beszá-molási időszakot érintő bevételeket és költségeket szabad elszámolni.
Tartalom elsődlegessége a formával szemben A gazdasági eseményeket a valós tartal-muk és nem elnevezésük alapján kell a könyvelésben elszámolni és a beszámoló-bankimutatni.
Lényegesség elve Lényegesnek kell minősíteni minden olyan információt, melynek elhagyása, vagy té-ves bemutatása félrevezetheti a beszámo-ló adatait felhasználók döntéseit. Minősített esetek • Jelentős összegű hiba • Megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba
Költség-haszon összevetésének elve A nyilvánosságra hozott információk hasz-nossága álljon arányban az érdekükben felmerült ráfordítással
Nem nevesített számviteli elvek • Hasznosíthatóság elve • Semlegesség (tárgyilagosság) elve • Időszerűség elve • Helytállóság elve
Értékkategóriák a számvitelbenBeszerzési érték • Eszközoldalon A megszerzés időpontjában pénzértékben, pénz-egyenértékesben az eszközért adott ellentétele-zés valós értéke. • Forrásoldalon A kötelezettségvállalás időpontjában kapott ja-vak értéke a kötelezettség teljesítésére a szaka-szos üzletmenet mellett fizetendő pénz, vagy pénzegyenértékes.
Értékkategóriák a számvitelbenElőállítási érték • Eszközoldalon A a számviteli és önköltségszámításisza-bályok szerint az eszköz előállításával köz-vetlenül összefüggő, vagy közvetetten, va-lamilyen műszaki-gazdasági jellemző alap-ján összekapcsolható költségek.
Értékkategóriák a számvitelbenMódosított könyv szerinti érték Az eszköz pótlási (újrabeszerzési) értéké-nek közelítése a könyv szerinti értékhez.
Értékkategóriák a számvitelbenAlapvető érték A vállalkozások osztalékfizetéseiből, az üz-letrészekárfolyamváltozásaiból származó pénzfolyamok összege.
Értékkategóriák a számvitelbenBelső érték A részvény, üzletrésztőke, vállalat, erőforrás funkcionális, a céljából, a használatából le-vezethető értéke, mely különbözhet a pilla-natnyi(prompt) piaci értéktől.
Értékkategóriák a számvitelbenFelszámolási érték Az üzleti tevékenység megszűnésekor az esz-közök egyenként történő eladásakor elérhető érték.
Értékkategóriák a számvitelbenMéltányos érték A cég értékét a kisebbségi tulajdonosok ki-vásárlásakor a többségi tulajdonos állapítja meg, általában szigorú jogi korlátok között.
Értékkategóriák a számvitelbenPótlási értékek • Pótlási (újrabeszerzési) érték: A meg-lévő eszközzel azonos funkciójú és teljesít-ményűeszköz adott pillanatban érvényes piaci értéke. • Pótlási (újraelőállítási) érték: A meg-lévő eszközzel azonos funkciójú és teljesít-ményűeszköz előállításához szükséges ráfordítások összege.