Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága

1. Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár

2. A transzparencia tartalma A jogállami eszme legújabb jelentéstartalma, mely kiegészíti és hatékonyabbá teszi a jogállam klasszikus összetevőit • a népképviselet • a végrehajtó hatalom felelőssége és • a hatalommegosztás elvét. Követelménye, hogy az államot egyre átláthatóbbá, a polgárt egyre átláthatatlanabbá kell tenni.

3. A transzparencia hasznossága • Az állampolgár kontrollálni tudja az önkényre hajlamos államot • Biztosítja a hatalomgyakorlásban való részvételt • Legitimált döntések születnek • Növeli az önkéntes jogkövetést, így hatékonyabbá válik a jogrendszer

4. Az angolszász, a francia és a skandináv megközelítés

5. az állami döntéshozatal egyre bonyolultabbá válik, • a döntéshozatal kikerül a nemzetállami keretek közül • fejlődik a kommunikáció (ICT) • egyre több állam, illetve szupranacionális hatóság deklarálja az információszabadság jogát • ez a jog fokozatosan szélesedik, a dokumentumokhoz való, kérelemre történő hozzáféréstől kezdve, a hivatalból történő tájékoztatás és közzététel irányába • a közzététel elektronikus módon valósul meg

6. A közösségi szabályozás A dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001 EK rendelet előzményei: Az átláthatóság követelményét felismerve 1993-ban a Tanács, 1994-ben a Bizottság alkotta meg belső szabályzatát a dokumentumokhoz való hozzáférésről A környezetvédelmi jog fejlődésének hatása Amszterdami Szerződés szerinti új 255. cikk az elsődleges jogban biztosítja a hozzáférési jogot

7. Az 1049/2001 EK rendelet Mindhárom pillérre kiterjedő hatály A főszabály az, hogy alapvetően minden dokumentumot hozzáférhetővé kell tenni Kivételek: 1. Kötelező jelleggel: közbiztonságra, védelmi és katonai érdekekre, nemzetközi kapcsolatokra, pénzügyi, monetáris vagy gazdasági érdekre, magánszemélyek személyes adatainak védelméhez fűződő érdekeire való tekintettel 2. Mérlegelés alapján: személyek gazdasági érdekeinek, bírósági eljárásokat, auditálások védelme érdekében, és belső használatú dokumentumok esetében Döntés-előkészítő dokumentumokhoz való hozzáférés: Csak akkor tagadható meg, ha a dokumentum nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a döntéshozatalt. Kivéve: jelentős közérdek követelménye Eljárási szabályok: formális követelmények hiánya, kérelem nem teljesítése esetén megerősítő kérelem, bírósági jogorvoslat, panasztétel joga

8. A tagállamok szabályozása A közösségi jog nem írja elő, hogy a tagállamok a saját szerveik dokumentumai tekintetében biztosítsák a hozzáférési jogot 17 tagállamban van szabályozva a dokumentumokhoz való hozzáférés 10 tagállam Alkotmányában rendelkezett róla Közös európai standard kialakulása

9. Az információszabadság Magyarországon Az Alkotmány garantálja a közérdekű adatok megismerésének jogát, melyet az Avtv. részletez: • közvélemény tájékoztatása • adatok közzététele • egyedi megismerési kérelmek • Avtv. 2004. júniusi módosítása (AB felhívására): • belső használatú anyagok fogalmának elvetése • döntés-előkészítő iratokra vonatkozó új szabályozás • a közzététel elsősorban elektronikus közzétételt jelent

10. Hatálybalépés: 2006. január 1. Központi rendelkezése az Interneten történő közzététel kötelezettsége Közzétételre kerülő adatok: kapcsolatfelvételhez, szolgáltatás igénybevételéhez szükséges adatok tevékenység átláthatóságához szükséges adatok véleménynyilvánításhoz szükséges adatok gazdálkodásra vonatkozó adatok Nyitott jogalkotás követelménye Az új Jat. elfogadása bizonytalan. A legfontosabb elemekről e törvény rendelkezik: Jogszabálytervezetek közzététele. Észrevételek fogadása. Elektronikus Magyar Közlöny Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye LB és Ítélőtáblák joggyakorlata Az elektronikus információszabadságról szóló törvény