FELELŐSSÉGTAN előadásvázlat

1. FELELŐSSÉGTANelőadásvázlat 2011/2012-es tanév, II. félév

2. A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FUNKCIÓI 1. megelőzés – nevelés = prevenció • speciális prevenció • generális prevenció 2. jóvátétel – reparáció = főszabály szerint a teljes kár megtérítése, DE: kivétel: nem felróható kár!

3. A KÁRTELEPÍTÉS kártelepítés = ki viseli a bekövetkezett kárt? a) a károkozó (ha a kártérítési felelősség feltételei fennállnak); b) nem jogellenesen (jogszerűen) okozott károk bizonyos eseteiben a károkozótól eltérő személy; c) társadalmi kárelosztás keretében: meghatározott alapból térülnek meg a károk - társadalombiztosítás, biztosítás körében; d) méltányosság alapján: a kárért nem felelős személyre telepítik a kárt; e) a károsult maga viseli a kárt (casus nocet domino elv)

4. A KÁRKÖTELEM A jogviszony alanya és tárgya • A kárkötelem sajátos, relatív szerkezetű jogviszony. • A jogviszony alanyai: • jogosulti oldalon - a károsult • kötelezetti oldalon - a károkozó • A jogviszony tárgya: • közvetlen tárgy: az a magatartás, amelyre a jogosult alanyi joga irányul • közvetett tárgy: a kár megtérítése

5. A KÁRKÖTELEM A jogviszony tartalma • 1. A károsult • - joga: kártérítés, teljes reparáció követelése • - kötelezettségei: • úgy köteles eljárni ahogy az az adott helyzetben általában elvárható; • bizonyítási kötelezettség: a) kár bekövetkezése, b) kár mértéke, c) okozati összefüggés; • kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség • káronszerzés tilalma - residuum, surrogatum

6. A KÁRKÖTELEM A jogviszony tartalma • 2. A károkozó • Joga és egyben első számú lehetősége: • bizonyítania kell, hogy magatartása nem volt jogellenes, és nem volt felróható. • a káronszerzés tilalmára hivatkozva követelhet: • surrogatumot • residuumot; • hivatkozhat a jogosult közrehatására (kármegosztás); • Kötelezettsége: • reparáció

7. A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI(Ptk. 339-344.§) Ptk. 339. § (1)bekezdés: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható." Feltételei: 1) jogellenes magatartás 2) kár 3) okozati összefüggés a magatartás és kár között 4) felróhatóság + (5) a kár mértéke (Ptk. 359. §)

8. A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI(Ptk. 339-344.§ ) • 1. Jogellenes magatartás: • A polgári jogi kártérítési felelősség szempontjából jogellenes mindaz a károkozás, amely nem minősül jogszerűnek. • Vélelem: minden károkozás jogellenes ! • Megvalósulhat: • tevésben (ld. „neminemlaedere”) • nem tevésben (pl.: kárelhárítási kötelezettség elmulasztása)

9. A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI(Ptk. 339-344.§ ) Jogellenességet kizáró körülmények: • jogos védelem (Ptk. 343.§) • szükséghelyzet (Ptk. 107.§) • a károsult beleegyezése (Ptk. 342. §) • rendeltetésszerű joggyakorlás (pl. szolgalmi jogok gyakorlása során okozott kár) DE: elhatárolás a Ptk. 6. § szerinti utaló magatartástól !

10. A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI(Ptk. 339-344. §) 2. Kár • kár = minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító esemény folytán vagyonában vagy személyében ér • vagyoni kár • (ténylegesen) felmerült hátrány mint kár (damnum emergens) • indokolt költség • elmaradt jövedelem (lucrum cessans) • nem vagyoni kár: a károsult személyhez fűződő jogait sérti

11. A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI(Ptk. 339-344.§) 3. Okozati összefüggés Okozatossági elméletek. Vizsgálandó előzmények (körülmények): • az oksági láncolat azon elemei, amelyek a megelőzés és az elhárítás szempontjából lényegesek (relevánsak); • és amelyekre a jog eszközeivel hatni lehet. Közvetlen és közvetett kiváltó ok egyaránt lehet.

12. A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI(Ptk. 339-344.§) 4. Felróhatóság felróhatóság = az elvárhatóság (mint általános körülmény) hiánya. Mentesülés: ha a károkozó bizonyítja (exculpációs bizonyítás!), hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható • szubjektivizált elem! vétőképesség: a természetes személy károkozásához kapcsolódik, alapja a belátási képesség.

13. A BIZONYÍTÁSI TEHER Fogalma: a bizonyítás sikertelensége esetén annak hátrányait az kénytelen viselni, akin a bizonyítás terhe nyugszik. A károsultnak kell bizonyítania: - a kárt, - a kár mértékét, - okozati összefüggést. A károkozónak kell bizonyítani, hogy - magatartása nem volt jogellenes, vagy - magatartása jogellenes ugyan, de nem felróható

14. A BIZONYÍTÁSI TEHER Alapelvként a felróhatóság (kettős) vélelme érvényesül: vélelmezni kell • a károkozás jogellenességét, és • a károkozó magatartás felróhatóságát. DE kivéve: - vétőképtelen károkozása estén (Ptk. 347.§ (4) bekezdés); - szerződésszegéssel okozott károk, ajándékozás, stb. Ezekben az esetekben a bizonyítási tehermegfordul !

15. MÉLTÁNYOSSÁG ÉS KÁRKÖTELEM Kétirányú: 1) a károkozó javára (Ptk. 339. § (2) bekezdés): akkor alkalmazható, ha - van kárért felelős személy, - rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel = felelősségcsökkentő méltányosság 2) a károsult javára (Ptk. 347. § (2) bekezdés, 355. § (2) bekezdés) = felelősségalapító méltányosság

16. KÁRTÉRÍTÉS TÖBB SZEMÉLY EGYÜTTES KÁROKOZÁSA ESETÉN(Ptk. 344. §) 1. Főszabály: egyetemlegesség a) Külső viszonyok (károkozók - károsult) Az egyetemlegességnek nem akadálya, hogy a károkozók más-más felelősségi alakzat szerint felelnek! b) Belső viszonyok (károkozók közötti) Felelősségük magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg, DE: ha felróhatóságuk arányát nem lehet megállapítani: egyenlő arányban felelnek!

17. KÁRTÉRÍTÉS TÖBB SZEMÉLY EGYÜTTES KÁROKOZÁSA ESETÉN(Ptk. 344. §) 2. Kivételek: A bíróság mellőzheti az egyetemlegesség megállapítását, ha: a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett. Egyetemlegesség mellőzése esetén a károkozók közrehatásuk arányában felelnek.

18. A FELELŐSSÉG KORLÁTOZÁSA, KIZÁRÁSA • Ptk. 342. § (1) bekezdés: semmis az a szerződés, amely kizárja a felelősséget: • a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásért, • az életben, testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, • a bűncselekmény által okozott károkért. Ptk. 318. § (1) bekezdés: szerződésszegésért való felelősség – kártérítés kapcsolata, DE: új Ptk-ban termékfelelősség megjelenése!

19. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK • Az általános felelősségi alakzathoz képest szűkebb az alanyi kör, szűkebb a kimentési lehetőség. • Speciális felelősségi alakzatok: • fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség • felelősség a belátási képességgel nem (vagy csak korlátozottan) rendelkező személyek károkozásáért • felelősség az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozásáért • államigazgatási (közhatalmi) jogkörben okozott kárért fennálló felelősség • állattartók felelőssége • felelősség az épületekkel kapcsolatos károkozásokért

20. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 1. Fokozottan veszélyes tevékenységért való felelősség (Ptk. 345-346. §) fokozott veszéllyel járó tevékenység („veszélyes üzem”): nem meghatározott, a Ptk-ban két nevesített esete található meg: - környezetet veszélyeztető, károsító tevékenység, - vadállat tartása. A bírói gyakorlat határozza meg azokat a tevékenységi köröket, amelyek veszélyes üzemnek minősülnek A felelősség a veszélyes üzem üzembentartóját terheli, aki lehet: • a veszélyes üzem fenntartója, • aki a veszélyes üzemet működteti, • akinek az érdekében az üzem működik, • aki az alapvető döntéseket meghozza Gépjárművek esetén sajátos szabályok érvényesülnek!

21. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 1. Fokozottan veszélyes tevékenységért való felelősség (Ptk. 345-346. §) Kimentés: A mentesülésnek kettős (konjunktív!) feltétele van: - a kár oka elháríthatatlan (=előreláthatatlanság), - kívül essék a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén. A bizonyítási teher a kimentés körében a károkozón van. A károsulti magatartás értékelése: Ptk. 345. § (2) bekezdés a) ha a kár oka elháríthatatlan, a felelősség nem áll be; b) ha elhárítható és nincs felróható közrehatás, a felelősség beáll; c) elhárítható, de van felróható közrehatás, kármegosztás alkalmazására kerül sor. (lásd még: PK. 39.)

22. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 1. Fokozottan veszélyes tevékenységért való felelősség (Ptk. 345-346. §) Veszélyes üzemek találkozása (Ptk. 346. §) a) Külső viszonyokban: egyetemleges felelősség b) Belső viszonyukban: - Elsődlegesen a kártérítés általános szabályait kell alkalmazni. - Ha a károkozás egyik félnek sem felróható, az a felelős, akinek az érdekkörén belül merült fel a kár oka (rendellenesség) - Ha sem felróhatóság, sem rendellenesség nincs, mindegyik fél viseli a maga kárát. Felelősség korlátozása, kizárása: semmis. A dologban okozott károkra ez a tilalom nem vonatkozik! Elévülési idő: 3 év

23. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 2. Felelősség a belátási képességgel nem rendelkező személyek károkozásáért (Ptk. 347. §) a) Vétőképesség Vétőképtelen személy felelősségre nem vonható, kivéve azt, aki vétőképtelenségét maga idézte elő. (actio libera in causa) b) A gondozó felelőssége gondozó = az a személy, aki a belátási képességgel nem, vagy korlátozott mértékben rendelkező személy felügyeletének ellátására köteles. Alapja lehet: • huzamos nevelés • konkrét felügyelet ellátása a károkozás időpontjában

24. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 2. Felelősség a belátási képességgel nem rendelkező személyek károkozásáért (Ptk. 347. §) A gondozó nem a károkozó magatartásáért, hanem saját felróható magatartásáért felel! = önálló és nem járulékos felelősség! - nyújtott okozati összefüggés - exkulpáció

25. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 2. Felelősség a belátási képességgel nem rendelkező személyek károkozásáért (Ptk. 347. §) Méltányosság (felelősségalapító méltányosság) Feltételei: a) a károkozó vétőképtelen, b) nincs gondozója, vagy c) a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, d) az eset körülményei és a felek anyagi viszonyai a méltányosság alkalmazását indokolttá teszik. Vétőképes kiskorú és a gondozó egyetemlegesen felelnek a károkozásért, ( Ptk. 347.§ (4) bekezdés) A direkt bizonyítás a károsultat terheli!

26. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 3. Felelősség az alkalmazott, (szövetkezeti tag) károkozásáért (Ptk. 348. §) Az alkalmazhatóság feltételei: a) a károkozó alkalmazottja a munkáltatónak, DE: alkalmazott fogalmát ld. munkajogban!; b) a károkozás összefügg a károkozó munkaviszonyával; c) az alkalmazott kártérítési felelőssége megállapítható Megtérítési igény: amennyiben a munkáltató helyt állt a károkozásért, a kárt okozó alkalmazott a munkáltatóval fennálló jogviszonyára irányadó szabályok szerint köteles helytállni a munkáltató felé.

27. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 4. Államigazgatási (közhatalmi) jogkörben okozott kárért fennálló felelősség (Ptk. 349. §) Államigazgatási ügy: minden olyan ügy, amelyben közigazgatási szerv jogot és kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez. (ld. PK. 42.) DE: alkalmazandó a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kár esetén ! Felelősség feltételei: 1. közhatalom gyakorlása közben, 2. kárt okoznak, 3. a kárt okozó magatartása jogellenes, 4. felróhatóan jár el, 5. okozati összefüggés van a károkozó magatartás és a kár között, 6. a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, ill. a károsult a rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.

28. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 4. Államigazgatási (közhatalmi) jogkörben okozott kárért fennálló felelősség (Ptk. 349. §) • Bírósági jogkörben okozott kár • büntető és polgári perekben eljáró bíróságok; • nincs jelentősége annak, hogy a kárt peres, nemperes, rendes vagy rendkívüli eljárás során okozták; • DE: önmagában a téves jogértelmezés nem alapozza meg a kártérítési felelősséget! • Ügyészségi jogkörben okozott kár

29. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 5. Felelősség a megbízott, képviselő károkozásáért (Ptk. 350. §) a) Felelősség a megbízott károkozásáért Alkalmazására akkor kerül sor, ha: a) felek között megbízási jogviszony áll fenn, b) a megbízott a szerződés teljesítése során, de nemszerződésszegéssel kárt okozott, c) a károsult harmadik személy, d) a megbízott felelős a károkozásért. Főszabály: a megbízott által okozott károkért a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős, DE: a megbízó kimentheti magát!

30. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 5. Felelősség a megbízott, képviselő károkozásáért (Ptk. 350. §) • A megbízó kimentheti magát, ha • megbízott megválasztásában, • utasításokkal való ellátásában és • felügyeletében • mulasztás nem terheli (culpa in eligendo et inspiciendo) • Ha a megbízó megtéríti a kárt a 3. személynek, a Ptk. szabályai szerint követelheti a megbízottól a megtérítést. • A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős, akkor sem, ha az vétőképes. (Ptk. 350. § (3) bekezdés) • Álképviselet nem keletkeztet kötelezettséget, de képviselet, visszavonása hatálytalan, ha nem közlik a 3. személlyel. (Ptk. 220.§)

31. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 6. Az állatok által okozott károk megtérítése (Ptk. 351. §) a) Állattartói minőség és felelősség A felelősség az általános, felróhatóságon alapuló felelősség modellje szerint alakul, speciális jellegét a felelősi minőség meghatározása jelenti. b) Vadállat tartójának felelőssége A fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért való felelősség szabályai vonatkoznak rá. Kimentés: ha a kárt a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső és elháríthatatlan ok idézte elő

32. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 6. Az állatok által okozott károk megtérítése (Ptk. 351. §) DE: vadállat = vadon élő állat !!! A vadon élő állatok által okozott károk megtérítése vadkár = a vadon élő állatok azon körének károkozása, amelyhez jogszabály megtérítési kötelezettséget ír elő. 1996. évi LV. törvény a vadvédelemről, a vadgazdálkodóról valamint a vadászatról: pl. őz, vaddisznó, muflon, mezei nyúl, fácán, stb. vadászati kár kategóriájának megjelenése az új Ptk-ban!

33. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 7. Felelősség az épületekkel kapcsolatos károkozásokért (Ptk. 352-353. §) a) Az épületek egyes részeinek lehullása vagy az épület hiányosságából másra háruló kár Az épület tulajdonosát terhelik az ebből eredő károk (kártelepítés). Kimentés: ha bizonyítja, hogy • az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg és • a károk megelőzése érdekében úgy jártak el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. b) Az épületekre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért fennálló felelősség A felelős az, akinek érdekében az adott tárgyat kifüggesztették (pl.: cégtábla, neonreklám).

34. SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 7. Felelősség az épületekkel kapcsolatos károkozásokért (Ptk. 352-353. §) c) A lakásból vagy más helységből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgyak által okozott kár A károsulttal szemben a lakás bérlője, illetve használója felel. (Az új Ptk-ban „használói felelősség” néven szerepel) Csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a lakásban. d) Közös használatú helyiségből kidobott, kiöntött, kiejtett tárgyak általi károkozás Az épület tulajdonosa felelős, DE: ha a károkozót megnevezi, kezesként felel (másodlagos felelősség)

35. A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §) • Elvek: • káronszerzés tilalma • teljes kártérítés • a károsult magatartásának értékelése • Esedékesség: • - a kár bekövetkezésekor nyomban • - kötelezetti késedelem szabályai érvényesülnek • Főszabály: az eredeti állapot helyreállítása • Kivétel: vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése, ha • - az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, vagy • - azt a károsult alapos okból nem kívánja

36. A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §) • A kártérítés módja: • pénzben történő megtérítés • egy összegben • járadékként (pl. baleseti járadék), [számítása: PK. 45.] • kombináltan • természetben – csak kivételesen ! • A kártérítés mértéke: • tényleges kár • elmaradt haszon • kárpótlás (nem vagyoni kár) • vagy költség (indokolt)

37. A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §) A nem vagyoni kár Nem vagyoni kára keletkezik annak, akit nem vagyonában, hanem személyében, így: • személyhez fűződő jogaiban (pl. jó hírnév sérelme) vagy • testi épségében (testi károsodás) ér sérelem. A nem vagyoni kár megtérítésének célja az, hogy a személyiséggel összefüggésben bekövetkezett károsodást reparálja. Mértékének megállapítása nehéz, mert pénzben nem mérhető a bekövetkezett károsodás, a bírói gyakorlat nem egységes az egyes tipikus nem vagyoni károk megítélésében sem. A szocializmus időszakában a nem vagyoni kár intézményét pontosan azzal az indokkal nem alkalmazták, miszerint ezek a károsodott értékek pénzre nem konvertálhatók át.

38. A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §) A járadék a) Jellemzők: - visszamenőlegesen csak 6 hónapra követelhető - kizárt a beszámítási kifogás a járadékkal szemben - csökkenthető illetve felemelhető (clausula rebus sic stantibus) Cél: folyamatos ellátás biztosítása b) Esetei: - károkozás során bekövetkező munkaképesség csökkenésből eredő jövedelem-kiesés pótlására: c) Mértéke: a jövedelem-kiesés - Tb juttatás összege, DE: nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult rendkívüli munkateljesítménnyel ér el!

39. A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §) A járadék d) a számítás alapja: a balesetet megelőző évben elért átlagkereset, figyelembe véve a tartós változásokat - figyelembe kell venni a valószínűsíthető jövőbeli keresetváltozást is. A károkozás során meghalt személy által eltartottaknak megítélhető járadék: - úgy kell megállapítani, hogy az a korábbi életszínvonalon történő megélhetést biztosítsa, - figyelembe véve a saját keresményüket, - akkor is, ha a tartásra kötelezett a tartást nem nyújtotta, - akkor is, ha a járadékot igénylő igényét menthető okból nem érvényesítette a tartásra kötelezettel szemben.

40. A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §) Az általános kártérítés Ha a kár mértéke pontosan nem állapítható meg, a bíróság mérlegelés alapján határoz meg általános kártérítési összeget, amely a teljes anyagi kárpótlásra alkalmas. Megfizetési módja: egyösszegben, járadékban vagy kombináltan. Az egyösszegű általános kártérítés nem követelhető vissza azon az alapon, hogy később kiderült, túlzott mértékű volt. DE: amennyiben járadékként határozták meg, akkor a kötelezett a járadék összegének vagy a járadékfizetés időtartamának csökkentését követelheti!