470 likes | 730 Views
A munkltat fegyelmezsi jognak alapja. Tbb embert foglalkoztat munkafolyamatban a kzs munkt meg kell szervezni, amely irnytst, egyttmukdst s a ktelezettsgek teljestst kveteli meg. A munkafegyelem minden kzs munknak elofelttele.A munkafegyelmet megsrto munkavllal szankci
E N D
1. A munkavállaló fegyelmi felelossége Nacsa Beáta
2011. február 16.
2. A munkáltató fegyelmezési jogának alapja Több embert foglalkoztató munkafolyamatban a közös munkát meg kell szervezni, amely irányítást, együttmuködést és a kötelezettségek teljesítését követeli meg.
A munkafegyelem minden közös munkának elofeltétele.
A munkafegyelmet megsérto munkavállaló szankcionálható.
3. Fegyelmi felelosség fogalmai Fegyelmi vétség: a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése
Fegyelmi büntetés: a fegyelmi vétség esetén alkalmazott jogkövetkezmény, sajátos munkajogi hátrány
Fegyelmi eljárás: a fegyelmi vétség elkövetésének feltárására, az elköveto kiderítésére és - a felelosség megállapítása esetén - a jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárás
4. Fegyelmi vétség I. A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése
A jogkövetkezmény alkalmazásához szükséges, hogy legyen bizonyos tárgyi súlya a cselekménynek
Kivételesen lehet a munkatevékenységen kívüli magatartás is, ha az összefügg a munkaviszonnyal.
5. Fegyelmi vétség II. Kötelezettségszegést kizáró okok A kötelezettségszegés látszólagos:
Pl. A munkáltató túllépte utasítási jogának korlátait, és a munkavállaló az utasítás teljesítését jogszeruen megtagadta
A munkahelyi felettesrol tartalmilag helytálló állítás közlése anélkül, hogy a felettes lejáratására alkalmas kommentárt fuzne hozzá.
Munkáltató hozzájárulása
Kötelezettség-összeütközés
6. Fegyelmi vétség III.Vétkes vétlen magatartás A vétkesség az embernek a kötelezettségszego magatartásához való pszichés viszonyulása.
Egyenes szándék eshetoleges szándék
Tudatos gondatlanság hanyagság
Felelosségre vonás feltétele a vétoképesség.
7. Fegyelmi büntetés A munkajogi szankciórendszer része.
A prevenciót szolgálja: kilátásba helyezése és kiszabása a megelozést szolgálja.
Ennek feltétele, hogy igazságos és arányos legyen, és következetesen alkalmazzák.
8. A fegyelmi felelosség a magyar munkajogban a XX. század elso felében 1. A munkáltató figyelmeztethette, megdorgálhatta a munkavállalót
A szerzodésszegésért fennálló (kontraktuális) felelosség alapján a munkáltató a szerzodésben megállapított keretek között szankciót alkalmazhatott. Pénzbírságot is kiróhatott.
Törvényi felhatalmazás, vagy saját elhatározása alapján fegyelmi szabályzatot alkothatott.
9. A fegyelmi felelosség a magyar munkajogban a XX. század elso felében 2. A fegyelmi szabályzatot a munkavállalónak legalább ráutaló magatartással magára kötelezonek kellett elismernie.
A munkáltatói fegyelmi bíráskodást a Kúria külön választott bírósági hatáskörben hozott döntésnek tekintette, és rendes bírósági felülvizsgálatát csak rendkívül szuk körben engedte meg.
A felülvizsgálat formális volt (betartották-e az eljárási szabályokat, védekezésre alkalmat adtak-e, a szabályzat szerint a cselekmény fegyelmi vétségnek minosült-e, ott eloírt szankciót alkalmaztak-e).
A felülvizsgálat nem terjedt ki arra, hogy a munkavállaló követte-e el a vétséget, és hogy a büntetés arányos volt-e a vétséggel.
10. A fegyelmi felelosség a szocialista munkajogban Az állam (mint tulajdonos) szabályozta a munkaviszonyt és benne a fegyelmi felelosséget
Deliktuális természetu
A fegyelmi eljárás rendjérol és a kiszabható fegyelmi büntetésekrol jogszabály rendelkezett
11. A fegyelmi felelosség a hatályos Mt-ben Az 1992. évi XXII. tv. felszámolja a deliktuális jellegu fegyelmi felelosséget.
A törvény indokolása szerint a piacgazdaságban a munkáltató feladata a munkahelyen belül a munkafegyelem biztosítása.
12. A munkáltató fegyelmezési joga A munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén a munkáltató fegyelmezési joga magába foglalja:
Joggyakorlat alapján:
Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés
Munkatörvényi rendelkezés alapján:
A munkaviszony munkáltató általi felmondása (rendes és rendkívüli egyaránt, a tényállástól függoen)
Munkaviszonyban a kollektív szerzodés rendelkezése alapján:
Egyéb jogkövetkezmények kiszabásának joga (Mt. 109. §)
13. Az Mt. fegyelmi szankciórendszerének sajátosságai A törvényben szabályozott szankciórendszer a jogkövetkezmények két végletét biztosítja:
a figyelmeztetést
és a munkaviszony megszüntetését
A fokozatosság elve a törvényi szabályozás keretében nem biztosított
A fokozatosság elvének megfelelo jogkövetkezmény kiszabására csak kollektív szerzodés rendelkezése alapján van lehetoség
14. Figyelmeztetés A munkáltató figyelmeztetheti a munkavállalót a munkaviszonyból származó kötelezettségei betartására
E jog a munkaviszony természetébol okszeruen következik
A figyelmeztetés lehet szóbeli és írásbeli
Tartalmilag helytállónak kell lennie
Jogvita a figyelmeztetés ellen akkor indítható, ha az tartalmilag nem helytálló és jelentos hátránnyal járó jogkövetkezmény alkalmazásának alapja lehet a jövoben (bírói gyakorlat)
15. Egyéb jogkövetkezmény alkalmazásának lehetosége (Mt. 109. § ) A munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetére a kollektív szerzodés jogkövetkezmények alkalmazását rendelheti el.
A kollektív szerzodésben rendelkezni kell:
az alkalmazható jogkövetkezményekrol és
a jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásról.
Az Mt. csak a jogkövetkezményekre és az eljárásra vonatkozó alapveto szabályokat határozza meg.
16. A jogkövetkezmények alkalmazásának törvényi határideje A törvény nem állapít meg határidoket a fegyelmi eljárás megkezdésére, csak a jogkövetkezmény alkalmazására
Egyéb határidok megállapítása a kollektív szerzodésben
Jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a vétkes kötelezettségszegés óta már egy év eltelt (Mt. 109. §)
17. A kollektív szerzodésben megállapítható jogkövetkezmények 1. A munkáltató és a szakszervezet a törvény keretei között relatíve szabadon állapíthatja meg a jogkövetkezményeket
A jogkövetkezmények megállapítása során figyelemmel kell lenni a joggyakorlatra, a fokozatosság elvére, valamint a munkahely sajátosságaira
A 109. § értelmében munkaviszonnyal összefüggo hátrány:
Nem eredményezheti a jogviszony megszüntetését (rendkívüli felmondás!)
Személyiségi jogokat sérto nem lehet
Pénzbírság nem szabható ki
18. A kollektív szerzodésben megállapítható jogkövetkezmények 2. A jogirodalom és a bírói gyakorlat
megengedi a munkaszerzodés módosítását határozott idore (pl. munkakör és személyi alapbér tekintetében)
törvényes juttatás nem vonható meg vagy nem csökkentheto
A gyakorlatban jellemzo egyéb juttatások csökkentése, megvonása pl. ebédjegy megvonása, jutalomból, prémiumból való kizárás
19. A kollektív szerzodésben szabályozandó eljárás A 109. § értelmében az eljárással szemben megfogalmazott garanciális követelmények:
írásbeli, indokolt, jogorvoslati tájékoztatást tartalmazó határozat
védekezés és jogi képviselo igénybe vételének lehetosége
A kollektív szerzodésben megállapított eljárási szabályoknak
A tényállás megfelelo feltárását kell szolgálniuk,
a kötelezettségszegés bekövetkeztének,
a vétkesség körülményeinek feltárását,
biztosítania kell az eljárás tisztességes, idoszeru voltát
20. Fegyelmi eljárás I. Az eljárás során meg kell állapítani, hogy a munkavállaló követte-e el a terhére rótt cselekményt, és ha igen, cselekményének mi a megfelelo szankciója.
A fegyelmi eljárás szabályozási tárgyai:
Fegyelmi jogkör gyakorlója (ki jogosult megindítani a fegyelmi eljárást és kiszabni a jogkövetkezményt)
Fegyelmi eljárás megindításának feltétele (alapos gyanú)
21. Fegyelmi eljárás II. Fegyelmi eljárás lefolytatásának rendje
Mt: A munkavállaló védekezését eloadhatja és jogi képviselot vehet igénybe.
Védekezését elokészítse
Ügy iratait megtekintse
Bizonyítási eljárásban tevolegesen részt vegyen
Ha a személyes részvételében akadályozva van, akkor írásban észrevételt és indítványt tehessen.
Állásból ideiglenesen indokolt esetben felfüggesztheto.
22. Fegyelmi határozat bírósági felülvizsgálata A kézbesítéstol számított 30 napon belül lehet keresettel élni.
A keresetindítás felfüggeszto hatályú.
MK 64.: A bíróság enyhítheti a munkáltató által alkalmazott jogkövetkezményt, de csak a kollektív szerzodésben megjelölt más jogkövetkezményt alkalmazhat.
23. Közalkalmazottak, köztisztviselok fegyelmi felelosségének szabályozása
Kógens, részletes törvényi szabályozás, amely kiterjed
az eljárás szabályozására és a jogkövetkezmények meghatározására
24. Fegyelmi vétség a közalkalmazotti és a köztisztviseloi jogviszonyokban Közalkalmazotti jogviszonyban (Kjt):
Közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettség vétkes megszegése
Köztisztviseloi jogviszonyban (Ktv):
Köztisztviseloi jogviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése
25. Fegyelmi eljárás szakaszai a közalkalmazotti / köztisztviseloi jogviszonyban
Az eljárás megindítása
A vizsgálat
A fegyelmi tárgyalás és a fegyelmi határozat meghozatala
26. A fegyelmi eljárás megindítása Kinevezési / munkáltatói jogkör gyakorlója (fegyelmi jogkör gyakorlója) indítja meg
Elrendelésérol értesíti az eljárás alá vontat
Kötelezo a fegyelmi eljárás megindítása (Kjt), ha
Jelentos súlyú fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén,
Ha maga ellen kéri az eljárás lefolytatását a közalkalmazott.
27. Fegyelmi eljárás megindításának határideje Kjt: az alapos gyanúról való tudomásszerzéstol számított egy hónap, az elkövetéstol számított 1 év (vezeto, magasabb beosztású vezeto esetén 2, ill. 3 év),
Ktv: kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap, az elkövetése óta 3 év eltelt.
28. Fegyelmi eljárás lefolytatásának mellozésével megrovás fegyelmi büntetés kiszabása Kjt: ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott
Ekkor is kötelezo azonban a közalkalmazott meghallgatása
Ktv: tényállás megítélése egyszeru és a köztisztviselo a kötelezettségszegést elismeri
29. A vizsgálat elrendelése és a vizsgálóbiztos kijelölése Elrendelés határideje:
A fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálat elrendelésétol számított öt napon (Kjt), ill. 3 munkanapon (Ktv) belül kijelöli a vizsgálóbiztost
A vizsgálóbiztos személye:
a magasabb vezeto, illetve a vezeto beosztású, vagy a magasabb besorolású (Kjt) közalkalmazottak közül
A magasabb besorolású, illetve a vezeto megbízású köztisztviselok közül (Ktv)
Összeférhetetlen helyzetben lévo nem rendelheto ki
30. A vizsgálat A vizsgálat alá vonttal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait
Észrevételt tehet, más bizonyítékok beszerzését javasolhatja
A vizsgálat alá vontat meg kell hallgatni, betekinthet az iratokba, jogi képviselot vehet igénybe
Az eljárási cselekményekrol jegyzokönyvet kell felvenni
31. A vizsgálat lezárása A vizsgálat tartama Kjt és Ktv: 15 nap (meghosszabbítható egy alkalommal 15 nappal)
A vizsgálóbiztos az ügy iratait megküldi a fegyelmi jogkör gyakorlójának a saját véleményével együtt, a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül (Kjt, Ktv)
32. Az eljárás felfüggesztése A vizsgálóbiztos javaslatára, a fegyelmi jogkör gyakorlója
Ha az eljárás alá vont a védekezését önhibáján kívül eso ok miatt nem tudja eloterjeszteni legfeljebb az akadály elhárultáig
Ha a kötelezettségszegés miatt bünteto- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb az eljárás jogeros befejezéséig, feltéve, hogy ha enélkül az eljárás nem tisztázható.
33. Állásból való felfüggesztés A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt az állásból való felfüggesztésrol
A felfüggesztés a fegyelmi eljárás befejezéséig tart(hat)
Azonnal meg kell szüntetni, ha az elrendelés oka megszunt
Elrendelés feltételei:
Jelenléte a tényállás tisztázását gátolná
A kötelezettség súlya és jellege a munkahelytol való távoltartását indokolja
+ Kjt: A kötelezettségszegés alapján bünteto- vagy szabálysértési eljárás indult és ezért az eljárást felfüggesztették
34. Díjazás az állásból való felfüggesztés alatt - Kjt távolléti díj, ennek azonban legfeljebb 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani.
A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerore emelkedése után ki kell fizetni, de le kell vonni belole azoknak a pótlékoknak az összegét, amelyre való jogosultságát a fegyelmi büntetés alapján elvesztette
35. Díjazás az állásból való felfüggesztés alatt - Ktv Illetmény, ennek azonban legfeljebb 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani.
A teljes illetményt vissza kell tartani hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén.
A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerore emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a hivatalvesztés fegyelmi büntetés vált jogerossé.
36. A fegyelmi tanács Kjt. Az ügy érdemében dönt
Elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlója, mely jogkörét átruházhatja
Tagjait a fegyelmi tanács elnöke jelöli ki
Tanács eljárásában tagként vagy jegyzokönyvvezetoként nem járhat el:
vizsgálóbiztos, közeli hozzátartozó, tanú vagy szakérto, és akitol egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.
37. A fegyelmi tárgyalás 1. Kjt. és Ktv. A vizsgálóbiztos eloterjesztésétol számított 15 napon belül
Tárgyalási idoköz: legalább három munkanap
Munkáltatót a vizsgálóbiztos képviseli
A közalkalmazott eljárhat személyesen, jogi képviselo útján. Szakszervezet is képviselheti.
A tárgyalás nyilvános.
Minosített adat megorzés végett, vagy a közalkalmazott kérésére zárt tárgyalást kell elrendelni.
38. A fegyelmi tárgyalás 2. Kjt. és Ktv. A fél vagy képviselojének távolléte nem akadályozza a tárgyalás megtartását, ha szabályszeru volt az idézése.
A fegyelmi tanács bizonyítási eljárást folytathat le
tanúk, szakérto meghallgatása, iratok beszerzése, szemle
Ha az ügy egy tárgyaláson nem tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani.
39. Fegyelmi határozat meghozatala Kjt. A fegyelmi tanács az elso tárgyalástól számított legkésobb 30 napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel, indokolt, írásbeli határozatot hoz.
Felmento határozat: ha nem követte el.
Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb büntetés kiszabása is indokolatlan lenne.
Megszünteto határozat (l. alább)
40. Az eljárást megszünteto határozat Kjt. Esetei:
Ha nem bizonyítható, hogy a fegyelmi vétséget az eljárás alá vont elkövette,
Ha az eljárás alatt a közalkalmazotti jogviszony megszunik,
Ha a fegyelmi eljárást a jogveszto határido leteltét követoen indították el.
Határozatot meghozza:
fegyelmi tanács, illetve
a vizsgálat alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója
41. Fegyelmi büntetések Kjt. Megrovás
Elomeneteli rendszerben történo várakozási ido legfeljebb egy évvel történo meghosszabbítása,
Jogszabály alapján adományozott címtol való megfosztás,
Magasabb vezeto, vagy vezeto beosztás fegyelmi hatályú visszavonása,
Elbocsátás
A megrovás és az elbocsátás kivételével több büntetés együtt is kiszabható.
42. Jogorvoslati jog a fegyelmi határozat ellen Kjt. Kereset benyújtásának határideje: kézbesítéstol számított 15 nap
Keresetindításnak felfüggeszto hatálya van,
kivéve, ha elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, vagy visszavonták a vezeto, vagy magasabb vezeto beosztást
Végrehajthatóvá válik azonban a határozat, ha a közalkalmazott a perindítási határido letelte, vagy a kereset jogeros elbírálása elott megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát.
43. Fegyelmi büntetések végrehajtása Kjt. Végrehajtása egy év próbaidore felfüggesztheto. Ha a próbaido eredményesen telik el, úgy kell tekinteni, mint ha nem is részesült volna büntetésben. Ha eredménytelenül, akkor a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.
Elbocsátást követo egy évig vezeto (magasabb vezeto) beosztásban Kjt-s munkahelyen nem alkalmazható.
A várakozási ido meghosszabbítása büntetést akkor is végre kell hajtani, ha a végrehajtás alatt a közalkalmazotti jogviszonya megszunt, de egy év eltelte elott újabb közalkalmazotti jogviszonyt létesít.
44. Fegyelmi büntetések Ktv. Megrovás
Elomeneteli rendszerben a várakozási ido meghosszabbítása (max. 2 évvel)
Elomeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal
Elomeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési osztállyal
Ktv. szerinti címtol megfosztás, vezetoi megbízás visszavonása,
Hivatalvesztés.
45. Fegyelmi büntetések hatálya Ktv. A várakozási ido meghosszabbítása esetén annak idotartama alatt,
Visszavetés esetén a fokozat ismételt eléréséig,
Címtol való megfosztás, vezetoi megbízás visszavonása esetén 2 évig,
Hivatalvesztés esetén 3 évig.
A hatály letelését követoen a nyilvántartásokból törölni kell a büntetést.
A hatálya alatt a közszolgálati jogviszonyban arról köteles számot adni.
Hivatalvesztést követoen 3 évig köztisztviseloként nem foglalkoztatható.
46. Eljárást megszünteto határozat Ktv. Ha az eljárás alatt megszunt a közszolgálati jogviszony,
Ha a jogveszto határidot követoen indították meg az eljárást,
Ha a fegyelmi vétséget nem követte el vagy az elkövetés nem bizonyható,
Felelosségre vonást kizáró ok áll fenn.
47. Fegyelmi határozat végrehajtása Ktv. Keresetindítás általában felfüggeszto hatályú (kivéve hivatalvesztés)
Ha a keresetindítási határido letelte vagy a kereset jogeros elbírálása elott megszunteti a köztisztviselo a jogviszonyát, akkor a határozat végrehajthatóvá válik.
A várakozási ido meghosszabbítása és a visszavetés büntetéseket akkor is végre kell hajtani, ha a végrehajtás alatt a köztisztviselo a jogviszonyát megszüntette, de három év eltelte elott újabb köztisztviseloi jogviszonyt létesít.