A magyar gabonagazdaság lehetőségei és kockázatai Románia csatlakozása kapcsán

1. A magyar gabonagazdaság lehetőségei és kockázatai Románia csatlakozása kapcsán

2. Milyen export piac volt eddig? A feldolgozott gabona alapú termékek kivitele az utóbbi években az elsődleges termékeknél csökkenő,feldolgozott termékeknél növekvő tendenciát mutat. Megjegyzés: 2005-ben lisztből így is első számú piac.

3. Megjegyzések az adatokhoz: - A búzaliszt kivitel -a rendkívül alacsony termésű 2003.év kivételével- nem a mennyiségi hiány enyhítésére szolgál hanem minőségjavító szerepe van. Jelenleg az exportot ( a kukorica lisztnél is) az alacsony beviteli kontingens akadályozza. - A korpa kivitelt csak a hiány generálja. - A feldolgozott termékeknél a szerény növekvő tendencia választékbővítő szerepüknek köszönhető.

4. - A liszt átadási árak jelenleg a gyenge minőségű finomlisztek esetében 7-8 %-al a jó minőségűeknél 18-20 %-al magasabbak mint itthon. ( 550 liszt 43-48 Ft/kg, 650-es 37-42 Ft/kg) - A malmi búza árak lényegében azonos mértékben térnek el a hazai áraktól, de a jó minőség iránti kereslet szerény. (27-28 e.Ft/tonna) - Miközben a tak. kukorica ára 12-17 e.Ft/t között mozog a takarmánykeverékek ára lényegében a hazaival azonos szintű (az állattenyésztésről még később szólok)

5. Gabona export Romániába Megnevezés 2003 2004 2005 (tonna) búza 538.572 169.551 144.146 kukorica 168.472 26.991 2.721 árpa 18.337 441 9.437 A gabona és ezen belül a búza kivitelre a lisztnél említett hiánypótló,minőségjavító szerep a jellemző. Normál termésű években a piaci ár a búzánál nem ösztönzi, a kukoricánál -az intervenciós ár- kimondottan akadályozza az exportot.

6. Néhány adat a Román gabonatermelésről Megnevezés 2003 2004 2005 2006 várható Búza termés 1.868 3.796 4.845 3.750 tonna terület 1.415 1.460 1.900 1.500 e.ha átlag 1,32 2,60 2,55 2,50 t/ha Kukorica 6.944 7.384 7.150 7.500 2.480 2.600 2.200 2.500 2,80 2,84 3,25 3,0 Megjegyzés a búza vetésterülete csökkent a kukoricáé nő 2006-ban Az összes gabonatermés 9,78- 13,362 millió tonna között ingadozott.

7. Következtetések a termelési adatok alapján . - Az Eu tagság után a rendtartás hatására a ráfordítások és így a termésátlagok növekedése várható.( földalapú támogatásuk a gyenge bázis miatt ugyan alacsonyabb lesz mint hazánkban) Mivel 4,5-4,7 millió ha-on termelnek gabonát így 0,5 t/ha termésátlag növekedés esetén 2,25 millió többlet termés keletkezik! - Kukorica termésük kiegyenlítettebb mint a búza és itt nem kell megküzdeniük a búzánál tapasztalható minőségi problémákkal. A takarmány felhasználás valószínűleg növekedni fog (erről később), de termésnövekedésük függvényében és földrajzi helyzetük segítségével jelentős konkurenciává válhatnak a Görög piacon.(2005.évi exportunk 385.e.t.volt erre a piacra).

8. - Az intervenciós árak bevezetése a kukoricatermelést ösztönözni fogja hiszen a 47-100%-al magasabb árak nagyon vonzóak. Ezzel egyidejűleg az állattenyésztés – úgy mint nálunk történt- jelentős költségemelkedést fog elszenvedni. Amennyiben hatékonysági problémák miatt ezt az árszintet nem tudja az állattenyésztés „befogadni” úgy a hús import fokozódni fog. - Az intervenció abban az esetben fejti ki árnövelő hatását, ha azt időben végre tudják hajtani. Intézmény, raktár stb. (lásd hazai tapasztalatok),

9. Néhány információ az állattenyésztésről,takarmánygyártásról - A sertés és broiler ágazatokban az integrált termelés a jellemző melynek része a takarmánygyártás is. A broiler ágazatban 78 integráció van, ebből 33 jelentős méretű. - Mindkét ágazatban a fogyasztás 40-42 %-a importból származik. - A csirkehús import 158 e. tonna melyből 92 e. tonna az USA-ból, 40 e. tonna Braziliából származik!! - A sertés ágazatban folyó rendkívüli fejlesztések(telepek,vágóhidak) következtében az import jelentős csökkenése várható.

10. - A felvásárlási árak és támogatások rendkívül vonzóak. pl. sertés felvásárlási ár 300-340 Ft/kg + kb 70 Ft/kg „állatjóléti” támogatás melyet óramű pontosan fizetnek ki A minőség szerinti átvételt ebben az évben vezették be. - A broilernél 1,75 kg átadási súly elérése esetében a támogatás 104 Ft/kg. Kérdés, hogy ezeket a rendkívüli bevételeket valóban a hatékonyság növelésére fordítják e? - A SAPARD program szervezetten működik. Összefoglalva az abrakfogyasztó ágazatok intenzível fejlődnek.

11. Piaci szempontból mire számíthatunk a csatlakozás után? - A vámhatárok megszűnése- az intervenció működését feltételezve- nem fog jelentős gabona forgalmat eredményezni csak akkor, ha időjárási okokból hiány jelenség lépne fel. - Mivel az intervenció nem ösztönöz minőségi búzatermelésre ezért az igényes vásárlóerő növekedésével párhuzamosan a hazai búza és liszt iránt a kereslet- kezdetben csak szerény mértékben –fokozódhat . - A tovább feldolgozott termékek iránti kereslet – az áruház láncok terjedésével együtt – növekedni fog és így az itthon belistázott termékek kivitelének nő az esélye. - Az intermedier termékeket gyártó, határ közeli takarmánykeverő üzemek piaci esélye nőhet.

12. - Növekvő kukorica termelésük konkurenciát jelenthet a Görög piacon, elsősorban akkor, ha a kukorica intervenciós ár nem csökken vagy nem szűnik meg. - A sertéstermelés és vágás határ közeli felfutása, a Temesvári óriás vágóhíd beruházás befolyásolhatja békés és Csongrád megyében az állattartási kedvet. - A hazai malmok, többletkapacitásuk kihasználása érdekében agresszív árakkal ( 100-150 km mélységig) megjelenhetnek a Román piacon. - A hazai gabonaipari befektetők jelenléte valószínűleg nőni fog melyet a kedvezőbb költségviszonyok ösztönöznek, nyelvi nehézségek viszont nem akadályoznak.