Polgári jogi alapismeretek: szerződések

1. Polgári jogi alapismeretek: szerződések 1959. évi IV. törvény (polgári törvénykönyv, Ptk.)

2. Szerződések és a „hétköznapi ember”… • Hol írjam alá? • Most mi van? • Na, de én nem így gondoltam! • Ez komoly? • Lehet, hogy átvertek? • Hogyan lehettem ilyen…

3. A Ptk. szerkezete • Bevezető rendelkezések • Személyek • Tulajdonjog • Kötelmi jog ezzel foglalkozunk most! • Öröklési jog • Záró rendelkezések

4. Kötelem és szerződés Kötelmek: • Szerződések • Egyéb, egyoldalú nyilatkozatok pl. a „becsületes” megtalálónak járó díj ígérete • Kártérítési kötelezettség („aki másnak jogtalanul kárt okoz, köteles azt megtéríteni”)

5. Ez kötelem! Elveszett Miau névre hallgató cicám. A becsületes megtaláló jutalma 10 ezer Ft! Telefon: 06 62 …

6. A kötelmi jogviszony (pozitív tartalmú és relatív szerkezetű) • Tárgya: valamely vagyoni értékű szolgáltatás (tartalma: pozitív), amit: • Szereplői: • …az egyik fél (jogosult) követelhet, • …a másik fél (kötelezett) köteles teljesíteni ide vele! relatív szerkezetű jogviszony csak a szerződésben szereplőket érinti

7. Tehát a szerződés vonásai is: • Relatív szerkezet • Pozitív tartalom • Ezeken felül még: állami kikényszeríthetőség bíróságon az elévülési időn belül

8. A szerződés elévülési ideje • Speciális, ha • jogszabály adott esetre ilyet meghatároz • a felek az általánostól rövidebb időben állapodnak meg • Egyébként a polgári jogban általános elévülési idő: 5 év Ha letelik: a követelés változatlanul jogos, de nem kikényszeríthető!

9. A szerződés fogalma

10. A szerződés fogalma Felek (legalább 2) között létrejövő • jogi hatás előidézésére irányuló • kölcsönösen egybehangzó • megengedett akaratnyilatkozat

11. Szerződés… 1 Felek között létrejövő… • Két ember nem köthet szerződést olyan tartalommal, hogy egy harmadiknak mit kell tennie! • Legalább 2 fél kell hozzá • (Egyébként lehet mindkettő egyszerre jogosult és kötelezett: pl. adásvétel)

12. Szerződés… 2 Jogi hatás előidézésére irányuló… • hiszen ha létrejött, kikényszeríthető! Kölcsönösen egybehangzó… • ha lényeges elemekben nem egyeztek meg: létre sem jött a szerződés! Megengedett… • ha tartalma jog által nem tiltott vagy korlátozott

13. A szerződés formája

14. A szerződés formája (Hétköznapi félreértés: „a szerződés csak írásban köthető”) Valójában: • szóban • ráutaló magatartással • írásban

15. Szóban kötött szerződés • Ha a feltételeknek (lásd később) megfelel: érvényes, létrejött! • Hátránya, hogy utólag nehéz bizonyítani • Ezért célszerű elkerülni!

16. Szerződés ráutaló magatartással Egyértelműen felismerhető kell, hogy legyen a másik fél számára is pl. bevásárlókosárba tett árúval közelítem meg a pénztárt az önkiszolgáló boltban KASSZA

17. Szerződés írásbeli nyilatkozattal • Egyes esetekben jogszabály elő is írja. Ilyenkor – ha nem írásban kötik – semmis! • Fajtái: • egyszerű magánokirat • teljes bizonyító erejű (minősített) magánokirat • közokirat

18. Egyszerű magánokirat A nyilatkozat írásos (írógéppelírt, print-out vagy vagy más által kézzel írt!) rögzítése és a felek aláírása

19. Minősített magánokirat 1 • A fél a maga által teljes egészében kézzel írt nyilatkozatot aláírja vagy • A géppel vagy más által írt nyilatkozatot a fél + 2 tanú aláírja Fél folytatódik

20. Minősített magánokirat 2-3 De a 2 tanú nem a nyilatkozat tartalmát tanúsítja, esetleg azt nem is ismerihanem azt, hogy • a nyilatkozó személy előttük írta alá az okiratot, vagy • azt korábban tette, de az aláírást a magáénak elismerte 2. Közjegyző által hitelesített (nem készített!) okirat (itt is az aláírásokat hitelesíti) 3. Ügyvéd által ellenjegyzett okirat, de ezt az ügyvéd maga készítette, így annak jogi tartalmáért is felel Ma már: elektronikus aláírás (annak szabályaival!) is

21. Közokirat • Közjegyző vagy bíróság készíti • Szigorú alakiság betartásával • Ezért ennek a legnagyobb a bizonyító ereje

22. A szerződés létrejötte

23. A szerződés létrejötte 1 ajánlattétel elfogadó nyilatkozat létrejön

24. A szerződés létrejötte 2 Ellen-ajánlat ajánlattétel elfogadó nyilatkozat létrejön

25. A szerződés létrejötte tehát • Ajánlat • Ha a másik egyetért: elfogadó nyilatkozat, ha nem: ellenajánlat • Ha megegyeznek (elfogadó nyilatkozat): a szerződés létrejön

26. Miben kell „egyetérteni” Csak a lényeges tartalmi elemekben (ha ezekben nincs megegyezés, nem jön létre a szerződés): • A felek személye • A szolgáltatás és ellenszolgáltatás • Egyéb, ami nélkül - bármelyik fél szempontjából – nem köthető szerződés pl. minőség, mennyiség, a teljesítés időpontja, példám: Ft/nap késés esetén

27. Ajánlattétel… De érezzük: ez nem lehet érvényes akármeddig! Ajánlattételi kötöttség: amely időtartamon belül az ajánlat érvényes • ki is köthető a szerződésben • ki is zárható • ha egyik sem történt meg, a Ptk. általános szabályai érvényesek

28. Ajánlattételi kötöttség: a Ptk. általános szabályai Ptk.: különbséget tesz a „jelenlévők” (fizikailag vagy telefonkapcsolatban) és „távollévők” esete között • Jelenlévők: ha nyomban nem fogadják el, az ajánlattételi kötöttség megszűnik • Távollévők: addig tart, ameddig – rendes körülmények között – az elfogadó nyilatkozat megérkezhet

29. Mikor jön létre a szerződés • Jelenlévők között: amikor elfogadták az ajánlatot • Távollévők között: amikor megérkezik az elfogadó nyilatkozat • Ha az késve érkezik meg: • elfogadható, ha a fél továbbra is akarja a szerződést • nem köteles elfogadni, de ekkor azonnal értesítenie kell a másik felet, hogy a szerződés a késés miatt nem jött létre. Ha ezt elmulasztja: a szerződés létrejött!

30. Képviselő útján kötött szerződés • Lehetséges, meghatalmazással • Meghatalmazás: a másik (szerződő) félnek szóló egyoldalú nyilatkozat, előírt alakisággal

31. A szerződés érvénytelensége

32. A szerződés érvénytelensége Megkötéskor lehetnek olyan – jogszabályban meghatározott – okok, amelyek miatt alkalmatlan lesz joghatás előidézésére Ezek: • semmisségi okok • megtámadhatósági okok A fene egye meg!

33. Semmisség Társadalmi érdeket sért A bíróság hivatalból észleli Nem kell külön eljárás Bárki hivatkozhat rá, bármilyen formában, határidő nélkül Megtámadhatóság Magánérdeket sért A bíróság nem észleli hivatalból Külön eljárás: a másik félhez intézett írásos nyilatkozat, ha nem fogadja el: nyomban bírósághoz kell fordulni Csak az hivatkozhat rá (támadhatja meg), akinek érdekeit sérti, csak írásban, csak 1 éven belül Semmisség és megtámadhatóság

34. Semmisségi okok • Tilos szerződés • Akarathiány • Az akaratnyilvánítás hibája • Lehetetlen szerződés hogyan tanuljuk ezt meg logikusan?

35. Semmisségi okok: induljunk ki a „szerződés” definíciójából! • Lehetetlen szerződés • Akarathiány • Az akaratnyilvánítás hibája • Tilos szerződés Szerződés: felek között létrejövő, jogi hatás előidézésére irányuló, kölcsönösen egybehangzó, megengedett akaratnyilatkozat előidézhet jogi hatást? felek között, ha az egyik nem akarja? kölcsönösen egybehangzó? megengedett?

36. Lehetetlen szerződés • Jogi lehetetlenség pl. közös tulajdon: az egyik tulajdonostárs nem csak a saját ingatlanrészét, hanem – a többi társtulajdonos meghatalmazása nélkül – az egészet eladja. Az utóbbiakra vonatkozó szerződés semmis • Fizikai lehetetlenség • relatív (az adott személy nem teljesítheti) pl. olyan nyelven vállalt tolmácsolás, amin nem beszél • abszolút „lehozom Neked a csillagot az égről”

37. Akarathiány • (emlékszünk: szerződés = minden fél ugyanazt akarja…) Esetei: • Cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképesség esetén nem a jogszabály szerint tette a nyilatkozatát • Fizikai kényszer • Játékból/tréfából, vagy oktatási céllal (nem valós akarat) • Színlelt szerződés • nem is akarnak szerződni, de jogszabály kijátszása érdekében úgy tesznek • akarnak, de nem azt a szerződést kötik meg alacsonyabb vételárat írnak – kisebb illeték, ajándékozás helyett látszat-adásvétel. Ilyenkor a leplező szerződés semmis, a leplezett – más feltételekkel – érvényes!

38. Az akaratnyilvánítás hibája • Előírt (pl. jogszabály = ingatlan adásvételére csak írásban!) forma be nem tartásával • Álképviselő útján kötött jogtalanul jár el más személy nevében: • nincs jogosultsága erre • volt, de megszűnt • még van, de ennek határait túllépi de az ilyen csak akkor érvénytelen, ha az, aki helyett tette, utólag nem hagyja jóvá!

39. Tilos szerződés • Jogszabályba ütköző, vagy pl. uzsorakamat • a jó erkölccsel ellentétes pl. halálos beteggel aránytalan eltartási szerződés kötése, amivel mások érdekét sérti

40. Megtámadhatósági okok • Tévedés • Megtévesztés • Fenyegetés • Feltűnő aránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között • Tisztességtelen általános szerződési feltételek

41. Tévedés • Két ok kell hozzá, amelyek együttesen állnak fenn: • A tévedés a szerződés lényeges elemét érinti • A tévedést • a másik fél okozza azt állítja, hogy a kép egy Picasso, vagy • legalábbis fel kell(ett volna) ismernie ráhagyja, hogy ez egy Picasso

42. (jogi tévedés) • Fő szabály: „a jog nem ismerete nem mentesít” • Kivétel: ha • jogi szakember, • munkakörében eljárva, • a felek jelenlétében téves tájékoztatást ad jogszabály tartalmáról)

43. Megtévesztés • Hasonlít a tévedés „okozásához” (lásd előbb), de annál szándékosabb pl. a képkereskedő ráhamisítja a képre Picasso kézjegyét • (A joggyakorlatban sokszor nem ismerik el ezt a különbséget!)

44. Fenyegetés • (Különbség a semmisségi okként tanult fizikai kényszertől: ez pszichikai kényszer!) • Olyan mértékű, hogy • Az egyik fél akaratát befolyásolja, • A másik féltől • származzon, vagy legalábbis • ezt felismerhesse

45. Feltűnő aránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között • Csak konkrét esetekben dönthető el • Bizonyítani kell • a feltűnő aránytalanságot, s azt, hogy • az illető felet ajándékozási szándék nem vezérli

46. Tisztességtelen általános szerződési feltételek Mi az, hogy általános szerződési feltétel : az egyik fél több szerződést akar kötni, s előre meghatároz ilyeneket (tehát a másik fél ebben nem működhetett közre). Pl. közüzemi szolgáltatások esetén gyakori. Tisztességtelen, ha – a jóhiszeműség követelményeit megsértve – egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapít meg jogosultságokat vagy kötelezettségeket

47. A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei 1 • Érvénytelenség: • Semmisség: a szerződés ex lege érvénytelen • Megtámadhatóság: csak ha az arra jogosult sikeresen megtámadja. Ha ezzel a jogával nem él, vagy a bíróság nem neki ad igazat, a szerződés érvényes! • Ha a szerződés érvénytelen: vissza kell állítani az eredeti állapotot (mintha meg sem kötötték volna a szerződést)

48. Az érvénytelenség jogkövetkezményei 2 Ha a szerződés érvénytelen: vissza kell állítani az eredeti állapotot… • …de előfordul, hogy nem lehet. Ilyenkor a bíróság a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a szerződést, s az csak ilyen értelmű határozat esetén érvénytelen – ekkor lehetséges károkozás miatt eljárni... • de előfordul, hogy egyszerűbb az érvénytelenségi okot kiküszöbölni pl. szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága: a bíróság ezt megszünteti, s így érvényes szerződéssé alakul

49. Szerződéses biztosítékok

50. Miért szükséges? • A felek szerződéskötéskor biztosítani akarják, hogy a másik el ne álljon a szerződéstől • Ennek jogi eszközei: a szerződéses biztosítékok • megerősítő biztosítékok • érdek-kielégítést biztosító eszközök