720 likes | 841 Views
http://www.youtube.com/watch?v=5Wj5wGcTapE. Mi az a művészet avagy mi lehet művészet?. Kiállítás - művek – kérdések – vélemények - válaszok. „Többet kéne múzeumba járni.”. általában. befogadás nyitottság helyiség semleges tér szellős elrendezés a kortárs művészetről általában
E N D
Mi az a művészet avagy mi lehet művészet? Kiállítás - művek – kérdések – vélemények - válaszok
általában befogadás nyitottság helyiség semleges tér szellős elrendezés a kortárs művészetről általában folyamatban elfoglalt helye szemfényvesztés brutalitás háttértudás • Borsai Szandra
Az égbolt másik fele • befogadás - adott időben - adott helyen - szubjektív benyomástapasztalás objektív tudás anyagok formákkontextus
Kiállítás, elrendezés • Vajon miért ebben a sorrendben, elrendezésben, közegben kerültek kiállításra? • Van-e valami rendszer? • A gyűjteményezés, a kiállítás-rendezés feladata
Az alkotó és a befogadó (közönség) helyzete • „Ki ez a Hajas Tibor? Miért keni össze magát festékkel és miért hempereg? És ki kíváncsi erre? Én ne tudnám ezt megtenni?”
Ízlések és megközelítésmódok különbsége és távolsága (Lévay Áron) • „Hajas Tibor az, akin magammal is veszekedtem. Egyik részem hevesen tiltakozik az ellen, hogy a művész szóval egyáltalán egy mondatban szerepeljen az úriember, tekintve, hogy javarészt semmit sem csinál, csak fetreng meg vagdos és ragaszt, mint az oviban. • Másrészt meg tejbetökként mosolyogtam a képe előtt, nem akartam elhinni, nem tudtam értelmezni, mégis imádtam. • Lehet, hogy ő az első ‘életművész’? Van ilyen egyáltalán?”
Ízlések és megközelítésmódok különbsége és távolsága • „A beszélgetés Kelet és Nyugat közt vagy Hajas Tibor: Húsfestés sorozata számomra gyomorforgató, személyes okokból nemhogy élvezni, de szinte megtekinteni sem bírom. A brutalitás, a nyerseségl nem illik a lelki alkatomhoz, ezért ettől a fajta művészettől elhatárolódom. A szerintem nem is korszakalkotó gondolatok határsvadász kifejeződését látom benne, az emberben kiváltott undor pedig öncélú.” (Borsai Szandra)
A megközelítésmódok távolsága • „A testtel, mint egyetlen tiszta médiummal végzett kísérletei a FLUXUS mozgalom és a bécsi akcionizmus törekvéseivel párhuzamosan haladtak. • A korszak rokon-áramlataitól mégis elkülöníti Hajast a szakralitás és a transzcendencia iránti monomániás érdeklődése. • A „saját test” analízisének, lebontásának-felépítésének tétje nála egy szakrális kijárat keresése. Hajas paradoxonokból táplálkozó, művészi szabadságot gerjesztő gondolkodása számára a testben létezés egyszerre szükségszerű és lehetetlen. • Ebből a feszültségből próbálnak energiát csiholni akciói, melyek egy szubjektív átlényegülés kísérleti stációit rögzítik.”
Mire támaszkodhatunk? Mire van szükségünk? • „nagyon hiányoltam egy kis rövid leírást a művekkel kapcsolatban. Az első, ami megfogott és talán állíthatom egyértelmű kedvenc lett egyből, az Hajas Tibor Munkái voltak. • A lány végigkísért a kiállításon és rengeteg háttér információval látott el, amik tudatában teljesen máshogy néztem a képekre, szobrokra.” (Szegedi Attila)
Az égbolt másik fele Elképzelés: -információ nélkül – meglepetés Valóság: -információval - értelem
Szél András • A Ludwig Múzeum abban a különleges helyzetben van, hogy gyűjteményéből válogatva ugyanúgy meg tudja mutatni a „kelet” s „nyugat” közti párhuzamokat és ellentéteket, mint ahogy kapcsolatot tud teremteni egyes irányzatok alkotásai között. • Ha adott a megfelelő környezet, adottak a neves művészektől származó válogatott munkák, miért állok mégis értetlenül egy-egy kép, fotó vagy műtárgy előtt? Az elfogadhatónak tűnő válasz, amit a saját magam által feltett kérdésre adni tudok, hogy a rendszerváltás után felnőve még hasonlót sem tapasztaltam ahhoz, mint amiről a fentebb említett művészek munkái szólni kívánnak. • A tárlatot bejárva mégis sok olyat megláthatunk, amit történelemkönyv nem ír le, és ami a nagyszülők anekdotáiból sem derül ki. Színek, anyagok és formák, melyek időtlenné, aktuálissá s befogadhatóvá tesznek alkotásokat hosszú évtizedekkel megszületésük után is. • Beuys: Pecsétes levél • Segítenek-e a történelmi ismeretek, mi a különbség a történelmi dokumentum és a (mű)alkotás között?
Az égbolt másik fele • Pecsétes Levél (1967)Joseph Beuys • pecsétes levél, mint tárgy • anyaghasználat
Az égbolt másik fele • Joseph Beuys(1921-1986) • environment-művész • grafikus • szobrász • háborús szolgálat • eszköz- és anyaghasználat • elméleti munkásság • 3-7. kasselidOCUMENTA
Beuys A pecsétes levél, mint tárgy önmagában is több jelentésréteggel bír, azonban mindez a Beuys által oly sokszor használt filccel és zsírral ötvözve képes korokon átemelni az alkotást és számos új olvasatot adni annak. Nem is beszélve arról, hány olvasat kínálkozik az után, hogy ténylegesen megismerkedünk a német művész munkásságával, amely átformálta az egész német társadalom gondolkozásmódját a képzőművészet feladatáról.
Ludwig honlap • Joseph Beuys a huszadik századi német művészet meghatározó alakja, akinek munkássága átformálta az egész német társadalom gondolkozás módját a képzőművészet feladatáról. Kibővített értelmezése művészet és társadalom egybefonódásáról létrehozta gondolatrendszerének központi magját, a szociális plasztikát. • A szabad akaratú ember – Beuys elképzelése szerint – az evolúciós folyamat önálló továbbfejlesztésén tevékenykedik a hőplasztika (szeretet) felhasználásával. Zsírral és filccel való munkálkodása is lényegileg ezen hőfolyamat előmozdítása érdekében történt. • A Ludwig Múzeum tulajdonában lévő Pecsétes levél átfogó módon jellemzi Beuys antropozófiai elképzeléseinek széles spektrumát. Az archaikus hagyományok őrzőjének és továbbvivőjének képezi ki magát az a felelős művész – Beuys szerint bárki lehet ilyen, – akinek a világteremtés misztériumának a felismerése és ennek a tudásnak a továbbadása a központi feladata. • A „művészet = tőke” beuysi egyenlete nem jelent mást, mint az emberiség fejlődése egyetlen lehetséges útvonalának kijelölését.
Absztrakció • Absztrakt expresszionizmus • Pop • Fluxus • Kinetikus optikai művészet • Concept art (a fogalmak művészete) • Minimal art • Land art • Performance • Az olasz transzavantgárd
Mi a trükk? (Muzsnai Zsófia, Nagy Gábor) David, Jiří – Rejtett kép
A kiállítás első képe szembe jön, nem lehet kikerülni. Az ajtóval szemben a kiállított darabok gyűjtőjének arcképe áll duplán. Érdekes hatást kelt hasonló arcok mégsem teljesen azonosak. Egyik oldalon szigorúbb, míg a másik oldalon pedig egy barátságos férfi tekint rám. Lenyűgöz. Jól mutatja a természet szimmetrikus, elegáns formába bújtatott aszimmetriáját mivel a kép egy optikai játékként jön létre. Peter Ludwig arca középen megtükrözve balra és jobbra egyaránt.
Ludwig MúzeumMúzeumlátogatás Yoko OnoPLAY IT BY TRUST Huszár Zsuzsanna – Kiállítás beszámoló
JÁTSSZ BIZALOMMAL! Play it by trust! (1986-87)Lázadás és társadalomkritikaSzimbolikus jelentéstartalom: béke, egység, összeolvadás és háborúellenességParadoxon: a játék játszhatatlanná válása Yoko Ono (1933- ) • Személyes vélemények, behatások:Hogyan lesz a hétköznapi tárgyból műalkotás (?), mivel hat? • Nyugalom és egyszerűség • Fontos és könnyen értelmezhető jelentéstartalom • Egyszerűség és letisztultság • Így is le tudom játszani?! • Azonosulás az alapgondolattal • „Örökké tartó” játék, elgondolkodtató • Miért nem foghatom meg??? • Mi a bizalom szerepe a játékban?
Jorge Artajo színes sakkjával, a címében ( Yes, Play It by Trust and Joy) egyértelműen utalva Yokora
„Szívesen lejátszottam volna ezen a játéktáblán egy „mérkőzést”, szívesen megfogtam volna a bábukat, közelebbről megszemléltem volna a festését, és az asztal elrendezését, ugyanakkor szembekerültem a múzeumok „többet érzékelni akaró ember”-ellenes kortárs művészetével, ami takarjunk le mindent egy hatalmas üvegburával filozófiára épül. Így az ott kiállított mű továbbra is kíváncsisággal tölt el, mert úgy érzem nem lehettem a teljes mű része. Azáltal érthettem volna meg igazán, ha kipróbálom. Úgy érzem a múzeum most megfosztott attól, amiért igazából odamentem. És ezt nem csak ennél az alkotásnál éreztem. • Úgyhogy nem marad más, mint otthon feláldozni egy sakk-készletet a művészet oltárán.”
A kontextus szerepe • Van-a különbség a múzeumi és az otthoni sakk-készlet között? (Huszár Zsuzsanna) • Ugyanaz-e a vascső a kiállításon és otthon? (Érces Norbert) • Mércéje-e az alkotásnak, hogy szivesen látnánk a szobánk falán? (Olasz Krisztina)
„mint aktívan festő ember ezzel együtt elgondolkozok azon, mennyire befolyásolhatja az alkotó művét és annak értelmezését egyszerűen az alkotás nevével. Megerősítheti azt vagy teljes értékben megfordíthatja akár. Hiszen ez talán az alkotások belsője, mint az embereknél a külső és a belső kapcsolata. Első a látvány és utána kapunk információt a mögöttes tartalomról.” (Nagy Gábor)
Hajas Tibor – Utcára a mondanivalóddal I-II. • I. Levél barátomnak Párizsba • 1975, fehér kréta, zselatinos ezüst fotópapíron, fotókarton, 14 db fotó 20,7 x 14,7 cm • az épület falára felírt vers és a felírás aktusának mint akciónak képi dokumentálása • street art-szerű, társadalomkritika
Hajas Tibor – Utcára a mondanivalóddal I-II. • II. Élő comics • 1975, fehér kréta, zselatinos ezüst fotópapíron, fotókarton, 4 kg • az utcán sétáló művész által tartott kartonból kivágott és feliratozott szövegbuborék látszólag a fényképre illesztett applikáció része, valójában azonban az akció tárgyi eleme • performance jellegű, szólásszabadság kritikája • Mennyiben kötődnek ezek a művek saját korukhoz, s mennyiben aktuálisak ma is? • Mi a street art? • (vö. Szél András) forrás: http://www.ludwigmuseum.hu/index.php képek: google.com
Reigl Judit: Prelúdium (a fúga művészetéhez) Borsai Szandra
a műről cím eleje azonosság azonosság ii. szólamok idő
Szél András kérdése "A többiek által írt szövegeket elolvasva Borsai Szandra írásával kapcsolatban tennék fel kérdést. Mégpedig, hogy foglalkozik-e írással, zenével a tárgy keretein kívül is? Az ő, Reigl Judit: Prelúdium (a fúga művészetéhez) c. festményéhez kapcsolódó leírása volt,amely részletességével a leginkább koherens elemzés volt számomra az összes olvasott közül."
Hantai Simon (1922-2008) 1960-ban kezdi meg a batik technikához és a décalcomanie-hoz is közel álló pliage, mint festői módszer alkalmazását: az előzőleg összegyűrt vásznat befesti, majd a száradást követően kihajtja, az így keletkező, festéknyomokból konstituálódó kép tulajdonképpen a vászon saját lenyomata. A pliage-ok felületén - Matisse papírkivágásaihoz hasonlóan - szín, forma és vonal egyként jelenik meg, a kép létrehozására irányuló festői processzus pedig az akciófestészet attitűdjeit idézi. A pliage módszerrel készült művek sorozatokba, formai szekvenciákba rendeződnek. http://www.artportal.hu/lexikon/muveszek/hantai-simon-100
VolkerStelzmann (Érces Norbert) • 1940, Dresda • 1963-ig finommechanikai műszerész • Lipcsei grafikai és irodalmi főiskola (Hochschule für Grafik und Buchkunst) • 1968-1973- szabadúszó művész • 1982-Professzori titulus megszerzése Lipcsében
Demontration II. • „Reneszánsz” zsúfoltság • Réteges társadalom • Hippi világ béke • Elnyomó hatalom • Erőszak • Elbutulás Miért – mitől – kinek szép?
Arnulf Rainer Halotti maszkok I.-V. • olaj,tus zselatinos ezüst fotópapíron • durván formált arcok • lecsukott szem • rezzenéstelen arc • halotti maszkok • expresszív, laza ecsetkezelés • ecset ? ujj • erőteljesen felhordott festékréteg • szürkés színek + erősen felhordott vörösek vagy kékek • durva, nyers mozdulatokkal felhordott fekete vonások • fokozzák a képek földöntúliságát és brutális asszociációkat ébresztenek
Arnulf Rainer Halotti maszkok I. szemből, alulnézetből brutális arc Manet: A halott Krisztus és az angyalok nézőpont, ahogy egy felravatalozott embert láthatnánk
Arnulf Rainer Halotti maszkok II.-III. mintha szürke kőből lenne reliefként kifaragva jégbe fagyott ősember fáraó mumifikált arcára hasonlit
Arnulf Rainer Halotti maszkok IV-V. pszichedelikus nehezen kivehető szuggesztív festékréteg alól egy koponyaszerű forma börtönrács • talán női fej • karmolásokhoz hasonlóan hasítanak fekete csíkok
Arnulf Rainer Halotti maszkok I.-V. (1978) halál mint tabu a modernitásban elidegenedés provokáció átfestés mások művei, saját fotói, halotti maszkok a személyiség pszichopata struktúrává, imaginárius képződménnyé alakulásának tetten érése (?) „a halotti maszk az emberi expresszivitás utolsó dokumentuma"
Gerard Gasiorowski KÖZELÍTÉS. Íme én, akinek óriási fáradozásába kerül a dolgok szintjén tartani magát. • vietnámi sajtóanyag alapján • Nyugat felé mutatott arc • feltételezett ideális szocializmus • túlzó örömteli arcok • felvonulásszerű képkivágás • demagóg ábrázolás • groteszk
Chuck Close – Nat (72-73) Akvarell papíron Nagy méretű ( Fényképszerű hatás Részletes kidolgozás Nagy méret miatt kétféle hatás éri a szemlélőt: A nagy egész (fényképszerű) Nagy Gábor
Részletek: Közelről a bőr inkább mintázat szerű Hajszálak elmosódott vonalak Fül foltszerű, halvány Részletek segítik a nagy egész kép fényképszerűségét
AZ ÉGBOLT MÁSIK FELE Kiállítás beszámoló Chuck Close: Nat LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina
POP ART – Roy Lichtenstein, Andy Warhol 20. századi irányzat Angliából indul Popkultúra termékeiből merít (népszerű, tömegkultúra) A mindennapi életben is nagy szerepet játszó tárgyak, képregények, szlogenek jelennek meg az alkotásokon. tömegtermelés kritikája (szitanyomat Elvisről) LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina