Reinhard Reibsch EMCEF egykori főtitkára

1. Reinhard Reibsch EMCEF egykorifőtitkára Azeurópaiszakszervezetiszövetségeküzemitanácsipolitikája, a szakszervezetekéseurópaiüzemitanácsok, üzemitanácsokésmás, részvételijogokatgyakorlóintézményekközöttiegyüttműködés

2. 1. Miért van szükség EÜT-ra? • 2. Azeurópaiüzemitanácsokhozvezetőhosszúút • 3. A szakszervezetekszerepeaz EÜT-nbelül • 4. Azirányelvlegutóbbiátdolgozásaésmásnyitottkérdések témák

3. Azeurópaiegységesülésifolyamatkezdetén, 1952-ben, illetve 1957-ben a hat alapítótagállamközöttmástémákálltak a középpontban • Azegységesbelsőpiaclétrehozásával 1992-ben azegységesülésifolyamatújminőségiszintrelépett • Azárukraésszolgáltatásokravonatkozóegységesnormákésszabványok, a belsőhatárokmegszűnéseésazadminisztratívügyekharmonizálásajelentette a legfontosabbcélokat • Azakkori EK reményeiszerintmindezekfőkéntversenyképességielőnytéstovábbiinnovációtjelentettekszámára a többigazdaságitérséggelszemben 1. miért van szükségeurópaiüzemitanácsokra?

4. A belsőpiacszociálisdimenziójátcélzómegegyezés, Jacques Delors, azEurópaiBizottságakkorielnökénekerőfeszítéseiellenére, nemvoltlehetséges • Különösen a britkormányellenezteazeurópaiszociálispolitikát • A tagállamoktöbbsége a korábbiálláspontjamellettmaradt: gazdaságisikereseténjutnéhánymorzsa a szociálisügyeknekis • Végülmegmaradt a „szociálispárbeszéd“, mint a ezeurópaiszociálispolitikaés a tagállamokközöttinemkötelezőkoordinációeszköze a hiányzószociálisdimenzió

5. A 90-es évekkezdeteótaszámosvállalat a belsőpiacigényeiszerintkezdtekialakítanistratégiájátésszerkezetét: 320 milliólakosés 12 tagállam • A vállalatoknakkevésérdekefűződött a határokonátnyúlószociálisszabályozásokhozvagy a munkavállalóiképviseletekbevonásához • Másrészt a szociálisstandardokközöttikülönbségekmegalapozták a termelőhelyekkiválasztásávalkapcsolatosdöntéseket • Nemcsak a munkaidőhosszát, a szabadnapokszámátvagy a jövedelmekethasonlítottákössze, hanem a felmondásellenivédelmetvagy a társadalombiztosításirendszerekjárulékaitis A belsőpiackövetkezményei

6. Már a 70-es évekbenszülettekjavaslatokazeurópaiszintűérdekképviseletmegteremtésére – egyikpéldaerre a Vredeling-irányelv • Akkoriban a „többdemokrácia“ jelentette a hátteret • A javaslatok a kormányokés a gazdaságiéletszereplőinekellenállásán, és a társadalmiszervezetekeurópaiszintűhiányamiattbuktakmeg 2. azeurópaiüzemitanácsokhozvezetőhosszúút

7. AzESzSz 1973-ban kerültmegalapításra – addigkétkülönbözőeurópaiszövetséglétezett • A szakszervezetekeltérőkoncepciókatvitattakmeg– nemmindenkitámogatottegyegységeseurópaiszakszervezetetésnemmindenkivettbennerészt • A legtöbbágazatiszövetség 1973 utánalakultmeg – a legutolsók a 80-as évekvégén a szakszervezetek a 70-es években

8. 1988-ban megalakultazEurópaiVegyipariSzakszervezetiSzövetség, EFCG • Az EGK tagállamaiközülaz ICF-benképviselttagokegykoordinációsbizottsággalrendelkeztek, amelynekvezetésétaz IG Chemie láttael • Azalapítássoránlétrejöttegytitkársága „sokszínűségen“ alapulókapcsolattartására • „A fontoskérdésekben“ elvárták a tagszervezetekaktívrészvételét • A közöstémákraéspolitikárairányulómegegyezésifolyamatcsakaz EFCG megalakulásautánkezdődöttel azeurópaiágazatiszövetségek – egypélda

9. AzegységesülésifolyamatiparpolitikaiszempontjaielvezettekazeurópaiipariszövetségekmegalakulásáhozIndustrielleAzegységesülésifolyamatiparpolitikaiszempontjaielvezettekazeurópaiipariszövetségekmegalakulásáhozIndustrielle • A szociálistémáknemszerepeltek a tervekközött, többekközött a nemzetiszociálisrendszerekkülönbségeimiatt • KülönösenazEurópánkívülivállalatokellenállásaakadályoztaágazatiszinten a szociáliskérdésekrekiterjedőtárgyalásimandátumot • UNICE – ma Business Europe –volthosszúidénkeresztül a munkáltatóioldallegfontosabbintézményeésszócsöve … és a munkáltatóioldal

10. AzESzEsz EGB megalakulásaóta a szakszervezetekrendszeresenmegfogalmazzákazegységesülésifolyamatszociálisdimenziójárairányulókövetelést • Számoságazatbanésvállalatesetében a tevékenységekhatárokonátnyúlótémákkáfejlődtek: a munkaidőés a termelésáthelyezésejelentették a kezdetet • Az EU-bizottsággalszembenrendszeresenmegfogalmazódott a határokonátnyúlóérdekképviselettörvényiszintűszabályozásánakkövetelése • A 90-es évekelejénvégülbenyújtásrakerültaz EÜT-rólszólóirányelvtervezete „Ami méghosszúidőbetellett…“

11. Azirányelvet 2 évenbelülbekellemelni a tagállamokjogrendjébe • A tájékoztatásés a konzultáció a legfontosabbfeladatok– nem a részvétel • Az EÜT-ok tárgyalásosútonelértmegállapodásokrévénjötteklétre a vállalatoknál–törvényszabályoztaazeljárástés a minimálisstandardokat • Kudarcesetén a minimáliselőírásokérvényesültek • A mandátumokszámát, azülésekgyakoriságátrendkívüleltérőmódonszabályozták a megállapodásokban fontostényezők

12. A kezdetekben a vállalatokkevéssétámogattákaz EÜT-ok létrehozását–néhányszabályozásmegpróbáltezellenhatni • Azirányelvátvételehatáridejéneklejártaelőttmegszülettek a megállapodások, amelyekretörvényiszintűszabályozásokvonatkoztak • Számosmegállapodásmegkötésérekerültsor ebben azidőszakban–néhányesetben a gyakorlatkedvezőbbvolt, mint a megállapodásszövege a 13. cikkelyésannakkövetkezményei

13. “majdnemnulláróltöbb mint 800-ra Source: EWC database of ETUI-REHS, 2007

14. A szakszervezetekképviselőikszámravállalatitalálkozókatszerveztek, ésígyreagáltaknemzetiéseurópaiszintenazegységesbelsőpiackihívásaira • Számostalálkozóinformálisszintenfontosszerepetjátszottaz EÜT-klétrehozásában • Mindez 1996 vagymég 1994 előttfontoselőfeltételevoltazelső EÜT megállapodásokmegkötésének • Azilyenjellegűkezdeményezésekszámakorlátozottvolt 3. a szakszervezetekszerepeazeüt-nbelül

15. Azirányelvnemszámolt a szakszervezetekkel, mint az EÜT-krészével, de nemiszártakiőket • Egy„szakértő“ részvételelehetségesvolt–számosmegállapodástartalmazta a szakszervezetekrészvételét • A megállapodásoktárgyalásakövetkeztébenaz EÜT-aterőteljesenbefolyásoljákazegyesnemzetiszociálisrendszerek, és a származásiországokszakszervezetitapasztalatai A jogszabályikörnyezetrealitása

16. A szakszervezeteküzemi, ágazativagynemzetiszintenszerveződnek • A tárgyalásimandátumokravonatkozókompetenciákugyanígyrendkívüleltérőek • A törvényekkelszabályozottérdekképviseletekfontosszerepetjátszanakaz EÜT-kszámára– a szakszervezetek ebben a vonatkozásbannemkerülnekmegemlítésre • A „származásiországok“ jelentősbefolyástgyakorolnakaz EÜT-kmunkájára A szakszervezetekés a szociálisrendszerekközöttikülönbségek

17. A szakszervezetekrészvételeaz EÜT-ban jóformánmagátólértetődőFranciaországban, Olaszországban, a skandinávállamokbanésNémetországban • Habár a részvételszámosesetben „belső“ ülésrekorlátozódik • Európánkívüliésbritvállalatoknálaz EÜT-kvonatkozásábangyakrannem a lehetőségek, hanem a korlátozásokállnak a középpontban– a szakszervezetekritkánkerülnekelőtérbe Szociáliskapcsolatokbefolyása– néhánypélda

18. Számos 13. cikkelyalátartozómegállapodás„egyiknapról a másikra“ kerültmegkötésre – a szakszervezeteketgyakrancsakutólagtájékoztatták • A szakszervezetekrészvétele a tárgyalásokonnemszerepeltkifejezetten a folyamatban–gyakranazüzemekkezdeményezték a tárgyalásokat • Mástémákonalapulószisztematikuseljárásviszonylagritkavolt • A legtöbbnemzetiszakszervezetegyetértettazEurópaiIpariSzövetségekenkeresztülmegvalósulótámogatással szakszervezetekrészvétele a tárgyalásokon

19. Legkésőbbazirányelvelfogadásátkövetően a legtöbbEurópaiIpariSzövetségsajáttevékenységeketkezdettkialakítaniaz EÜT-kirányába • ValamennyiEurópaiIparaiSzövetségbizottságokathozottlétreaz EÜT munkakoordinálására • Az EU-bizottságköltségvetésénekhasznosításaaz EÜT-kmunkájánaktámogatásáraegytovábbifontostémavolt • A legtöbbnemzetitagszervezettámogattaazEurópaiIpariSzövetségekmunkáját, mertazokkiegészítettéksajátkezdeményezéseiket azeurópaiipariszövetség (EIsz) szerepe

20. A kezdetektőlfogvafontoskérdésvoltaz EÜT-kszámárakialakított „minimálisstandardok“ • A irányelvmegvalósításátkövetőenislehetségesvolt a minimáliskövetelményektőlelmaradómegállapodásokmegkötése • A feltételekettartalmazókatalógusés a rendszeresinformációcseresegítségetjelentaz EÜT-kmunkájánakszakszervezetitámogatásábanésmagasabbszintreemelésében • Mindezsajátrendezvények, projektekésemberierőforrásokrévénkapotttámogatást Azeütmunkájánakvezérfonala

21. Az 1994. éviirányelvtartalmazzaazirányelvfelülvizsgálatátésadottesetbenmódosítását • 1998 ótaaz EU-bizottságrészérőltöbbmeghallgatásraissorkerült: a munkáltatóknemláttákszükségesnek a módosítást, a szakszervezetekviszontigen • 2009-ben végülbekövetkezettaz „átdolgozás“, amelyegymégbonyolultabbjogalkotásieljárástkerültel • A szakszervezetekeltérőmódonértékeltékazeredményeket 4. Azirányelvlegutóbbiátdolgozásaésmásnyitottkérdések

22. A „tájékoztatásés a konzultáció“ gyakranvitatottmeghatározásával, azidőszerűség, valamintaz EÜT munkamódszerévelkapcsolatbansikerültnémielőrelépéstelérni • A vállalatokáltalfoglalkoztatottmunkavállalókminimiálislétszámának 1000-ről 500 főretörténőcsökkentésétnemsikerültelérni • A szakszervezetekrészvételételsőalkalommaldefiniálták–ezzelösszefüggésbenisvoltaktovábbiszakszervezetikövetelések a legfontosabbelőrelépések

23. Olyanidőkben, amikorkorántsemlátjukmég a 2008-ban kezdődöttpénzügyiválságvégét, mindenkorábbiaknálnagyobbszükség van a határokonátnyúlóegyüttműködésreés a szakszervezetekbevonására • Ezzelszembenazáll, hogy „házonbelül“ jelentősmértékbenmegszaporodtak a problémákés a tárgyalások, ésazemberiéspénzügyilehetőségekezzelegyidőbenegyrekorlátozottabbakkáváltak • A szakszervezeteknekismételtendönteniükkelltevékenységüksúlypontjairól–az EÜT-nak a jövőbennagyobbjelentőségetkellkapniuk mi marad?

24. köszönöm a figyelmet