Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszú távú megőrzése mellett?

1. Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszú távú megőrzése mellett? Dióssy László, környezetgazdasági szakállamtitkár, c. egyetemi docens KvVM „Energetika-2008” Konferencia, 2008. október 2.

2. Szemléletváltás • Régi cím: „Mi az ára a környezet megőrzésének az energia igények várható növekedése mellett?” • Új cím: „Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszútávú megőrzése mellett?”

3. „Mi az ára a környezet megőrzésének az energia igények várható növekedése mellett?” • Milyen szemléletet tükröz a régi cím? • Az emberi társadalom működése független a (természeti) környezet állapotától; • Az energiaigények növekedése így a környezeti hatás kérdésétől független adottság • A gazdasági fejlettség és a jólét elért szintje ugyanakkor már lehetővé teszi azt a luxust, hogy a környezet állapotára is tekintettel legyünk és annak megőrzésére áldozzunk is.

4. Szemléletváltás • Szemléletváltás kell: az emberek tágan értett jóléte, azaz jól-léte nagyban függ a környezet állapotától. • A társadalmi cél pedig a jól-lét emelése, de legalább megfelelő színvonalának lehetővé tétele – a jelen és a következő generációk számára egyaránt. • Amennyiben az energia előállítása és fogyasztása hatással van (márpedig van) a jól-lét peremfeltételeire (pl. a környezet állapotára), akkor az energiaigények növekedését nem vehetjük adottnak.

5. „Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszútávú megőrzése mellett?” • Mint minden terméknek, az energiának is az ára tükrözi valós értékét, és ez hordozza a legfontosabb információt a gazdasági döntések meghozatalához. • A cél, hogy az árban érvényesüljenek a valós társadalmi költségek, és ezután a piaci döntések az új árarányok mentén meg tudják határozni, hogy a gazdaság energiaigényei hogy tudnak a legköltséghatékonyabb módon kielégülni: • A termelés növelésével? • Energiahatékonyság- és takarékossági beruházásokkal? • Környezetkímélőbb termelési technológiákkal (pl. megújuló energia)?

6. Éghajlatváltozás • Az energiaszektor egyik legfontosabb környezeti hatása a fosszilis tüzelőanyagok égetésén keresztül a légköri CO2-koncentráció emelkedéséhez és ezen keresztül a klímaváltozáshoz való hozzájárulás. • A stabil éghajlat egy alapvető peremfeltétele az emberi jól-létnek. Az energia megfelelő ára ebből a szempontból alapvető.

7. Korrekció: globális klímapolitika • Miután a stabil éghaljat egy globális közjószág, így nemcsak a piac nem képes hatékonyan beárazni, de nemzetállami vagy akár regionális szintű korrekció is elégtelen. • Globális klímapolitikára van szükség, jelen esetben 2012 utánra, mely • Céljaiban elég ambiciózus • Az összes jelentős kibocsátó országot lefedi. • És így egy egységes karbonpiacot hoz létre, mely a gazdasági döntéseket világszerte megfelelő irányba tereli. • Enélkül a Föld éghajlata még ebben a században oly mértékben megváltozik, hogy az alapvető hatással lesz nemcsak a következő generációk, de már a mi életminőségünkre is.

8. Magyar energiaszektor új keretek • A magyar energiaszektort illető lényeges kérdések ez alapján: • A várható globális és közösségi energia- és klímapolitika keretei közt milyen hosszú távú beruházások szükségesek, hogy az új (alacsony széntartalmú gazdaság felé mutató) keretek közt versenyképes legyen. - És hogy milyen új kihívásokat vagy épp szinergiákat jelentenek az új keretek az energiafüggőség csökkentése és az ellátás-biztonság szempontjából.

9. Globális klímapolitika célja • Globális klímapolitika: • Cél: a kibocsátások 30%-os csökkentése az 1990-es szintről 2020-ra, és 80%-os 2050-re a fejlett világban, és a lehetőségeik mellett ehhez mérhető erőfeszítés a feltörekvő piacoktól és a harmadik világtól. • Ez biztosítaná, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja olyan szinten stabilizálódjon, mely mellett az éghajlatváltozás még kezelhető mértékű marad.

10. Közösségi klímapolitika • Közösségi energia- és klímapolitika: Cél az alacsony széntartalmú gazdaság elérése, • A gazdasági fejlődésének elválasztása az energiaigények növekedésétől !!! • És főleg a fosszilis energiahordozók használatától.

11. Közösségi klímapolitika céljai Európai Tanács 2007. márciusi ülésének ambiciózus célkitűzései az új EU energia-klíma csomag szerint: • Az energia felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80 %-áért • EU 1990-hez képest 2020-ra 20 %-al csökkenti az ÜHG –kibocsátásait • Globális összefogás esetén az EU 30 %-os kibocsátás csökkentést vállal 2020-ra 1990-hez képest • Az összes megújuló energia termelést 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra, 2015-re 15%-ra, 2020-ra 20%-ra kell növelni (évi 18 Mrd Euro támogatás) (a tagállamoknál differenciált vállalással az adottságok, lehetőségek függvényében) • A bio-üzemanyag részarányát 2010-re 5,75%-ra, 2015-re 8%-ra, 2020-ra 10%-ra kell növelni • EU energiafelhasználását relatíve 20 %-al kívánja csökkenteni 2020-ra • Fontos megállapítások: szükségesek a támogatások, K+F-re nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben

12. EU stratégiák, tervek, irányelvek • Meglevő irányelvek: • 2001/77/EK irányelv a zöld villamos energia támogatásáról • Bio-üzemanyag stratégia • Biomassza Cselekvési Terv • 2003/30/EK irányelv a közlekedésben használt bio-üzemanyagokról • 2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról • 2006/32/EK irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról • 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról • Tárgyalás alatt levő irányelvek (Klíma és energia csomag) • 2003/87/EK irányelv felülvizsgálata • Tehermegosztásra vonatkozó irányelv • Készülő ÚJ EU-IRÁNYELV a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról (tagországok számára konkrét növelési célokat jelöl ki 2020-ra)

13. Hazai stratégiák • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2007-2025): Az EU kötelezettség vállalásának függvényében a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátások szabályozási, illetve csökkentési céljai a jelenlegi előzetes becslések alapján a következőképpen alakulhatnak 2025-re, a időtávjának végére vonatkozóan: • az EU 20%-os egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén: 16−25%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest; • 30%-os feltételes EU csökkentési cél esetén: 27−34%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest. • Megújuló energia stratégia( 2008-2020) • Policy forgatókönyv szerint (2020-ra a megújuló részarány 15 %-ot érjen el energiatakarékossági intézkedésekkel, azaz 2006. évi 55 PJ-ról 186 PJ-ra (15 %-ra) emelkedjen - ez a Korm által 2008.szept. 3.-án elfogadott új stratégia alapja. • Az EU Biz. Mo. számára 13 %-os növelési szintet állapított meg 2020-ra (2005. évi bázis szinthez viszonyítva)

14. Az energiatermelés és -használat Magyarországi helyzetkép • A környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek sok szempontból nem megfelelő energiagazdálkodás • Energiaintenzitás még mindig közel háromszorosa az EU átlagnak • Biztonsági kockázatot jelent a nagymértékű energiaimport-függőség • Kiegyensúlyozatlan energiaszerkezet • (2005. évi adat) • Alacsony a megújuló energiaforrások használatának aránya

15. Megoldási irányok • Megoldási irányok: • A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energiahatékonysági és –takarékossági beruházások. • Amit meg kell termelni, ott növelni kell a megújuló-arányt. • E megoldási irányokat a hagyományos energia növekvő ára teszi gazdaságossá. Leginkább az EU-ETS egyre szűkülő kibocsátási sapkája, és ezen keresztül a növekvő karbonár.

16. Megújuló energia - fenntarthatóság • A megújuló energiát azonban környezeti szempontból is fenntartható módon kell termelni: • A klímapolitika egyik fő célja a természetes környezet állapotának megóvása, nagyobb fokú degradációjának elkerülése. • Így a klímapolitika eszközei felé is elvárás, hogy ne veszélyeztessék azt. • Ez főként az energetikai célú biomassza-felhasználás kapcsán merül fel. • Erre a karbonár nem megoldás, itt közösségi és állami szintű szabályozás az, ami megfelelő kereteket teremthet.

17. Álláspontunk biomassza hasznosításra • Egyrészrő Magyarország adottságai kedvezőek a biomassza hasznosításhoz, • Másrészről a biomassza felhasználás során elsődleges szempontként kell figyelembe kell venni a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot - a szempontrendszert az új EU direktíva alapján kell kialakítani, • Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan, célirányos növénytermesztés, mezőgazdasági melléktermék biztosítása mellett szabad hasznosítani, • Biztosítani kell az összhangot a mezőgazdasági melléktermékek felhasználása, az energetikai növénytermesztési program és a felmerülő biomassza igény között. • Az alapanyag-hiány ellátási zavarokhoz vezethet, a fel nem használt energetikai növények és egyéb melléktermékek tárolása költséges és nagyobb környezetszennyezéssel járhat, mint a fosszilis energia felhasználás • Decentarlizált és kapcsolt energiatermelés megvalósítása • Előtérbe kell helyezni a nagy mennyiségben rendelkezésre álló mezőgazdasági melléktermékek, bio-hulladékok felhasználását • Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és ÜHG –emisszió szempontjából előnyös legyen!!!

18. Álláspontunk biomassza hasznosításra • Ez alapján nem tekinthető megfelelőnek pl. a nagy kapacitású, de régi, alacsony hatásfokú technológiát alkalmazó szenes hőerőművek egyszerű átállítása erdei biomasszára. • Az eddig kiépült megújuló-termelési kapacitásokat is érdemes ebből a szempontból felülvizsgálni!

19. Álláspontunk a biogáz hasznosítására • Az energetikai, környezeti, vidékfejlesztési szempontból ígéretes és sokoldalúan felhasználható biogázt kiemelten kell kezelni ahazaistratégiákban. • Kiemelt szerep a decentralizált energiatermelésnek (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú) • A biogáz közlekedésben üzemanyagként történő felhasználása is több szempontból kedvező, ezért szabályozási, pénzügyi ösztönzőkkel elő kell mozdítani

20. Álláspontunk szélenergia hasznosításra • A szélenergia villamosenergia-hálózatba juttatásának – rendszerirányítási okokbóleredő – akadálya van az időjárás-függő, a változó szélsebesség miatti termelési ingadozása, ennek előrejelzési bizonytalanságai miatt,stb., • A rendszerirányítás korszerűsítésével, alkalmas menetrend kialakításával, a meglévő eszközök átgondoltabb használatával a jelenlegi szélenergia befogadási korlát (330MW) akár háromszorosára is emelhető 2020-ra.(Jelenleg 112 MW üzemel, év végére 200 MW-ra felmehet).

21. Álláspontunk szélenergia hasznosításra • A szivattyús tározó kialakítása – mint egyik lehetséges energiatárolási megoldás – nem indokolt és a környezeti, természeti, táji adottságokat , szempontokat figyelembe véve erre alkalmas hely nem igen található az országban, • A rendszer szabályozás korszerűsítése, átszervezése (MAVIR feladata) ma már alapvetően informatikai kérdés is és lényegesen olcsóbb, mint újabb nagy blokkok, vagy tározós erőmű építése. • Részt kell venni a (szivattyústól eltérő) egyéb energiatárolásilehetőségek fejlesztésében, adaptálásában (pl. levegős tározós erőmű, hidrogén üzemanyag cella, stb) és támogatni kell alkalmazásukat, hogy kihasználható legyen a környezetileg is fenntartható szélenergia potenciál.

22. Álláspontunk földhő hasznosítására • Kedvező hazai adottságok miatt a jövőben az egyik kitörési pont lehet a megújulós célok teljesítéséhez, • A visszasajtolási köztelezettség nem vizsgálandó felül, enélkül ugyanis a földhő nem megújuló energiaforrásból származna. • Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogén-meddő mélyfúrások hasznosításában, • Hőszivattyúk alkalmazásának felgyorsulása várható az épületek energiaellátásában (épületenergetikai tanúsítvány).

23. Álláspontunk napenergia hasznosítása • Bár az egyik legkézenfekvőbben hasznosítható, tiszta, szinte korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás, ennek ellenére szinte egész Európában hasznosítása még csekély. • Legegyszerűbb módja a passzív hasznosítás (épületek tervezése, tájolása). • Aktív felhasználása közül a hőtermelésre szolgáló kollektoros rendszerek( fűtésben kiegészítő szerepet játszanak, HMV-nek 70 %-a viszont előállítható velük) A hasznosítást gyorsítani fogják az épületek energia tanúsításának hazai beindulása (Korm r. szerint 2009. jan 1-től először az új építésűeknél és az 1000 m2-nél nagyobb hasznos területü önk.-iközépületeknél kötelező; türelmi idő a meglévő épületekre 2011. dec végéig) • Közép és hosszabb távon igen nagy jelentősége lesz, itt kombinálni kell az aktív és passzív energiahasznosítást, teljesen tiszta energiatermelést biztosít a szélenergia hasznosításhoz. hasonlóan.

24. Összefoglalás Kérdés: „Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszútávú megőrzése mellett?” Válasz: olyan energiaárak kellenek, melyek a fenntarthatósági kritériumok teljesítése mellett is versenyképesek lesznek a piacon a fosszilis energiatermelés alternatívái (energiahatékonyság és takarékosság, megújulók). Ezáltal kerülhető el a veszélyes mértékű éghajlatváltozás, mely mindannyiunk legalapvetőbb érdeke. Eszköz: Globális, közösségi és nemzeti klímapolitika, mely biztosítja a megfelelően magas karbonárat.

25. Köszönöm a figyelmet!