Nem lehet elég korán kezdeni – Lehetséges lépések egy koherens előtakarékossági rendszer irányába

1. Nem lehet elég korán kezdeni – Lehetséges lépések egy koherens előtakarékossági rendszer irányába Holtzer Péter Budapest, 2010. június 4.

2. www.magyarorszagholnap.hu

3. A Jelentés megállapításai az előtakarékossági rendszerekről • A hatásvizsgálat alapján is jól látszik, hogy az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság szerepének a jövőben nőnie kell, ha további adósság felhalmozása és/vagy magas mértékű járulékok/adók beszedése nélkül kívánunk elérni egy elfogadható mértékű teljes nyugdíjhelyettesítést. • Az öngondoskodás eszköztárával kapcsolatban az elmúlt húsz évben nem alakult ki egységes megközelítés Magyarországon, a szabályozók, az adókörnyezet adhoc módon változnak szinte évről évre, kiszámíthatatlanul, a stabilitás jeleit nélkülözve. • Javasoljuk, hogy a döntéshozók először alakítsanak ki egy világos képet arról, hogy a kötelező rendszereken kívüli előtakarékosságnak milyen stratégiai szerepe legyen a jövőben. Ehhez kell azután igazítani az intézményrendszert, az eszközöket, a kedvezményrendszert – ezt világos, átlátható módon kell bemutatni, és azután tartósan változatlanul kell hagyni.

4. Megalapozás – a kamatos kamat hatása • Ha a cél havi 20.000 Ft nyugdíjkiegészítés (mai értéken), kb 20-25% kiegészítés, • 40 évesen elkezdve havi 10-15 ezer Ft megtakarításra van szükség, • míg a gyermek születésétől kezdve havi 1-2 ezer Ft. • Alapvetően a hosszú távú megtakarítási rendszerekről beszélek.

5. Miért nem takarítunk meg? • Nincs miből. • Nem látszik a szükség – úgyis segít az állam. • Alacsony pénzügyi kultúra. • Bizalomhiány az intézményekben.

6. Nincs miből • Azok tudnak leginkább félretenni, akiknek kevésbé lenne rá szükségük. • Sok nem-pénzügyi „megtakarítást” nem veszünk figyelembe. • Szükséges a bérterhek csökkentése.

7. Nem látszik a szükség • Meg kell teremteni az állam hitelességét abban, hogy nem lesz ingyen ebéd. • Az alacsonyabb elvonások alacsonyabb ígéreteket is keletkeztetnek.

8. Pénzügyi kultúra • Javítása igen hosszú munkát igényel. • Iskolai oktatás! • Máshol sincs kolbászból a kerítés.

9. Az intézményrendszer hitelessége • Az állam mint szabályozó feladata. • Az első húsz év tapasztalatai nem kedvezőek.

10. A kívánatos célállapot • Könnyen elérhető, egyszerű, olcsó, hatékony tömegtermékek. Ez az állam és a közvetítőrendszer közös érdeke. • A támogatások ne kerüljenek túlzottan sokba, és javítsák a célzást, az elérést azok felé, akik a leginkább rászorulnak.

11. Célzás • Sokan vannak, akiknek a havi 2000 Ft megtakarítás sem elérhető. • Éppen ők azok, akiknek nemigen lesz állami nyugdíjuk sem, és ahol a gyerekek sem számíthatnak valós értékű iskolázásra. • Az önkéntes pénztári munkáltatói támogatásokat főleg a formális gazdaságban alkalmazottak veszik igénybe. • Az önkéntes pénztári és nyesz számlajóváírások is rosszul céloznak.

12. Egy lehetőség (egy példa) • Állami számlajóváírás gyermekszületéskor (pl 12*2e Ft). • Kiegészítő jóváírás (1/1) adott életkorig, nem magas plafonnal. • Csökkenő kiegészítés ezt követően. • Kamat- és árfolyamnyereség-adómentesség. • Nincs egyéb adókedvezmény. • Kizárólag nyugdíj-kiegészítésre vehető igénybe. • „Rászoktatás”. • Nem hozzáférhető más célokra. • Kalibrálás.

13. Egy koherens rendszer felé • A nyugdíjcélú kiegészítő megtakarítás nyugdíjig tart. • Közvetlenül adható kedvezmények helyett a minden egyéb megtakarítást sújtó kamat- és árfolyamnyereség-adó mentessége a vonzerő. • A rövidebb, pár éves megtakarítások támogatása erősen kérdéses. • Ne szorítsuk be a nyugdíjcélú kiegészítő megtakarításokat a hazai eszközökbe.

14. Könnyen elérhető, egyszerű, olcsó, hatékony tömegtermékek • Globális kockázatmegosztás • Olcsó passzív indexalapok, ETF-ek • Életciklus-megközelítés • Céldátum-alapok • „bölcsek tanácsa” • Mindez „csak” segítség a választani nem képes többségnek

15. Az állam és az intézményrendszer feladata és érdekeltsége • Az állam mint szabályozó és ellenőrző, illetve a pénzügyi közvetítő rendszer mint végrehajtó szerepe és felelőssége. • Rendszeres megtakarítási programok, nagy volumen, kisebb haszon. • Az állam és a pénzügyi közvetítők szövetségesek a jövő nyugdíjproblémáinak enyhítésében. • Transzparencia, önmérséklet, 1 százalék éves költségkülönbözet hatása. • Az állam és az iparág együttes stratégiai gondolkodására van szükség