A makrogazdaság piacai

1. A makrogazdaság piacai • Fogyasztási javak piaca • Tőkejavak piaca • Pénzpiac • Munkapiac } Árupiac

2. Árupiaci egyensúly lényege: A makrogazdasági kereslet egyenlő az árupiaci kínálattal.

3. A makrogazdasági árupiaci kereslet A makrogazdasági árupiaci kereslet a javak azon mennyisége, amelyet a gazdasági szereplők adott árszínvonalon vásárolni szeretnének.

4. A makrogazdasági árupiaci kínálat A makrogazdasági árupiaci kínálat az a termékmennyiség, amelyet a vállalati szektor szereplői adott technológiai kapacitások mellett és adott árszínvonalon hajlandók termelni.

5. A makrogazdasági és a mikroökonómiai kereslet és kínálat összehasonlítása

6. A makrogazdasági kereslet függ: • A tervezett jövedelemtől, • A pénzmennyiségtől, • A tervezett jövedelmet és a pénzmennyiséget befolyásoló tényezőktől

7. Egyszerűsítő feltevések • A pénzmennyiség állandó • Az árszínvonal állandó • Kétszektoros makrogazdasági modell

8. Kétszektoros makrogazdasági modell C Árupiac I Y SH Háztartás Tőkepiac SV Vállalat W

9. A makrogazdasági kereslet összetevői Makrogazdasági kereslet = Fogyasztás + Beruházás YD = C+I

10. A makrogazdasági fogyasztási kereslet Makrogazdasági fogyasztási keresletnek nevezzük a makrogazdasági jövedelemnek azt a részét, amelyet a gazdasági szereplők szükségleteik kielégítésére szándékoznak elkölteni.

11. A fogyasztási kereslet összetevői • Autonóm fogyasztás (c0) • Jövedelemtől függő fogyasztás (ĉY)

12. Autonóm fogyasztás (c0) Autonóm fogyasztásnak (c0) nevezzük a fogyasztási keresletnek azt a részét, amelynek nagysága nem függ a tervezett makrogazdasági jövedelem nagyságától.

13. Jövedelemtől függő fogyasztás = fogyasztási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem ĉ • Y

14. Fogyasztási határhajlandóság A fogyasztási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági fogyasztás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.

15. Makrogazdasági fogyasztási függvény Makrogazdasági fogyasztási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a tervezett makrogazdasági jövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági fogyasztást rendeli hozzá.

17. (175-100)/(100-0)=0,75 • C(Y)=100+0,75Y

19. A makrogazdasági megtakarítás A makrogazdasági megtakarítás a makrojövedelemnek az a része, amelyet a gazdasági szereplők nem költenek el fogyasztásra.

20. A makrogazdasági megtakarítás összetevői • Autonóm megtakarítás (s0) • Jövedelemtől függő megtakarítás ŝ•Y

21. Autonóm megtakarítás Az autonóm megtakarítás a makrogazdasági megtakarításnak az a része, amely nem függ a makrogazdasági jövedelem nagyságától.

22. Jövedelemtől függő megtakarítás = Megtakarítási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem ŝ•Y

23. Megtakarítási határhajlandóság A megtakarítási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági megtakarítás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.

24. Megtakarítási függvény Megtakarítási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely tervezett makrojövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági megtakarítást rendeli hozzá.

25. Összefüggés a fogyasztás és a megtakarítás között Makrogazdasági jövedelem = Fogyasztás + Megtakarítás Y= C+S Megtakarítás = Makrogazdasági jövedelem – fogyasztás S=Y-C

28. A fogyasztási és megtakarítási függvény fölírása ĉ=(250-175)/(200-100)=0,75 250=C0+0,75*200 (250-0,75*200)= C0 C0=100 C(Y)=100+0,75Y

29. A fogyasztási és megtakarítási függvény fölírása ŝ=(-75-(-100))/(100-0)=0,25 -75=S0+0,25*100 -75-0,25*100=S0 S0=-100 S(Y)=-100+0,25Y

30. 45o

31. A fogyasztási és a megtakarítási függvény kapcsolata

32. A megtakarítási határhajlandóság

33. Az autonóm megtakarítás az autonóm fogyasztás forrása.

34. Beruházás A Beruházás a tőkeállomány pótlása és bővítése.

35. A beruházás autonóm keresleti tényező, mert független a tervezett makrojövedelemtől és állandó: • A beruházási tevékenységben lényegesen nagyobb szerepet játszik az időtényező és a kockázat vállalás, mint a fogyasztásban. • A beruházók számára a profit a cél, a makrojövedelem többi összetevője (munkabér, kamat, bérleti díj) számukra költségtényező. • A megtakarításból nem lesz automatikusan beruházási kereslet.

36. A beruházási kereslet függ: • A profit kilátásoktól, • A kamatlábtól.

37. A pofitkilátások változásának hatása a beruházási keresletre • A javuló profitkilátások hatására nő a beruházási kereslet. • A romló profitkilátások hatására csökken a beruházási kereslet. (A beruházás a profitkilátások növekvő függvénye.)

38. A kamatláb változásának hatása beruházási keresletre • A növekvő kamatláb hatására csökken a beruházási kereslet. • A csökkenő kamatláb hatására nő a beruházási kereslet. (A beruházás a kamatláb csökkenő függvénye.)

39. Beruházási függvény Beruházási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely adott profitkilátások mellett, a kamatláb minden szintjéhez a beruházási keresletet rendeli hozzá. I(i) = I0 – ai

41. a=(300-350)/(2-1)=-50 300=I0-50*2 I0=300+50*2=400 I(i)=400-50*i

42. I0 I1 i0 i1

43. A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre

44. A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre

45. A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre YD C(Y) I0 i0

46. Egyensúlyi jövedelem • Egyensúlyi jövedelemnél a tervezett makrojövedelem (YS) értéke egyenlő a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás (YD) összegével, azaz egyensúlyi jövedelem esetén megegyezik a megtermelni szándékozott jövedelem (YS) az elkölteni szándékozott jövedelemmel (YD)

48. } Túlkereslet Egyensúlyi jövedelem } Túlkínálat

49. YD Y 2600 2400 YD=400+0.8Y 2200 Ye C(Y)=100+0.8Y 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 S(Y)=-100+0.2Y 400 I0=300 200 0 500 1000 1500 2000 2500 Ye -200

50. Egyensúlyi jövedelem YD =100+0,8Y+300 YD=400+0,8Y YS = YD Y=400+0,8Y Y-0,8Y=400 Y(1-0,8)=400