A BIOMONITORING VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI NYÍREGYHÁZA VÁROS TERÜLETÉN

1. A BIOMONITORING VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINYÍREGYHÁZA VÁROS TERÜLETÉN Buris Katalin 2004.

2. Tartalom • A vizsgálat célja és menete • A levegőszennyezés hatása a növényekre • A nehézfémek hatása • Ólom • Kadmium • Por • Veszélyeztetett területek csoportosítása és telepíthető növényfajok

3. A vizsgálat célja és menete • Cél: • Meghatározni a várost lefedő mintavételi hálózat pontjairól vett növényminták alapján a levegőszennyezettség mértékét és területi képét. • Menete: • TIKÖFE számozással kijelölte a mintavételi helyeket. • Ezen pontokon elvégzett mérések eredményeinek táblázatos összefoglalása (nehézfémtartalom mg-ban, ill. µg-ban kifejezve).

4. A levegőszennyezés hatása a növényekre • A szennyező gázok kimutatása • A növények reakciója a gázszennyeződésre függ a: • faji adottságoktól, • fejlődési állapottól, • fiziológiai aktivitástól, • az egyes szervek korától. • Szennyezők koncentrációja és a hatás időtartama: • akut, • krónikus károsodás.

5. A nehézfémek hatása • Egyes ipari üzemek környékén nagyobb mennyiségű kadmium, réz, vas, mangán, ólom, cink kerül a levegőbe. • A levélfelületre rakódott szennyező anyagok hatására csökkenhet a fák növekedése és leveleinek mérete, sőt idő előtti lombhullás is bekövetkezhet. • A törvény (14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelete) által szabályozott határértékű szennyezők közül az ólom, kadmium és az ülepedő por esetében mért értékeket kell elsősorban nagyító alá vennünk.

6. Ólom • Átlaghoz viszonyítva magasabb értékek a veszélyeztetettebb épületek, területek közül pl: a Megyei Kórház közelében. • Alacsonyabb értéket a Gumigyár, Papírgyár, ÁNTSZ és a Városi ÁNTSZ közelében kaptak. • A legkisebb értéket Nyíregyházának egy kertváros jellegű részén mérték.

7. A környezetvédelmi törvény alapján ólom esetén a határérték 300 mg/m2. (µg/m2)

8. Kadmium • Kadmiumból egy helyen mértek 0 g/m2-nél „magasabb” értéket (0,16968 g/m2-t). • A határérték: 1,5 mg/m2.

9. Por • A porra vonatkoztatott határérték a törvény alapján 480 mg/m2. (mg/m2)

10. A növények szerepe a levegő minőség védelmében • A zöldfelületek környezetvédelmi hatásai • Kedvezően befolyásolják a helyi klímát, csökkentik a szélsebességet, és növelik a levegő páratartalmát. • A városokban a párolgás hűtő hatása révén csökkentik a felmelegedést, az épületek közötti terekben kisebb légmozgás keltésével segítik a belterület átszellőzését. • Por- és a légszennyezés, valamint fagy és zaj elleni védelem. • Természetvédelmi funkciójuk elsősorban a madarak védelmében rejlik. • Növelik a tájképi értékeket • Szerepet játszik a városlakók testi-lelki komfortérzetében is.

11. Veszélyeztetett területek csoportosítása és telepíthető növényfajok • Légszennyezés mértéke alapján a területek csoportosítása: • Nehézfém által terhelt terület: • pagodafa • nyugati ostorfa • magyar kőris • ezüst hárs • csörgőfa • japán rózsa • Kisebb terhelésű terület: • Platánfa • Lepényfa • Juharok • Szivarfa • Kislevelű hárs

12. Nehézfém által legkevésbé érintett terület: • Gyertyán • Kocsányos tölgy • Madárbirs • Tibeti lonc • Cserjék: • mahónia • korallbogyók • Júlia-borbolya • Árnyéki talajtakarók: • borostyán, • kúszó kecskerágó és változatai, • japán lonc, • szőnyegmadárbirs. • Magyar kertészetek.