1 / 10

Több magos processzorok világa

Több magos processzorok világa. Többmagos processzorok. A kétmagos processzorok nagyjából akkor kerültek a képbe, amikor minden egyéb, korábban már jól bevált módszer csődöt mondott.

Download Presentation

Több magos processzorok világa

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Több magos processzorok világa

  2. Többmagos processzorok • A kétmagos processzorok nagyjából akkor kerültek a képbe, amikor minden egyéb, korábban már jól bevált módszer csődöt mondott. • Öt megahertzes 8088-astól szinte egyenes úton jutottunk el a 3,8 gigahertzes Pentium 4-esig; komoly túlzással ugyan, de leginkább csak annyi történt, hogy folyamatosan feljebb, aztán még feljebb tornázták az órajelet. • Az eredeti tervekben sehol sem szerepelt a második mag: amikor a Pentium 4-es első verziója 2000-ben piacra került, még azt hitték a mérnökök, hogy ezzel a felépítéssel lazán elérik a 10 gigahertzet

  3. Processzorból fűtőtest • Három gigahertz felett rengeteg olyan probléma jelentkezett, amelynek a létezéséről korábban még csak nem is tudtak vagy nem tulajdonítottak neki elég jelentőséget. A négy gigahertzes határ felé közeledve a processzorok elkezdtek elviselhetetlenül melegedni, ha tovább növelték volna az órajelet,

  4. Kell egy új mag • Ha nem lehet tovább növelni az órajelet, meg kell duplázni a magok, a központi feldolgozóegységek számát. • A fejlesztések szinte fej-fej mellett haladtak, végül az AMD lett a befutó: a pc-s világ első kétmagos processzora, a szerverekbe szánt Opteron hónapokkal megelőzte az Intel hasonló megoldását, és tarolt. • Ugyanakkor az új processzor valós előrelépést jelentett elődeivel szemben, a kétmagos Opteron pedig hozzásegítette az AMD-t ahhoz, hogy jelentősen növelje piaci részesedését a szerverpiacon.

  5. Azonos órajel, nagyobb sebesség • A két konkurens alig pár nap különbséggel hozta ki saját termékét: az Intel Pentium D-nek, az AMD Athlon 64 X2-nek keresztelte el a kétmagos otthoni processzort. • Az újdonságok jellemzően a komolyabb alkalmazások alatt jelentettek előrelépést: tömörítés, renderelés, photoshopos munkák közben azonos órajelen akár 60 százalékkal gyorsabbak a kétmagos processzorok egymagos társaikhoz képest, ami elképesztő növekedést jelent: a 3,46 gigaherzes Pentium D esetenként olyan teljesítményt nyújt, mint amit a soha el nem készült 5,5 gigahertzes Pentium 4-es nyújthatott volna. • A csúcsmodell, az Athlon FX–60 teljesítménye a szintén soha el nem készült 6 gigahertzes Pentium 4-esével lenne egyenértékű

  6. Játékra is jobb? • Az otthoni felhasználók legnagyobb bánatára van egy terület, ahol viszont semmiféle előrelépést nem jelentenek az újdonságok: ezek a játékok. A két magból ugyanis csak olyan alkalmazások tudnak profitálni, amelyeket arra előzőleg felkészítettek • A kétmagos processzorok tehát látszólag megoldották a teljesítménynövekedés problémáját, de ez csak tüneti kezelés: a számítástechnikai alkalmazások éhsége csillapíthatatlan, és ha egyszer a piac az elmúlt két évtizedben ahhoz szokott hozzá, hogy viszonylag szűk időközönként megduplázódik a teljesítmény, akkor az kialakít egyfajta igényt. • Bár a kétmagos processzorok megjelenésükkor alacsonyabb órajelen is nagyobb teljesítményt értek el, mint elődeik, a további gyorsítás megkövetelte a gigahertz-ek növelését is. Ma már ott tartunk, ahol egy-másfél éve: a kétmagosok ugyanúgy nyaldossák a korlátokat, mint szingli társaik, az Intel processzorai már 3,46 gigahertz-en szaladgálnak és az AMD is kezdi elérni saját határait az Athlon FX–60-nal.

  7. Gyorsul a gyorsulás • A tervezőmérnökök nem gondolkodtak túl sokat, hanem a lehető legegyszerűbb megoldást választották: megint dupláznak. Még az idén megérkezik az első négymagos processzor, amit aztán további duplázások követnek. • Sőt, ha kitágítjuk a határokat, a csúcstechnika már régen meg is haladta a Pentium D-t vagy az Athlon 64 X2-t: a Microsoft hetedik generációs játékgépében, az Xbox 360-ban az IBM erre a célra fejlesztett processzorát találjuk, az pedig hárommagos.

  8. Új csoda chip • Még az idén piacra kerül a Sony újdonsága, a Playstation 3, benne korunk csodaprocesszorával, a Cellel. Az előzetes hírek szerint a csip olyan teljesítményre lesz képes, amit most még elképzelni sem tudunk, köszönhetően a kilenc magnak, merthogy annyi lesz benne. A Cell bizonyos szempontból már a jövőt idézi; míg a mostani, többmagos rendszerek magjai tökéletesen egyenrangúak, addig a Cellben egy vezérmag és nyolc kisebb szolgamag dolgozik majd együtt. • A főnök csak szétosztja, felügyeli a feladatokat, a nyolc szakmunkás meg végrehajtja azokat. A Cell magjai ugyanis külön-külön programozhatók egy-egy speciális feladatra, hogy azokat minél hatékonyabban tudják végrehajtani. Az egyik videót tömörít majd villámgyorsan, a másik speciális effektusokat számol, a harmadik a tökéletes hangképzésben vesz részt, a negyedik a mesterséges intelligenciával foglalkozik, és így tovább.

  9. Húsz évvel a hétköznapok előtt • Ugyanakkor kár lenne az hinni, hogy sötét laborok eldugott zugaiban ne tesztelgetnék már a jövő csúcstechnológiáját. Craig Barrett, az Intel előző vezérigazgatója tavalyi budapesti látogatása alkalmával elárulta, hogy a laborokban átlagosan húsz évvel járnak a hétköznapok előtt. Azt már most tudni lehet, hogy 2026-ban legalább tízezerszer gyorsabb processzorok izzadnak majd a gépekben, mint manapság, de felépítésük is alapvetően különbözni fog a maiaktól.

  10. Vége

More Related