Gyakorlati tanácsok az iskolai fegyelmi eljárásokkal kapcsolatosan

1. Gyakorlati tanácsok az iskolai fegyelmi eljárásokkal kapcsolatosan Csillag Ferenc pedagógiai szakértő MFFPPTI

2. Bevezető gondolatként: „A törvényt megszegik, de törvény nélkül nincs élet!” (Thomas Mann)

3. Egy iskola szabályrendszere A kidolgozott szabályok elengedhetetlenek! Melyek ezek: • Házirend, • SzMSz Miért fontosak ezek? Értékközvetítő szerepük van. Szabályok nélkül nem, vagy szűkre szabott mozgástérrel lehet élni.

4. A légkör definíciója: (1.) Az iskolai légkör  klíma összetett fogalom, hiszen tartalmazza: • Az iskolához való tartozás érzését, • a társakhoz fűződő viszonyt, • a tanulási motivációt, • a felnőtt társadalomhoz való viszonyulást (szülő, tanár stb.)

5. A légkör definíciója: (2.) Ormai Vera szerint: „Az iskolai légkört leginkább a személyes viszonyok és a tárgyi körülmények befolyásolják. (…) ez az elégedettségben és a produktivitásban mérhető.”

6. Nézzünk a fiatalokra! Vajon miért nem kedvelik a szabályokat? Állandó tagadás, amely szembenállásként jelentkezik. Mi lehet az oka? - biológiai, - fokozott „éntudat” ↔ bizonytalanság, - a társas kapcsolatok nem szilárdak, - a problémák generálása= játszmává alakul!

7. „Ezt mutasd meg!” – még egy ok Sok esetben a „valahova tartozás” igénye – kritikátlanul – sodorja a tanulókat bajba, a normák felrúgásához. „HA EZ AZ ELVÁRÁS (késés, felelőtlen viselkedés, durvaság, tiszteletlenség), AKKOR ENNEK MINDENKÉPPEN MEGPRÓBÁLOK ELEGET TENNI.” Magyarázat: a társakkal heti 30 – 32 óra együtt, a pedagógussal kevesebb!

8. Maslow piramisa valahova tartozás

9. Tanulói (jogok és) kötelességek (1.) A Ktv. alapján: 12. § A tanuló kötelessége különösen, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének;

10. Tanulói (jogok és) kötelességek (2.) c) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások,(...) az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait; d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, ...

11. Tanulói (jogok és) kötelességek (3.) e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; f) az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

12. A jó házirend ismérve: A tanulói jogok és kötelességek pontosan meghatározottak, ehhez még hozzátartoznak a helyi specialitások. A legitimáció szerepe! A pontos szabályozásnak nagy jelentősége van, ugyanis a perdöntő lehet.

13. Fegyelmi vagy más intézkedés? Komoly dilemma! A szabályozás értelmében az igazolatlan óraszámot szankcionálni kell! (A fokozatosság elve.)

14. A fegyelmi eljárás alapja Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (Ktv. 76.§ (1)

15. Megtorlás és elrettentés A fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés kiszabása, megállapítása olyan eszköz az iskolák kezében, amelynek alkalmazása során a büntetés kerül előtérbe, a törvényben meghatározott joghátrány (szankció) alkalmazásával. Kettős cél fogalmazható meg: • az elkövető megbüntetése (megtorlás), • példastatuálás annak megelőzése céljából, hogy bárki kötelességszegést kövessen el. (elrettentés).

16. A fegyelmi eljárás, mint pedagógiai eszköz Merőben új szemlélet! Az iskola szolgáltató funkciójából kiindulva a fegyelmi eljárás célja a szolgáltató tevékenységet, a szolgáltatás sikerét akadályozó okok feltárása kell legyen. Az okok lehetnek: a család működési zavarai, anyagi, szociális helyzetére visszavezethető okok, vagy a tanuló személyiségében meglé-vő hiányok, de okozhatja az intézmény működési zavara is.

17. A konfliktushelyzet kezelésének lehetősége A fegyelmi eljárás és annak eredményeképpen meghozott fegyelmi büntetés arra alkalmas lehet, hogy „példát statuáljon”, arra azonban nem, hogy orvosolja a sérelmet.

18. Az egyeztető eljárás – új elem Célja: a kötelességszegéshez vezető esemé-nyek feltárása, továbbá az érdeksérelem orvoslása. Az egyeztető eljárás működtetése nem az iskola feladata. Szülői szervezet ill. diákönkormány-zat kezdeményezheti. Az iskola az egyeztetés működési kereteit biztosítja.

19. Az egyeztető eljárás célja A kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása céljából. Ez csak akkor valósítható meg, ha a kötelezettség meghatározott személlyel szemben valósul meg.

20. A sérelem orvoslása A sérelem orvoslására olyan megoldást kell keresni és találni, amelynek „felvállalására” és teljesítésére a tanuló jogosult. Különösen igaz ez a megállapítás abban az esetben, ha a tanuló még kiskorú, vagyis a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A sérelem orvoslása érdekében létrejött megál-lapodásnak a a Ktv. szóló törvény rendelkez-seiből levonható tanulói jogokra és kötele-zettségekre kell épülnie.

21. Egy példa (1.) A tanuló kötelessége, hogy tanulótársai emberi méltóságát tiszteletben tartsa. Az emberi méltóság jogából levezethető a becsülethez és a jó hírnévhez fűződő jog is. A tanuló joga, hogy szabadon véleményt nyilvánítson min-den kérdésről. E jogának gyakorlása során tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot. Ha a tanuló visszaél a véleménynyilvánítás jogával, és becsületében megsérti a tanuló-társát, akkor megszegi a tanulói jogviszo-nyával összefüggő kötelességeit.

22. Egy példa (2.) Az említett eseteben helye van a fegyelmi eljárás megindításának, ill. az ezt megelőző egyeztető eljárásnak is. A megállapodás irányulhat például arra, hogy a jogsértő tanuló az osztályközösség előtt sajnálkozását fejezhesse ki, és a jövőre nézve vállalja, hogy tartózkodik a tanulótársait sértő véleménynyilvánítástól.

23. Konkrét példa Egy osztályközösségbe (10. évf.) új tanuló érkezik. Nehezen fogadják el a társai, ugyanis szokásai különösek. Nagyon magányos, nehezen nyílik meg. Két osztálytárs úgy gondolja, hogy meg kéne leckéztetni az új diákot, s ezért egy internetes oldalra felrakják „barát keresési” hirdetését. Tulajdonságait úgy sorolják fel, hogy az sértő számára. Mindez az osztályfőnök tudomására jut.

24. Az egyeztető eljárás szabályai • A házirendben szerepeltetni kell ezt az eljárási formát. • Szabályozandó a nyilvánosság köre is. • A kiskorú szülőjének jelenlétét biztosítani kell. (14 éves kor feletti esetben a szülő írásbeli hozzájárulását be kell szerezni arról, hogy nem kíván személyesen megjelenni az egyeztető tárgyaláson.)

25. Határidő Törekedni kell arra, hogy az egyeztető eljárás 15 napnál tovább ne húzódjon, ugyanis ez az esetleges fegyelmi eljárást késleltetheti. Ha a megegyezés létrejön, akkor a fegyelmi eljárás megszűntethető.

26. Ahol az egyeztető eljárás nem alkalmazható Pedagógusok ill. a pedagógus munkát segítők körénél. (A hierarchikus viszony ezt nem teszi lehetővé ill. a Ktv. 12.§ (f)az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.)

27. ... és még egy érv 19. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,

28. „(…) minden rendszer alapja a rend.” (Polc Alain) Érdeklődő figyelmüket köszönöm.