A települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása, hazai helyzet és európai kitekintés

1. A települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása, hazai helyzet és európai kitekintés Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt ISWA Magyar Tagozat Energiahasznosítási munkacsoport vezetője „A hulladékgazdálkodás jövője” szeminárium Budapest, 2013. szeptember 2.

2. HULLADÉKSORS RÉGEN ÉS MA • Az 1960-as évekig mindenütt a lerakás dominált • A 70-es és 80-as években az égetésben látták az egyetemes megoldást • Napjainkra kialakult egy integrált,hierarchikus hulladékkezelési rendszer (2008/98/EK irányelv) 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról A prioritások érvényesülése, az egyes hulladékkezelési eljárások alkalmazása a gyakorlatban országonként igen különböző !

3. Települési szilárd hulladékok kezelése(2011. évi EUROSTAT adatok szerint) EU 27 tagállam átlaga Magyarország komposztálás újrahasznosítás energetikai hasznosítás lerakás

4. Az anyagában történő és energetikai hulladékhasznosítás a fejlett európai országokban „kéz a kézben” jár A hulladékhasznosítás terén élen járó európai országok a következők (2011. évi adatok):

5. Következtetés: • A HULLADÉKOK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA ALAPVETŐEN A LERAKÁS ALTERNATÍVÁJA ÉS NEM CSÖKKENTI A SZELEKTÍV GYŰJTÉS, ILLETVE AZ ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS HATÉKONYSÁGÁT. • A HULLADÉKOK LERAKÓTÓL VALÓ JELENTÖS MÉRTÉKŰ ELTÉRÍTÉSE NEM VALÓSÍTHATÓ MEG ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁS NÉLKÜL.

7. Energiatermelés hulladékból Európában(2010. évi adatok) Energiatermelésre hasznosított hulladék mennyisége: 73 millió tonna Villamos energia termelés: 31,3 millió MWh 8 millió háztartás ellátása Távhő értékesítés: 60,8 millió MWh (219 millió GJ) 5 millió lakás ellátása Megtakarítás fosszilis tüzelőanyagban: ~ 10 milliárd m3 földgáz vagy ~ 35 millió tonna barna szén

8. Az újrahasznosítás megelőzi a prioritási sorrendben az energetikai hasznosítást, de…….. • Amíg az energetikai hasznosításra a Hulladék Keretirányelv tartalmaz egy R1 képletet, addig a recycling hatékonyságára vonatkozóan nincs képlet kidolgozva és nincsenek minimum értékek se meghatározva. Így a legkisebb hatékonyságú recycling is hasznosítás és prioritása van az energetikai hasznosítással szemben. (Pl. a műanyag hulladékból történő kerti törpe gyártásnak elsőbbsége van az ugyanazon hulladék eltüzelésével kapcsoltan termelhető villamos- és távhőenergiával, vagy akár a cementgyári, ill. erőművitüzelőanyagkénti hasznosítással szemben.) • Fentiek miatt a gyakorlatban előfordulhat a recycling esetében az ún. down-cycling, azaz jó minőségű adalékanyagok hozzáadása mellett az eredeti hulladéknál (pl. PET palack) lényegesen alacsonyabb minőségszintű (rövidebb élettartamú stb.) termékek előállítása, amelyek felhasználása sok esetben nem is primer műanyag alapanyagot, hanem pl. fát vagy betont vált ki. • 2011-ben az EU 27 tagországa 3,36 millió tonna műanyag hulladékot exportált az Európai Unión kívüli országokba, ezen belül 87 %-ot Kínába,ahol a feldolgozás lényegesen kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások és ellenőrzés mellett történik. • Kérdés: ehhez képest nem előnyösebb-e ha a műanyag hulladékok energia tartalma pl. a keletkezés helyén távfűtésre hasznosul?

9. Nagyvárosok integrált hulladékkezelési rendszere Zöld hulladék Szelektíven gyűjtött hulladék Vegyes kommunális hulladék Biohulladék száraz fermentálás utóválogatás égetés biogáz trágya komposztálás Energia értékesítés Anyagában történő hasznosítás Energia értékesítés komposzt lerakás

10. Miért előnyös a nagyvárosok számára a hulladéktüzelésű erőművek üzemeltetése ? • A lerakásra kerülő hulladék mennyiség csökkentése nem képzelhető el energetikai hasznosítás nélkül. • Bevált, biztonságos technológia. • A hulladékégető művekben előállított villamos energia és távhő jelentős szerepet kap a városok energiaellátásában és egyben stabil, kiszámítható piacot jelent. • A kommunális hulladékok tüzelésénél keletkező CO2 mintegy 50 %-a „klíma-semleges”, azaz nem fosszilis eredetű karbonból származik, nem növeli az üvegházhatást és így a termelt energia kb. fele megújulónak tekinthető. • A hulladékból termelt energia más erőműben is fosszilis tüzelőanyagot vált ki és ezzel tovább csökkenti a CO2 emissziót. • A korszerű technológia kielégíti a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat (a kibocsátási határértékek a hulladéktüzelésnél szigorúbbak, mint a fosszilis tüzelésű vagy a biomassza erőműveknél). • A salak egy része is hasznosítható (fémek leválasztása, útépítési felhasználás). • Az égetéskor keletkező széndioxid 21-szer kisebb mértékben növeli az üvegházhatást, mint a hulladéklerakókban keletkező metán.

14. Tervezett kommunális hulladéktüzelésű erőművek Lengyelországban Az EU által támogatott projekteket 2015. december 31-ig be kell fejezni.

15. Hulladéktüzelés és távfűtés Néhány nagyvárosi példa a hulladéktüzelésből villamos energiával kapcsoltan előállított hőenergiának a részarányára a távhőszolgáltatásban:

16. Dioxin emisszió Forrás: FlemishEnvironmentAgency, Emissionsto Air AnnualReport, 2010 values

17. PM 10 emisszió Forrás: GermanEnvironmentalAgency, National Trend Tables, 2010 values

18. . Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve – a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű – Budapesten működik. A létesítményt 1982. május 28-án helyezték ünnepélyesen üzembe, tehát a Mű immár több mint 30 éve szolgálja Budapest hulladékgazdálkodását és hozzájárul a főváros villamos energiával és távhővel való ellátásához.

19. A Hulladékhasznosító Mű 1982-ben

20. A Hulladékhasznosító Mű korszerűsítésére 2003-2005. között került sor Ennek során: • új korszerű füstgáztisztító rendszer létesült, • a kazánok átépítésével jelentősen javult az energetikai hatékonyság, • az üzembiztonság emelésével növekedett a Mű hulladékégetési teljesítménye. A rekonstrukció eredményeképpen ma a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű Európa több mint 460 működő kommunális égetőműve között a legkorszerűbbek közé tartozik.

21. Hulladékhasznosító Mű a rekonstrukció után

22. Főbb jellemzők a korszerűsítés előtt és után

23. Hulladékhasznosító Mű keresztmetszete a rekonstrukció után

24. A füstgáztisztító rendszer működési vázlata

27. A korszerűsített Hulladékhasznosító Mű a Fővárosban keletkező települési szilárd hulladékok közel 60%-ának jó hatásfokú energetikai hasznosítása révén mintegy54.000 háztartás éves villamos energia fogyasztását és 13.000 lakás távhőigényét tudja fedezni.

28. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű az üzembe helyezésétől napjainkig 9,5 millió tonna kommunális hulladékot tüzelt el és hasznosított energiatermelésre. A hulladék tömeg nagyságát jól érzékelteti, hogy ha ezt a mennyiséget a Margit-szigeten helyezték volna el, úgy ma a szigetet 30 méter magasságban borítaná be a hulladék.

29. A Hulladékhasznosító Mű a Fővárosban keletkező települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása révén napjainkig mintegy3 millió MWh villamos energiát termelt ami jóval több mint Budapest 1 éves összes lakossági villamos energia fogyasztása.

30. A Mű 1985 óta (ekkor indult el a távhő szolgáltatás) 9400 TJ hőenergiát értékesített. Ez a hőmennyiség közel annyi, mint a távfűtéssel rendelkező összes fővárosi háztartás egyéveshőigénye.

31. A Hulladékhasznosító Mű a 31 év alatt eltüzelt hulladék mennyiséggel - országos szinten - több, mint fél milliárd köbméter földgáz eltüzelését váltotta ki.

32. A Mű az energiatermelése révén az üzembe helyezés óta globális szinten kb. 1 100 000 tonnával csökkentette a klíma-releváns, azaz üvegházhatást növelő CO2 kibocsátást! Ez a globális CO2 emisszió csökkentés megfelel mintegy500 000 személygépkocsi egy éves CO2kibocsátásának(15 000 km/év és 150 g CO2/km mellett).

33. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!