Biobiztonság és containment

1. Biobiztonság és containment

2. Vázlat I.Alapfogalmak, biológiai veszély II.Biológiaibiztonság definíciója és területei III.Kapcsolódó magyar jogszabályok, Cartagena IV.Kockázatelemzés, fertőző ágensek kockázati besorolása V.A biobiztonság laboratóriumi szintjei VI.Biológiai biztonsági fülkék

3. Veszély és kockázat Veszély: - egy anyag vagy helyzet azon belső tulajdonsága, hogy képes káros hatást gyakorolni az általa exponált szervezetre, így veszélyeztetheti az életet, egészséget, vagyont vagy természetet - általában potenciális, előfordulási esélye a kockázat Kockázat: - speciális körülmények között megvalósuló káros hatások valószínűsége - értelmezhető a veszély, és a veszéllyel szembeni sebezhetőség eredőjeként

4. Biológiai veszély Tág értelmezésben: - minden élőlény által okozott, vagy élőlény közvetítésével létrejövő káros hatás - például harapás, csípés, mérgezés, allergia Szűk értelmezésben: - biológiai ágens: olyan baktérium, vírus, protozoa, parazita, gomba (beleértve a génmódosítottakat is), biológiai toxin, prion, amely képes bármilyen fertőzést, allergiás reakciót vagy mérgezést kiváltani.

5. Biológiai veszély Genetikailag módosított organizmusok - szélsőséges álláspontok a veszélyek létezését illetően - nincs egyértelmű bizonyíték sem a kártékonyságra, sem a biztonságosságra - kockázati tényezők: - biodiverzitás - ökológiai egyensúly - környezetszennyezés - biológiai fegyverek

6. Biológiai biztonság Biosafety: - intézkedések együttese, melyek segítségével megelőzhető a használt patogének, toxinok nem szándékos elszabadulása, az azok általi egészségkárosodás - az ember és a környezet védelme a patogénektől, toxinoktól Biosecurity: - intézményes és személyes biztonsági lépések a patogének, toxinok direkt elszabadítása, helytelen használata ellen - az ágensek védelme az embertől

7. A biosafety területei Kutatás - mikrobiológiai laboratóriumok - genetikai laboratóriumok - veszélyes anyagok szállítása, tárolása, laboratóriumi fertőzések Kórházak - fertőzések kontrollja, terjedésének megakadályozása Éttermek, kereskedelmi egységek - ÁNTSZ előírások Épületek általában - klíma rendszerek

8. A biosafety területei Posta, állami hivatalok - anthrax levelek Szociális intézmények - fejtetű vizsgálat általános iskolákban Repülőterek - hőkamerák - kérdőívek Növény- és állattenyésztő gazdaságok, erdők, rétek - vad rókák veszettsége

9. A biosafety eszközei Jogszabályok, politikai döntések Kockázatbecslés Kezelési útmutatók

10. Magyarországi szabályozás 1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről: - géntechnológiai módosítás - Géntechnológiai Bizottság - engedélyeztetési eljárás lépés - GMO zárt rendszerben történő felhasználása, kibocsátása, forgalomba hozatal, szállítás “Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai.”

11. Magyarországi szabályozás A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 1/1999. (I.14.) FVM rendelete: - génsebészeti beavatkozások listája - GMO-k fajtaelismerési eljárása “A géntechnológiával módosított szervezetből álló, illetve ilyen szervezetet részben vagy egészében tartalmazó termék csomagolásán, valamint a termék minőségét tanúsító okmányokon az előállító, a forgalmazó a 16. §-ban foglalt kivétellel köteles feltüntetni, hogy a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz. A jelölésen fel kell tüntetni, hogy a termékben milyen géntechnológiával módosított szervezet van.”

12. Magyarországi szabályozás 2003: - a géntechnológiai bírság megállapításáról - a géntechnológiai tevékenységre vonatkozó nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről, valamint a géntechnológiai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentációról - a géntechnológiai módosításnak tekinthető, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról - a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság szervezetéről és működéséről

13. Cartagenai jegyzőkönyv Fő irányelvek: - környezetbe juttatandó és élelmiszer GMO-k felhasználása - elővigyázatossági megközelítés - biodiverzitás, humán egészség védelme és fenntartható fejlődés - fejlődő országok és biodiverzitási központok segítése “an adequate level of protection in the field of the safe transfer, handling and use of living organisms resulting from modern biotechnology that may have adverse effects on the conservation and sustainable use of biological diversity, taking into account risks to human health, and specifically focusing on transboundary movements”

14. Kockázatelemzés alapok Célja adott helyzetekre jellemző veszély és kockázat együttes meghatározása. Multidiszciplináris tudomány, hatásos alkalmazása csapatmunkát igényel. Legfontosabb tényező a sikerhez a professzionális ítélőképesség, a kockázatelemzés elvégzése a használni tervezett organizmus karakterisztikus jellegeivel, a használandó általános és containment felszereléssel, modell állatokkal és eljárásokkal kapcsolatban tájékozott szakértőre bízandó. A kockázatelemzést az adott munka megkezdése előtt el kell végezni, majd rutinszerűen ismételni. Kockázat értékelése lehet kvalitatív vagy kvantitatív. Bár a cél a kvalitatív értékelés, biológiai kockázatok esetében a vizsgált rendszerek összetettsége lehet, hogy csak a kvalitatív jellemzést teszi lehetővé.

15. Kockázatelemzés lépései 1. A kockázatok azonosítása, értékelése - potenciálisan negatív hatások felismerése - hatásokat alátámasztó bizonyítékok vizsgálata - toxikológiában dózis-hatás vizsgálatok, extrapoláció - állatok esetében harapási potenciál, zoonózis - biológiai ágensek esetén kockázati besorolás

16. Fertőző ágensek kockázati besorolása EU Parlament által 2000-ben kibocsátott direktíva: munkavállalók védelme a munkájuk során biológiai ágenseknek kitettség kockázata ellen - A csoportok beosztása a fertőzés mértékén alapul (allergiás reakció, mérgező képesség helyett) - Ezek a csoportok teljesen megegyeznek a WHO által 2004 ben kiadott Laboratory Safety Manualban található besorolással, sőt a négy csoportos rendszer nemzetközileg elfogadott. Ellentéteket csak bizonyos ágensek adott csoportba való beosztásában találhatunk. (földrajzi, klímabeli különbségek, különböző vektorok miatt)

17. Fertőző ágensek kockázati besorolása Kockázati csoport 1 (RG1) - Nincs, vagy csekély az egyedi és közösségi veszély - Olyan ágens, amely nem valószínű, hogy betegséget okoz emberben vagy állatban - Pl: E.coli K12, Bacillus subtilis, Bacillus licheniformis (spórátlanított host-vektor rendszerek)

18. Fertőző ágensek kockázati besorolása Kockázati csoport 2 (RG 2) -Mérsékelt egyedi, csekély közösségi veszély. -Olyan ágens, mely képes emberben vagy állatban betegséget okozni, de nem valószínű, hogy komoly kockázatot jelent a laboratóriumban dolgozókra, az emberi közösségekre, az állatállományra vagy a környezetre. - Van hatásos kezelés és eredményes megelőző intézkedések. - A fertőzés elterjedésének kockázata korlátozott. - Pl: Bacillus antracis, Staphylococcus aureus, Chlamydia pneumoniae, Blastomyces dermatitidis, Exophiala dermatitidis, Orsóféreg (Ascaris), Giardia, Rubeola, Hepatitis

19. Fertőző ágensek kockázati besorolása Kockázati csoport 3 (RG 3) - Magas egyedi, csekély közösségi veszély. - Általában súlyos betegséget okoz emberben vagy állatban. - Nem feltétlenül terjed egyik fertőzött egyedről a másikra, de a fertőzés elterjedésének kockázata fenn áll. - Van hatásos kezelés és eredményes megelőző intézkedések. - Pl: Brucella (abortus), Yersinia pestis,Histoplasma capsulatum, Coccidioides immitis, Influensa H1N1, Hantaviruses, HIV

20. Fertőző ágensek kockázati besorolása Kockázati csoport 4 (RG 4) - Magas egyedi és közösségi veszély - Általában súlyos betegséget okoz emberben vagy állatban, és így komoly veszélyt jelent a munkavállalóra is - Képes azonnal átjutni – közvetlenül, vagy közvetve - az egyik egyedről a másikra, így emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata - Általában nem előzhető meg, és nem kezelhető hatásosan - Pl: Ebola virus, Herpes B, Marburg virus, Sabia virus, Lassa virus

21. Kockázatelemzés lépései 2. Kockázat kezelése: - intézkedések a negatív hatások megelőzésére, minimalizálására, a kockázat elfogadható szintre csökkentése - eszközök: - kórokozó használatának minimalizálása - fizikai-mérnöki megoldások - adminisztratív és tevékenységi gyakorlati megoldások - egyéni védőeszközök 3. Kockázat kommunikáció: - a környezet tájékoztatása a kockázatról, és ezáltal felkészítése az esetleges védekezésre, elhárításra

22. Mikrobiológiai kockázatok Kockázati csoportok önmagukban a kockázatelemzéshez nem elégségesek. További fontos faktorok: - kitettség lehetséges hatásai - fertőzés természetes és egyéb módjai, átviteli potenciál, ID50 - ágensek stabilitása a környezetben - gazdaspecificitás - profilaktikus és terápiás lépések lokális kivitelezhetősége Biobiztonsági szintek meghatározása!

23. Biosafety szintek A biobiztonsági, szint a - biológiai ágens - munkafolyamatok és eljárások - védőeszközök - felszerelések - illetve ezek kombinációinak függvénye Ezek alapján négy szintet határozunk meg: - basic - Biosafety Level 1 (BSL 1) - basic - Biosafety Level 2 (BSL 2) - containment - Biosafety Level 3 (BSL 3) - maximum containment - Biosafety Level 4 (BSL 4)

24. Biosafety szintek általános jellemzése BSC - Biological Safety Cabinet; GMT - Good Microbiological Techniques

25. Biosafety szintek Adott ágens biosafety szinthez rendelésének mindig risk assessment-en kell alapulnia. A risk assessment a kockázati csoportokon felül figyelembe vesz egyéb faktorokat is a besoroláskor. Például: - Kockázati csoport 2 -be tartozó ágens BSL 2 lenne - Ha az ágensen végzett kísérlet sok aeroszolt képez, BSL 3 megfelelőbb - BSL 3-ban jobb az aerosol containment Besorolás professzionális döntés a risk assessment alapján

26. Biosafety szintek általános követelményei

27. Biosafety szintek általános követelményei

28. Basic laboratories (BSL 1, BSL 2) - következőekben néhány elővigyázatosság feleslegesnek tűnik RS 1-re, de a GMT-re való gyakrolás végett érdemesek - diagnosztikai és egészségügyi laborok mindig BSL 2 vagy afelett, mert nincs teljes kontrolljuk a beérkező minták felett - Code of practice (Eljárási kódex): A legfontosabb laboratriumi gyakorlatok és eljárások listája, amelyek a GMT alapjait képzik (pl: bejutás a laborba, személyi védelem, munkaterületek, …)

29. Code of practice • 1. Bejutás a laboratóriumba • A nemzetközi biológiai veszély jelét fel kell tüntetni azon szobák ajtaján, ahol RG 2 vagy annál magasabb szintű ágensekkel foglalkoznak • Csak felhatalmazással lehet a munkaterületre lépni • A labor ajtókat zárva kell tartani • Gyerekek nem léphetnek a laborba • Csak a vizsgálatokba bevont állatok kerülhetnek be a laboratóriumba

30. Code of practice • 2. Egyéni védelem • Laboratóriumi ruha, köpeny vagy egyenruha viselése szükséges a laboratóriumi munkaterületeken • Megfelelő kesztyűt kell viselni mindazon műveleteknél, ahol vérrel, testfolyadékokkal, potenciális fertőző anyagokkal, fertőzött állatokkal való érintkezés lehetséges. A használat után a kesztyűt aszeptikusan kell lehúzni, és kezet kell mosni. • A személyzet mindig mosson kezet a fertőző anyagokkal és állatokkal való műveletek után, valamint mielőtt elhagyják a laboratóriumi munkaterületeket • Védőkesztyűt, arcvédő pajzsot, vagy egyéb védőeszközt kell viselni, amikor a szemet vagy arcot meg kell védeni fröcsköléstől, tárgyak hatásától, mesterséges UV sugaraktól • Tilos a védőruházatot a laboratóriumon kívül használni (pl. irodában, étkezőben, könyvtárban, WC-n) • A használatban lévő védőruházatot ne tartsuk együtt az utcai ruhával • Nem zárt lábbeli a laborban nem használható • Ételt, italt tárolni, enni, inni, dohányozni, kozmetikai szereket használni, kontakt-lencsét ki-betenni tilos a laboratóriumban • A laboratóriumi ruházatot, amely a laborban már használva volt, nem szabad együtt tárolni az utcai ruházattal

31. Code of practice • 3. Eljárások • Szájjal pipettázni szigorúan tilos! • Semmit ne vegyünk a szánkba a laborban, a címkéket ne nyelvünkkel nedvesítsük! • Minden technikai lépést úgy végezzünk, hogy minimális legyen az aerosol és cseppképződés • Tűt és fecskendőt csak injektálásra és testnedv vételére használjunk • Minden kiömlést, balesetet, a fertőző anyaggal történt valódi és potenciális expozíciót a vezetőnek jelenteni kell, az írásos dokumentumokat meg kell őrizni! • Ki kell dolgozni (és szükség esetén alkalmazni kell) egy az elszennyeződés feltakarítására szóló eljárást • A folyékony hulladékokat fizikai, vagy kémiai úton fertőtleníteni kell, mielőtt a csatornába öntenénk • Azokat a jegyzőkönyveket, papír alapú dokumentumokat, melyeket a kísérletsorozat végén kiviszünk a laboratóriumból, meg kell óvni a szennyeződéstől

32. Code of practice • 4. Laboratóriumi munkaterületek • A laboratóriumot tartsuk tisztán, rendben, ne legyenek a munkavégzéshez nem szükséges anyagok, tárgyak benn • A munkafelületeket meg kell tisztítani bármely veszélyes anyag kispriccelése után, valamint a munkanap végén • Minden szennyezett anyagot, mintát, stb. fertőtleníteni kell kidobás, vagy újra felhasználás előtt • A csomagolásnak és szállításnak meg kell felelnie az országos és/vagy nemzetközi előírásoknak • Ha ablak van a laboratóriumon, gondoskodni kell a rovarok távoltartásáról • 5. Biosafety menedzsment • A laboratórium igazgatójának (a laboratóriumért felelős személy) kötelessége, hogy a biosafety menedzsmentet tervet, és a biztonsági kézikönyvet kidolgozza, és bevezesse • A laboratóriumi felügyelő (az igazgatónak jelent) feladata a rendszeres training biztosítása • A személyzetet tájékoztatni kell a veszélyekről, és kötelezni kell őket, hogy elolvassák a biztonsági kézikönyvet, és kövessék az abban leírtakat. Ennek a kézikönyvnek mindig elérhetőnek kell lennie. • Kártevők elleni védelemre fel kell készülni • Megfelelő orvosi értékelést, felügyeletet és kezelést kell biztosítani a teljes személyzet számára szükség esetén, és megfelelő orvosi feljegyzéseket kell tartani.

33. Laboratórium kialakítása (design and facilities) • Tervezés során különös figyelmet érdemelnek a következő problémák: • aeroszolok keletkezése • nagy mennyiségű és/vagy magas koncentrációjú mikroorganizmussal történő munka • túlzsúfoltság és túl sok felszerelés • rovarok vagy rágcsálók általi fertőződés • nem felhatalmazott belépés • munkamenet

34. Laboratórium kialakítása (design and facilities) • Tervezési irányelvek (teljesség igénye nélkül) • Legyen elegendő terület a munkavégzéshez, a tisztítási eljárások elvégzéséhez, a műszerek, berendezések elhelyezéséhez, a napi használathoz szükséges anyagok tárolására • A falaknak, mennyezetnek és padozatnak simának kell lennie, hogy könnyen tisztíthatók legyenek. Ne eressze át a folyadékokat és legyen ellenálló a laboratóriumban alkalmazott kémiai szereknek és fertőtlenítőknek. A padló legyen csúszásgátolt felületű. • A laborasztalok legyenek vízállóak, s rezisztensek savra, lúgra, szerves oldószerekre, fertőtlenítőkre, és mérsékelten a hőre • Legyen kellő fényerejű megvilágítás, de kerüljük a vakító, tükröződő fényeket • Legyen megfelelő vészvilágítás áramszünet esetére, a biztonságos menekülés biztosítására • Kívánatos, hogy legyen tartalék áramforrás (generátor), hogy áramszünet esetén is megfelelő védelmet jelentsenek az inkubátorok, biobiztonsági fülkék, hűtő- és fagyasztószekrények • Gondoskodni kell a vandálok, szélsőséges állatvédők esetleges támadásának kivédéséről is • ...

35. Laboratórium felszereltsége • Következő általános elvekenk kell megfelelniük: • Korlátozza a kapcsolatot a felhasználó és a fertőző anyag között • Vízhatlan, korrózióálló és strukturálisan erős anyagból készült • Sorja, éles szélek, és szabadon mozgó alkatrészek nincsenek • Úgy tervezve, kialakítva és telepítve, hogy az egyszerű működtetést segítse, és biztosítsa a könnyű karbantartást, tisztítást, fertőtlenítést és hitelesítési vizsgálatokat; ahol lehet üvegárút és egyéb törékeny anyagot kerülni kell

36. Laboratórium felszereltsége • Alapvető biosafety felszerelés: • pipettákhoz kiegészítők - a szájjal pipettázás elkerüléséhez • Biological safety cabinets (BSC) • csavaroskupakos csövek és üvegek • autoklávok • műanyag eldobható pasteur pipetták • az autklávok, BSC-k és egyéb hasnló felszerelés validálása, és annak rendszeres frissítése

37. Tipikus BSL 1 Laboratórium

38. Tipikus BSL 2 Laboratórium - autokláv - zárt ajtó + biohazard jel - bsc

39. Egészségügyi és orvosi felügyelet • A laboratórium igazgatójának feladata biztosítani a személyzet megfelelő egészségügyi megfigyelését. Cél a munkavégzés során szerzett betegségek szűrése. Ennek elérése érdekében: • aktív, passzív immunizáció • a laborban szerzett fertőzések korai kiszűrésének segtése • fertőzésre fokozottan érzékeny emberek (immunhiányos, terhes,...) kizárása a veszélyes munkából • hatékony egyéni védőeszközök és eljárások biztosítása

40. Egészségügyi és orvosi felügyelet Felügyeleti irányelvek BSL 1-ben dolgozókra: Kicsi az esély a fertőzésre, de ennek ellenére minden laboratóriumi dolgozónak át kell esnie egy foglalkoztatást megelőző egészségügyi ellenőrzésen, ahol a dolgozó egészségügyi történetét is rögzítik. Betegségek vagy laboratóriumi balesetek azonnali jelentése kívánatos.

41. Egészségügyi és orvosi felügyelet • Felügyeleti irányelvek BSL 2-ben dolgozókra: • BSL-2 laboratóriumok esetében – a foglalkoztatás előtti egészségügyi ellenőrzés kötelező! A dolgozó egészségügyi történetét vezetni kell, és célzott foglalkozásegészségi értékelést kell végezni! • A betegségeket és hiányzásokat nyilván kell tartani, ami a laboratórium vezetőségének feladata. • Fogamzóképes korú nőket tájékoztatni kell arról, hogy milyen kockázatokat hordozhat a megszületendő gyermekekre egyes mikroorganizmusoknak való kitettség (pl. rubeóla vírus). A magzat védelmében hozott intézkedések nagymértékben függenek a mikroorganizmusoktól.

42. Oktatás • Az emberi hiba és gyenge technika minden, a laboratóriumi dolgozót védő biztonsági védelmet felülírhat! • Ennek elkerülése: • A dolgozó legyen biztonságtudatos • A dolgozó legyen jól informált a laboratóriumi veszélyek felismerésében és kezelésében (pl. aerosolok belélegzése, fertőzés szájon át, fertőzés bőrön át – szúró- és vágóeszközök, harapás és karmolás állatok kezelésekor, munkavégzés vérkészítményekkel, stb.) • A dolgozó legyen kiképezve a biztonságos munkavégzési folyamatokra és alkalmazza azokat • A dolgozó legyen kiképezve az egyéni védőeszközök használatára és legyen gyakorlata az alkalmazásukban

43. Hulladékkezelés • Minden fertőző anyagot fertőtleníteni, autoklávozni vagy elégetni kell a laboron belül, mielőtt azt eltávolítjuk a laboratóriumból. • Fő kérdések ilyenkor: • Adott objektum hatékonyan lett fertőtlenítve? • Ha nem, akkor megfelelően lett csomagolva helybeni égetésre, vagy szállításra a másik épületben levő égetőbe? • A fertőtlenített objektum veszélyt jelenthet-e (biológia, vagy másmilyen) azokra akik szállítják, vagy bármilyen módon később kapcsolatba léphetnek vele? • Fertőtlenítés: Gőz autokláv, elégetés

44. Hulladékkezelés • Fertőzött anyagok és hulladékok kezelési és ártalmatlanítási eljárásai: • kategóriák: • Nem kontaminált hulladék - újra használható, újrahasznosítható, vagy háztartási hulladékként kezelhető • Kontaminált “éles” (injekciós tű, szike, kés, üvegszilánk) lyukadás álló tárolóban • kontaminált anyag autokláv általi fertőtlenítésre - mosás után újra használható vagy újrahasznosítható • kontaminált anyag autokláv általi fertőtlenítésre és eldobásra • kontaminált anyag közvetlen elégetésre

45. Containment laboratory (BSL 3) • 3-as kockázati csoportra vagy nagy mennyiságű vagy magas koncentrációjú 2-es kockázati csoportra (aeroszolok) tervezték. • A BSL 1 és BSL 2-nél megfoglamazott irányelvekre épít, azokat bővíti. • Addíciók a “Code of practice”-hez: • A bejárati ajtónál nem elegendő a biológiai veszély nemzetközi jelölését kitenni, hanem a részletes információt tartalmazó formát (kitöltve!) kell alkalmazni • Védőruházatnak nem alkalmas az elölgombolós (alkart nem védi), csak olyan, ami teljes testfelületet védi, fejfedő, szakállvédő, cipővédő vagy dedikált cipő. Ha szükséges utcai ruha teljes eltávolítás, és dedikált munkavédőruha. Szennyezett ruhát fertőtleníteni kell mosás előtt. • Potenciálisan fertőző anyaggal végzett minden nyitott műveletet biobiztonsági fülkében, vagy egyéb elsődleges elkülönítő eszközben kell végezni! • Légzésvédő eszköz alkalmazás szükséges egyes munkafolyamatoknál, vagy állatokkal való munkavégzésnél.

46. Containment laboratory (BSL 3) • Addíciók a laboratórium kialakításához (design and facilities): • A laboratóriumot el kell különíteni azoktól, ahol szabad közlekedés engedélyezett, pl.: Vak-folyosó végére helyezni; kettős ajtón és egy előtéren keresztüli bejutás (nyomáskülönbség, piszkos-tiszta oldal, esetleg zuhany) • Az előtér ajtaja automatikusan záródjon, s meg kell akadályozni, hogy a két ajtó egyszerre nyitva legyen • A falak, padlózat és mennyezet könnyen tisztítható, vízálló kell legyen. • A laboratórium, illetve a rajtuk lévő nyílások tömíthetőek legyenek (fertőtleníthetőség miatt) • Ha vannak ablakok, azoknak törés-biztosnak, tömítetteknek kell lenniük, és zárva kell tartani azokat • A kijárathoz közel olyan kézmosót kell elhelyezni, melyek kézzel történő működtetést nem igényelnek • Szabályozott szellőztetési rendszert kell üzemeltetni, mely az irányított légáramokat fenntartja. • A szellőzőrendszert úgy kell kiépíteni, hogy a BSL-3 laboratórium levegője ne kerülhessen más helyiségekbe. HEPA szűrővel meg kell szűrni az elszívott levegőt. Ha szükséges, ismételten HEPA szűrőn kell a környezetbe kibocsátani a levegőt • A HEPA szűrőket úgy kell beépíteni, hogy ellenőrizhetőek, illetve gázzal fertőtleníthetőek legyenek • A biobiztonsági fülkéket úgy kell elhelyezni, hogy ne legyenek a laboron belüli mozgás, valamint az ajtó és szellőzető rendszer által meghatározott légáram fő irányában • A fülkéből elszívott levegőt HEPA szűrőn keresztül kell kibocsátani, úgy hogy az ne zavarja sem a fülke, sem a szellőztető rendszer légáramait

47. Containment laboratory (BSL 3) • Addíciók a laboratórium kialakításához (design and facilities): • A szennyezett hulladékok fertőtlenítésére autoklávot kell rendszeresíteni a BSL-3 területen belül. Ha fertőző hulladékot távolítunk el a laboratóriumból, azt kizárólag tömítetten lezárt, törhetetlen és nem légáteresztő tartályban szabad, a hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően. • A vízvezeték csövébe visszafolyást megakadályozó szelepet kell elhelyezni, a központi vákuum-rendszert HEPA szűrővel, vagy csapdákkal kell megvédeni a fertőző anyagoktól. • Addíciók az egészségügyi és orvosi felügyelethez • A BSL-3 laboratóriumokban dolgozók rendszeres orvosi vizsgálata – a felvételkor végzett alkalmassági vizsgálaton túl – kötelező. A vizsgálatnak a munkakörre jellemző fizikális vizsgálatokra is ki kell terjednie. • A BSL-3 laboratóriumokban dolgozók számára javasolt egy orvosi kártya kibocsátása, mely „zseb-méretű” fényképes kártya tartalmazza azt a tényt, hogy az illető egy BSL-3 laboratóriumban, fertőzés okozó biológiai ágensekkel dolgozik. A kártya ugyancsak tartalmazza a munkáltató által kijelölt kapcsolattartó nevét, elérhetőségét is.

48. Tipikus BSL 2 Laboratórium - autokláv - zárt ajtó + biohazard jel - bsc

49. Tipikus BSL 3 Laboratórium - zsilip - autokláv bent - védőruha - ablak - ...

50. Maximum containment laboratory (BSL 4) • - 4-es kockázati csoportba tartozó ágensekkel foglalkozáshoz • - Építés előtt érdemes konzultálni hasonló létesítmények üzemeltetőivel. • - Nemzeti vagy akár nemzetközi felügyelet alatt • Addíciók a “Code of practice”-hez: • Alkalmazni kell a kétszemélyes szabályt, vagyis egy ember soha nem dolgozhat egyedül a laboratóriumban • A ruházat és a cipő teljes lecserélése szükséges a BSL-4 laboratóriumba való belépés előtt, majd a laboratórium elhagyása után • A személyzetet ki kell képezni azokra a vészhelyzeti eljárásokra, melyek az egyéni sérülések vagy betegségek esetére vonatkoznak • Ki kell dolgozni a rutinszerű kommunikáció és a vészhelyzeti kapcsolatteremtés módszereit a BSL-4 laboratóriumon belül és kívül dolgozó munkatársak között