MRTT - Generációk diskurzusa Győr, 2012. november 23. 5. szekció: Agrár- és vidékpolitika

1. MRTT - Generációk diskurzusaGyőr, 2012. november 23.5. szekció: Agrár- és vidékpolitika A mezőgazdasági foglalkoztatás trendjei és kérdései Kovács Katalin – Rácz Katalin – Koós Bálint (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, illetve AKI)

2. Agrárfoglalkoztatási tendenciák az EU-ban (2009. évi ÉME a 2000. évi százalékában) Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás

3. Főbb munkaerő-piaci trendek a hazai agrárgazdaságban • Az elmúlt két évtizedben változó ütemben, jelentős területi különbségek mellett, folyamatosan csökkent a hazai agrárgazdaságban foglalkoztatottak száma • A csökkenés okai összetettek:a technikai-technológiai modernizáció, ipari-szolgáltatási munkahelyek elérhetővé válása, adminisztrációs okok • A 2008-ban meginduló gazdasági világválság kevéssé érintette az agráriumot,elsősorban a fekete foglalkoztatás felszámolását, azaz a nem hivatalosan foglalkoztatottak „leépítését” eredményezve

4. Agrár-munkanélküliség • Az agrárfoglalkoztatottság visszaesése csak részben jelentkezettmunkanélküliségben. (A 1993-ban 75 ezer mezőgazdasági kötődési regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, 2000-ben 18,2 ezer főt, 2010-ben 18,1 ezer főt ). • A mérsékelt agrár-munkanélküliség hátterében álló főbb okok: • A munkaerőpiacról való kiszorulást a társadalombiztosítási rendszer felé fordulás kísérte („leszázalékolás”, korhatár előtti nyugdíjazás); • A kárpótlás során szerzett termelési erőforrásokra alapozva kísérlet az önálló/önellátó gazdálkodásra; • A legális és elsődleges munkaerőpiacon túli szerepvállalás (fekete, szürke gazdaság és a szociális jellegű (köz)foglalkoztatás • Az

5. Strukturális munkanélküliség az agráriumban: Szakképzettség, munkatapasztalat, alacsony mobilitás, információhiány Erős szezonalitás, alkalmi munkaerőigény (fekete és szürke foglalkoztatás) Munkaerő-kereslet és kínálat alakulása az agrárgazdaságban Forrás: NFSZ, 2011

6. A fekete foglalkoztatás, bár jelen van a mezőgazdaságban (6-9 %-ra tehető az OMMF alapján) de egyéb ágazatokban (turizmus-vendéglátás, építőipar) jóval nagyobb jelentőségű; A leginkább érintettek: iskolázatlanok, pályakezdők, az alkalmi munkások, külföldiek; Fekete foglalkoztatás negatívumai: komoly kiszolgáltatottság, jogbizonytalanság, jogosultság, munkaidő, munkavédelmi hiányosságok; Az egyszerűsített foglalkoztatás és a szigorodó ellenőrzés hatására az idényjellegű munkák területén „fehéredés” tapasztalható Fekete foglalkoztatás az agrárágazatban Az OMMF által végzett munkaügyi ellenőrzések főbb eredményei Forrás: OMMF 2006-2011.

7. Szezonalitás = fekete munka? • Mezőgazdaság erős szezonalitással jellemezhető, a foglalkoztatás szabályozása ugyanakkor rugalmatlan. • Csak az1997. évi LXXIV. törvény teremtette meg az alkalmi jellegű munkavállalás jogi alapjait. • Alkalmi munkavállalói könyv (kiskönyv, sávos közteherjegy beragasztása) • Mg: 5 nap folyamatos, évente legfeljebb 90 nap. • Minimum-maximum napi bér, sávos meghatározás • Egyszerűsített fogl. Tv. 2009. évi CLII. Tv - 2010. évi LXXV törvény • Mg: legfeljebb évi 120 nap, • Elektronikus (ügyfélkapu, telefon) bejelentés • Fix összegű közteher (500 Ft/nap), • Minimál bér min 85 - 200%-a • Használata terjed (+10%!), 2011-ben 1,6 millió munkanap = 7270 főállás.

8. Egyszerűsített foglalkoztatás a mezőgazdaságban (munkanapok száma 2010-2011)

9. Az agrárfoglalkoztatottak főbb jellemzői (1.) Alulképzettség: • A „mezőgazdasági foglalkozásúak” iskolai végzettsége jelentősen elmarad a többi hazai nemzetgazdasági ág foglalkoztatottainak végzettségétől és az EU átlagtól is. • A gazdaságvezetők túlnyomó többsége szakirányú végzettség nélkül, gyakorlati tapasztalatokra alapozva gazdálkodik, szakképzettsége országosan a gazdaságvezetők mindössze 14 százalékának van. • A mezőgazdasági foglalkozásúak esetében minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a valószínűsége, hogy a foglalkoztatott tartósan mezőgazdasági foglalkozásban marad. Alulfizetettség: • Az EU és a nemzetgazdaság átlagától jelentősen elmaradó, az egyes munkakörök szerint erőteljesen differenciált mezőgazdasági átlagkeresetek. • Beszűkülő kiegészítő jövedelemszerzési (háztáji és kisegítő gazdálkodás) lehetőségek.

10. Szakképzettség az egyéni gazdaságokban (2010) Forrás: ÁMÖ, 2010

11. Mezőgazdasági átlagkeresetek alakulása 2001-2011, (nemzetgazdaság=100%, KSH)

12. Az agrárfoglalkoztatottak főbb jellemzői (2.) Férfidominancia: • A nők hazai mezőgazdasági foglalkoztatásban való részvétele uniós átlag alatti. (A hazai mezőgazdasági foglalkoztatottak 74%-a férfi, 26 %-a nő, míg az EU 27-ben a mezőgazdasági foglalkoztatottak 60 %-a férfi, 40 %-a nő). • Az alacsony foglalkoztatási szint ellenére a hazai agrárágazatban magas a női munkaerő-felhasználás.A nők túlnyomórészt nem regisztrált foglalkoztatottként, hanem eltartottként, járadékosként kapcsolódónak a gazdasághoz. Elöregedő korszerkezet: • Hazánkban az EU-átlagnál magasabb az idős, és alacsonyabb a fiatal korosztályhoz tartozók aránya. (Különösen kedvezőtlen a korösszetétel az állattenyésztéssel foglalkozók körében, ahol már rövid távon is munkaerőhiány prognosztizálható.) • A gazdaságméret növekedésével javul a korszerkezet. (A 2 EUME-nél kisebb gazdaságok esetében az 55 évesnél idősebbek részaránya közel 40 %, a 100 EUME feletti gazdaságoknál ugyanakkor 10 %-ra esik vissza az érintett korosztály aránya.)

13. Köszönöm a figyelmet! koosb@rkk.hu