Pszichológia

1. Pszichológia

2. Ajánlott irodalom • Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J., Nolen-Hoeksama, S. (1999). Pszichológia. Osiris, Budapest. • Lénárt, Á. (szerk.) (2002). Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest.

3. A pszichológia nézőpontjai

5. Biológiai megközelítés • A viselkedést a testen belül, az agyban és az idegrendszerben zajló elektromos és vegyi eseményekhez kapcsolja. • Neurobiológiai folyamatokat azonosít. • A pszichiátria építkezik rá. • Sikeres lehet pl. a depresszió kezelésében, az emlékezet kutatásában, vagy a motivációk és érzelmek magyarázatában.

6. Behaviorista megközelítés • Viselkedés-lélektan: az egyént a viselkedése mentén vizsgálja. • Ingerek és válaszok kutatása. • Nem foglalkozik a mentális folyamatokkal. • Képviselői: John B. Watson, B.F. Skinner

7. Kognitív megközelítés • A mentális folyamatok tanulmányozásával foglalkozik (pl. észlelés, emlékezés, gondolkodás, döntéshozás, problémamegoldás). • Előfeltételezi, hogy csak a mentális folyamatok vizsgálatával érthetjük meg teljesen, hogy mit csinálnak az élőlények. • Számítógép analógia • Sikeres lehet pl. a depresszió kezelésében, az emlékezet kutatásában, vagy a motivációk és érzelmek magyarázatában.

8. Pszichoanalitikus megközelítés • Sigmund Freud nevéhez köthető. • A viselkedés nagy részét tudattalanfolyamatok irányítják. Ezek olyan tartalmak - gondolatok, félelmek, vágyak, késztetések - , amelyekről az egyén nem tud, mégis befolyásolják a viselkedését. A késztetések velünk született ösztönökből (pl. szexualitás, agresszió) származnak. • Számos pszichológiai iskola fejlődött ki a pszichoanalízisből.

9. Fenomenológiai megközelítés • A szubjektív tapasztalásra alapoz. Azzal foglalkozik, hogy milyen elképzelése van az egyénnek a világról, és hogyan értelmezi az eseményeket. • Néhány fenomenológiai elméletet humanisztikusnak nevezünk, ezek bizonyos minőségek mentén megkülönböztetik az embereket az állatoktól. • A humanisztikus pszichológusok szerint az egyén fő motivációja az önmegvalósítás felé való törekvés. • Meghatározó alakja pl. Carl Rogers

10. A pszichológiai fejlődés

11. Az öröklés és a környezet viszonya • Öröklődés vagy környezet? • Gének vagy tapasztalatok? • Általánosan elfogadott nézet: mind az öröklés, mind a környezet fontos szerepet játszik a viselkedés alakulásában, de ezek folyamatosan, egymásra hatva vezérlik a fejlődést. • A genetikus meghatározottságok az érés (testi változások veleszületetten meghatározott sorozata) folyamatában fejeződnek ki. Ha a környezet valamilyen módon károsító, vagy esetleg serkentő, akkor az érés sebessége megváltozhat.

12. A fejlődés szakaszai • A fejlődésnek elkülönülő és minőségileg különböző szintjei, szakaszai vannak. A szakaszok jellemzői: • egy-egy uralkodó „téma” körül szerveződnek • minőségileg eltérnek egymástól • mindenki ugyanabban a sorrendben, ugyanazokon a szakaszokon megy át a fejlődése során • A fejlődésben vannak kritikus periódusok (pl. születéskor meglévő szürkehályog). Lelkileg is vannak szenzitív periódusok (pl. 6-9 hónapos gyerek szülőhöz való kötődése).

13. Kognitív fejlődés a gyermekkorban • Jean Piaget a legismertebb pszichológus, aki a gondolkodás fejlődésével foglalkozott. Szerinte a gyermeket úgy kell tekinteni, mint egy minden iránt érdeklődő tudóst, aki kísérleteket hajt végre a körülötte lévő világon, hogy megnézze, mi történik. • A gyerek a kísérletek alapján elméleteket – sémákat – alkot arról, hogyan működik a fizikai és a társas világ. Ha új jelenséggel találkozik, megkísérli azt a meglévő sémáival megérteni (asszimiláció). Ha a régi séma nem megfelelő a magyarázatra, módosít, kiterjeszti az elméletet (akkomodáció).

14. Piaget szerint a gyermekek gondolkodási és következtetési képességei az érés folyamán szakaszokon keresztül fejlődnek. A kognitív fejlődést 4 fő szakaszra osztotta.

15. Piaget szakaszelmélete

16. Figyelem, arousal, stressz

17. Figyelem • Ahhoz, hogy észre is vegyünk, és meg is jegyezzünk valamit, aktívan kell keresnünk meghatározott információkat, vagy szelektívenkell figyelnünk (kizárva a zavaró ingereket). • Szelektív figyelem: Az az információ, amire a figyelem irányul, hatékonyabban kerül feldolgozásra, mint a nem figyelt információ (Pl. koktélparti-jelenség). • Korai, illetve késői szelekció (Hol jelenik meg a figyelem szelektivitása?

18. Megosztott figyelem: Akkor lehet két különböző dolgot egyszerre csinálni, ha az egyik dolog nagyon begyakorolt, automatikus, a tudatos figyelem nélkül végezhető. • Spontán figyelem: Általában váratlan, újszerű ingerek keltik fel. • Figyelemzavar: Amikor az életkornak nem megfelelő a figyelem terjedelme, vagy koncentrálási nehézségek mutatkoznak (nehéz a figyelem fenntartása, könnyen elterelhető).

19. Arousal • Arousal: Általános izgalmi-éberségi szint, agyi aktivációs szint. Az átlagos arousal állapot a normál éberség, ami a tudatot jellemzi. • Az arousal és a teljesítmény kapcsolata: • Fordított U-alakú görbe mentén ábrázolható. • A teljesítmény egy közepes aktivációs szintnél a legjobb. • Összetettebb feladatokhoz az alacsonyabb, egyszerűbb, begyakorolt és rutin feladatokhoz a magasabb aktivációs szint optimális.

21. Stressz • Stressz: a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre • Folyamatosan ki vagyunk téve a külső környezet változó intenzitású megterheléseinek, a stresszoroknak. A stressz a mindennapi életünk része. • Stresszválasz: küzdelem vagy menekülés? (Fight or Flight) • Megküzdés: problémaközpontú, vagy érzelemközpontú lehet. • Következmények: lehangoltság (depresszió), szorongás, düh, kognitív károsodások (pl. koncentráció zavarai), kiégés, egészségkárosító magatartás, pszichoszomatikus betegségek

22. Tanulás, emlékezés, gondolkodás

23. Tanulás • A tanulás a viselkedés viszonylag állandó megváltozása, amely gyakorlás hatására megy végbe. • A tanulás fajtái: • Habituáció: Az élőlény megtanulja figyelmen kívül hagyni az ismerős és következmények nélküli ingereket. • Klasszikus kondicionálás: Az élőlény megtanulja, hogy egy bizonyos ingert egy másik követ. Az egyik tehát előre jelzi a másikat. • Operáns kondicionálás: Az élőlény megtanulja, hogy egy válasz egy bizonyos következményhez vezet. Megtanulja tehát elérni a jutalmat, vagy elkerülni a büntetést. • Komplex tanulás: több, mint asszociációk kialakítása • Megfigyeléses tanulás: utánzás

24. Klasszikus kondicionálás • Ivan Pavlov nevéhez fűződik. • Pavlov Kísérlete: • Kondicionálás előtt: fény  nincs válasz; étel (feltétlen inger)  nyál (feltétlen válasz) • Kondicionálás (ismételt társítás): fény+étel  nyál • Kondicionálás után: fény (feltételes inger)  nyál (feltételes válasz) • A feltételes inger jelzőinger (fontos az időbeli egybeesés és bejósolhatóság) • Kioltás: A feltétlen inger ismételt elmaradása után a feltételes inger önmagában nem tudja kiváltani a tanult választ. • Generalizáció: Hasonló inger is kiváltja a tanult választ. • Diszkrimináció: Megtanulunk különbséget tenni a hasonló ingerek között.

26. Operáns kondicionálás • Effektus törvénye (Thorndyke): Ha az élőlény a tájékozódó, véletlenszerű mozgások során olyan mozdulatra talál, amelynek következménye jutalom, akkor ezt a mozgást megtanulja, míg a célszerűtlen, eredménytelen mozgásokat nem. • Formálás: Bonyolult mozgások megtanítása szelektív megerősítéssel (operáns kondicionálások sorozatával közelítik meg a kívánt viselkedést) • Megerősítés: • pozitív (jutalom) vagy negatív (valamilyen kellemetlen inger megszűnése) • elsődleges (pl. étel) vagy másodlagos (pl. pénz, dicséret) • folyamatos (minden válaszra adott) vagy részleges (időnként vagy szabálytalan időközönként)

27. Komplex tanulás • Kognitív térkép (Tolman) • Belátásos tanulás (Köhler): Gondolkodás előzi meg, más helyzetre is átvihető megoldási stratégiát tanul, amit emlékezetében tárol el.

28. Tanulási törvények • Motiváció törvénye: a gyerek akkor tanul szívesen, ha a tanulás célját és jelentőségét felismeri. • Ismétlés és felejtés törvénye: Minden feltételes (tanult) reflex kialszik, ha hosszabb ideig megerősítés nélkül marad. • A felejtés üteme függ a tananyag tartalmától, terjedelmétől és az időtől. • Funkció törvénye: Ami számunkra nem fontos, azt elfelejtjük. • Transzfer törvénye: Nincs elszigetelt tanulás, a már megtanult dolgok hatnak az új információ elsajátítására (serkentik vagy gátolják azt).

29. Emlékezet • Az emlékezés teszi lehetővé számunkra a folyamatosság érzését. • Az „én” fogalma, az éntudatunk is függ tőle. • Az emberi lét egyik központi meghatározója, jellemzője. • Három szakasza van (kódolás – tárolás – előhívás) • Többféle felosztása létezik. (rövid/hosszú távú, vagy explicit/implicit emlékezet)

30. Az emlékezés három szakasza Kódolás (elhelyezés a memóriában) Tárolás (megőrzés a memóriában) Előhívás (visszanyerés a memóriából)

31. A rövid távú emlékezet (RTM) • Szenzoros (vizuális, akusztikus) kódolás • Rövid ideig őrzi meg az információt (elhalványulás, vagy kiszorítás miatt) • Korlátozott kapacitás: 7±2 tétel terjedelem • Tömbösítéssel „mesterségesen” növelhető az RTM terjedelme. A tömbök az információ olyan egységei, amelyek általában már valamilyen hosszú távú memóriában tárolt tartalomhoz kapcsolhatók, vagy adott esetben egy az egyben megtalálhatók a HTM-ben. • Munkamemória: A tárolt információval műveleteket végzünk (pl. számolás, problémamegoldás), vagy segítségével nyomon tudunk követni egy szöveget.

32. A hosszú távú emlékezet (HTM) • Szemantikai kódolás • Korlátlan ideig őrzi meg az információt • Korlátlan kapacitású • Az előhívás hibái nem az információ elvesztéséből, hanem inkább a hozzáférhetetlenségből adódnak. (Könyvtár hasonlat) • Fontosak az előhívási támpontok. Ezek megfelelő minősége nagyban javítja az előhívást. Ezért van az, hogy felismerési helyzetben általában jobbak vagyunk, mint felidézésben.

33. A felejtés lehetséges okai • Elhalványulás: Az információ elveszik. (Csak az RTM-re jellemző.) • Interferencia:a régen és az újabban tanult információk egymást zavaró kölcsönhatása • „A nyelvemen van” jelenség:a felidézés pillanatnyi zavara • Elfojtás (Freud): kínos, vagy nem kívánatos emlékek előhívásának akadályozása • Amnézia: (Nem jelenti mindenféle memória sérülését.) Sérülés, vagy betegség következménye. Lehet retrográd vagy anterográd. Az emlékezet kutatásának egyik nagyon fontos területe az amnéziások vizsgálata.

34. Az emlékezet fejlesztése • Túltanulás: a megtanulandó anyag pontos felmondási szinten túl történő gyakorlása, ismétlése • Szervezés: A kódolás során értelmes kapcsolatokat alakítunk ki a megtanulandó anyag részei között. (Pl. ok-okozat keresés) • Menmotechnika: A képzelet, képek segítik az emlékezést. • Vizuális vagy auditív „kapaszkodók”: Ki-ki a számára hatékonyabban működő csatorna mentén keres segítséget a kódolás és a felidézés során. • Kontextuális információk felhasználása • Hangos felmondás: Az előhívás gyakorlása.

35. Egy osztályozási lehetőség

36. Gondolkodás • A gondolkodás, úgy jellemezhető, mint „az agy nyelve”. • Elkülöníthetünk: • Propozicionális gondolkodást (a „lelki fülünkkel” hallott mondatok, melyeknek sajátos nyelvtana van) • Képzeleti gondolkodást (a „lelki szemünkkel” látott vizuális képzetek) • Motoros gondolkodást („mentális mozdulatok”– v.ö.: mentál tréning, autogén tréning) • Fogalmak (sémák) mentén gondolkodunk . Ezek a dolgok, események egy-egy csoportjának mentális reprezentációi (belső megjelenítései). A reprezentációk így stukturált ismeretet alkotnak. Ugyanakkor a különböző helyzetekben való viselkedésre is vannak sémáink. (Pl.: autóvezetés, éttermi étkezés, stb.)

37. Problémamegoldó gondolkodás • A cél ismert. • A célhoz vezető utak ismeretlenek (hiányoznak a megfelelő stratégiák, módszerek). • Beállítódás: szokásaink (korábbi tapasztalataink) miatt egyfajta rutinszerű megoldásra vagyunk hajlamosak • Szempontváltás: a probléma újrafogalmazásával egy újfajta nézőpontból közelítünk a feladathoz (újszerű megoldás alkalmazása)

38. Kreativitás • Sem a cél, sem a hozzá vezető út nem ismert. • A kreatív feladatban nincs egy helyes megoldás. • Originalitás: egyéni, mások által nem adott megoldás • Fluencia: válaszok száma, könnyedsége • Flexibilitás: sokféle nézőpont felhasználása a megoldáshoz, szempontváltás, sokszínű gondolkodás • Rosszul definiált problémák megoldásában való hatékonyság • A sémák lebontását, figyelmen kívül hagyását igényli.

39. Társas viselkedés

40. A szociálpszichológia vizsgálódási területei • Társas világgal kapcsolatos gondolatok, érzések • Interakciók • Befolyásolás • Benyomás kialakítása • Mások cselekedeteinek értelmezése • Társas vélekedések, attitűdök kialakulása • Sztereotípiák, előítéletek • Vonzódás

41. Előfeltételezés: Az emberi viselkedés személytől és helyzettől egyaránt függ. Rendkívül fontosak a helyzeti tényezők, és az emberek szubjektív élményei a helyzetről. Már az információszerzés is torzító hatású lehet, így más-más elképzelésünk lesz egyes emberekről, embercsoportokról attól függően, hogy milyen helyzetben figyeljük meg őket, és milyen előzetes reprezentációink (sémáink) vannak róluk.

42. Mások megismerése • A társas viselkedés megértésének feltétele, hogy a másik személyről pontos képet (benyomást) alakítsunk ki. Számos „torzító hatás” alakítja a képet a másikról. • Sztereotípia:Emberek egy csoportjára vonatkozó ismereteink összessége, az együttjárások elmélete (burkolt személyiségelméletek), amelyek akár előítéletté is alakulhatnak. • A sztereotípiák önbeteljesítőek és önfenntartóak. • Elsőbbségi hatás: A benyomás kialakulása során a kezdeti információk nagyobb súllyal esnek latba, mint a későbbiek • Holdudvar-hatás: Hajlamosak vagyunk a személlyel kapcsolatos egyetlen pozitív vagy negatív információ alapján feltételezni, hogy a személy többi tulajdonsága is összhangban van ezzel.

43. Attribúciók • A szociálpszichológiában a viselkedés okaira való következtetés feladatát az attribúció problémájának nevezzük (Heider, 1958). • Diszpozícionális attribúció: Arra következtetünk, hogy a viselkedésért elsősorban a személy tehető felelőssé. A diszpozícó a személy vélekedéseire, attitűdjére és személyiségjellemzőire vonatkozik. • Szituációs (külső) attribúció: Arra következtetünk, hogy a viselkedésért elsősorban külső ok felelős. • Alapvető attribúciós hiba: Az emberi viselkedésre vonatkozóan olyan okozati sémánk van, amely túl nagy súlyt helyez a személyre, és túl keveset a helyzetre (Ross, 1977).

44. Társas facilitáció • Triplett figyelt föl rá, amikor kerékpározók sebességrekordjait vizsgálta • Mások jelenlétében a teljesítmény fokozódik. • Mások jelenléte az egyszerű, jól begyakorolt feladatok esetén növeli a teljesítményt. • Nehéz feladatok esetén inkább romlik a teljesítmény.

45. A társas facilitáció okai • Versengés érzése • Értékeléssel való törődés • Figyelmi konfliktus • Énmegjelenítés

46. Dezindividuáció • Gustave Le Bon - Tömegek lélektana (1895): „A tömeg intellektuálisan alacsonyabb rendű az elkülönült egyénnél… A csőcselék embere állhatatlan, hiszékeny és türelmetlen…” • További kutatók (pl. Diener, 1979) beépítették elméletükbe Le Bon elképzelését. Szerintük a csoportokban gyakran jelen levő feltételek az egyéneket a dezindividuáció pszichológiai állapotához vezethetik, ahhoz az érzéshez, hogy elvesztették személyes identitásukat, és névtelenül feloldódtak a csoportban.

48. A kívülálló beavatkozása • Gyakran éppen más emberek jelenléte akadályoz meg bennünket abban, hogy közbelépjünk. • A helyzet meghatározása: A legtöbb veszélyhelyzet nem egyértelműen kezdődik, ezért elodázzuk a cselekvést, és várunk, hogy a környezetben mások hogyan reagálnak. Mások is így tesznek, így kialakulhat a társas ignorancia. • A felelősség eloszlása: Amikor minden egyes személy tudja, hogy rajta kívül még sokan vannak jelen, a felelősség súlya nem kizárólag egyik, vagy másik személyre esik.

49. Konformitás • Asch (1958) kísérlete • Konformitás: a csoport normáihoz, szabályaihoz, értékeihez, a csoport által kialakított attitűdökhöz való igazodás. A konformitás az átlagosnál erősebb az alacsony önértékelésű személyeknél, valamint a csoport fennmaradásában erősen érintett, érdekelt személyeknél.

50. Csoportok fejlődésének szakaszai