A NEVELÉS TERÜLETEI

1. A NEVELÉS TERÜLETEI

2. Testi nevelés Értelmi nevelés Érzelmi nevelés Erkölcsi nevelés Esztétikai nevelés Egészségnevelés Környezeti nevelés Állampolgári nevelés Multikulturális nevelés Média és nevelés A nevelés területei

3. Testi nevelés a testi fejlődés elősegítésére irányuló pedagógiai tevékenységek összessége: testnevelés, testápolásra vonatkozó ismeretek, szokások, testi önfejlesztés Testi nevelés

4. Egészségnevelés tudatos egészségfenntartó és egészséget erősítő viselkedésmódok kialakítása mozgás és sport, egészséges táplálkozás mentálhigiéné Egészségnevelés

5. Környezeti nevelés = az ember környezetéhez való tudatos viszony kialakítása a környezetre vonatkozó ismeretek átadása, környezeti attitűdök megváltoztatása Környezeti nevelés

6. A csecsemőkor és a korai gyermekkor mozgásfejlődési sajátosságai

7. Reflexek Pislogási reflex: megvédi a szemet a túl erős fénytől. A szem gyors becsukása inger hatására. Szopó- és nyelőreflex: a táplálkozáshoz szükséges. Szopni kezd, ha valamit a szájába tesznek. Keresőreflex: a fejét fordítja és a száját nyitja, ha az arcát megérintik. Fogóreflex: amikor hozzáér valami a tenyeréhez, összezárja ujjait. 3-4 hónapos korban tűnik el.

8. Moro-reflex: erős hangot hall, akkor karjait először széttárja, majd hirtelen összezárja. Mászóreflex: ha hasra fektetik az újszülöttet, és talpát megtámasztják, akkor mászó mozdulatokat végez. Babinski-reflex: ha a talpát végigsimítjuk, akkor a lábujjak szétnyílnak, majd begörbülnek. Reflexek

9. Mozgásfejlődés csecsemőkorban A fejlődéslélektan a csecsemőkort két szakaszra bontja. • Első szakasz: A a születéstől 2, - 2,5 hónapos korig. • Második szakasz: 2,5 hónapos kortól 1 éves korig tart.

10. A második szakasz jellemzői • A csecsemő növekedése és testi fejlődése együtt jár a a koordináció és a mozgáskészségek intenzív fejlődésével • A magasság és testsúly növekedésével a fej, törzs és láb testhosszhoz viszonyított arányai megváltoznak, ennek következtében a súlypont a 12 hónapos korra lejjebb süllyed, ez megkönnyíti a két lábon történő egyensúlyozást • Az izmok növekedése és a csontok keményedése, valamint az agykéreg, idegrendszer fejlődése előfeltétele a koordináltabb mozgásnak

11. A csecsemő mozgásfejlődése 1. hónapos Hason fekve átfordítja a fejét, ha ülésbe húzzuk egy pillanatig meg tudja tartani a fejét. 2. hónapos Fejét pár másodpercig meg tudja tartani, hason fekve kicsit megemeli. 3. hónapos Kezével játékok után nyúl, fejét meg tudja tartani, ha állásba emeljük, kirúgja magát. 4. hónapos Forgáshoz hasonló mozdulatokat végez, 1-1 alkalommal oldalra fordulhat, apró tárgyakat is meg tud fogni, a felé nyújtott tárgyat megfogja 5. hónapos már tud hasról hátra fordulni, feltámasztva tud ülni

12. 6. hónapos Hasról hátra fordul és esetleg vissza is, a tárgyakat a szájához emeli 7. hónapos Körbe-körbe vagy hátrafelé kúszik, az ügyesebbek előrefelé is tudnak, kezére támaszkodva ül 8. hónapos Előrefelé kúszik, néhány másodpercig támaszték nélkül ül 9 hónapos Mászni kezd, kapaszkodva megáll, de még nem tud felkapaszkodni, magától felül 10. hónapos Ügyesen mászik, feláll 11. hónapos Kapaszkodva, oldalazva jár 12. hónapos Néhány másodpercig egyedül megáll, kapaszkodó nélkül 13. hónapos Megteszi az első önálló lépéseket

13. Rendellenességek a mozgásfejlődésben 1. hónapos Ha a fejét egyáltalán nem emeli, ha szemével és fejével nem követi a mozgásokat, hangra nem reagál. 2. hónapos Ha két kezénél fogva ülő helyzetbe húzzuk és ilyenkor egyáltalán nem tartja meg egy pillanatra sem a fejét 3. hónapos Ha ismerős hangokra nem fordul oda, nem forgatja a fejét, ha hason fekve nem emeli a fejét 4. hónapos Ha soha, még egyetlen alkalommal sem fordult oldalra vagy hasról hátra, ha hason fektetve nem támaszkodik a könyökére vagy a kezére 5. hónapos Ha még soha nem fordult meg, megtámasztva nem tud ülni

14. 6. hónapos Ha nem forog, nem kezd el legalább minimális mértékben (körbe-körbe vagy hátrafelé) kúszni, nem nyúl a tárgyak után 7. hónapos Ha nem tud pár másodpercig támasz nélkül, vagy a kezére támaszkodva ülni, nem kúszik 9. hónapos Ha nem tud felülni 10. hónapos Ha nem mászik, nem húzza magát fel állásba 11. hónapos Ha nem áll fel, nem ül stabilan támaszték nélkül is 12. hónapos Ha nem jár kapaszkodva 18. hónapos Ha nem képes még önállóan járni, kapaszkodás nélkül állni

15. Mozgásfejlődés korai gyermekkorban A korai gyermekkorban (1-3 év) a gyermekek növekedési üteme jelentős, de a csecsemőkorhoz képest lelassul. Az agy idegsejtjei kezdik elérni a felnőtt méretét és sűrűségét. Az idegrendszeri fejlődés következtében a gyermek izomkontrollja javul, a cselekvéseit egyre jobban összehangolja észleleteivel

16. Mozgásfejlődés szempontjából a tapasztalatszerzésnek, a sokrétű mozgásformák elsajátításának az időszaka ez. A gyermekek már többféle alapvető mozgásformát ismernek (mászás, járás, emelés, hordás, futás, dobás, ugrás, gurulás, húzás-tolás, függés) Ezek a mozgásformák még nincsenek készség szinten

17. Mászás 2 - 3 éves korra a a gyermekek csípőmagasságú akadályokra fel – lemásznak Az egyensúlyozó képesség még kevésbé fejlett, ezért a járás tipegő

18. Járás Megtanul ülni, átfordulni, mászni, mielőtt eljönne a felhúzódzkodás és az állás ideje. Ezek után már csak önbizalom és egyensúly- érzék kérdése, hogy mikor indul el. Sebessége a korai gyermekkorban javul Lépéshossz nő Lépésfrekvencia csökken

19. Ugrás Az ugrás fejlődése a járáshoz képest lemarad Kezdetben helyből ugrik a gyermek Gyakori a futásból történő megállás és ugrás

20. Dobás Megfogás, elkapás kezdeti mozzanatai 1,5 – 2 éves korban figyelhetőek meg. Két éves kor körül kezd iránya lenni a dobásnak Korai gyermekkorban a dobó mozgás karból történik

21. Gurulás Előzményei megtalálhatóak a csecsemőkorban (fordulásoknál) Szívesen gurul a gyermek lejtőn

22. Emelés - hordásHúzás - tolás Csecsemőkorban emelik, majd helyváltoztatás megjelenésével hordják a tárgyakat Járás tanulásnál már megjelenik a húzás tolás, később a gyermek előszeretettel mozgat testméretéhez képest nagy tárgyakat

23. TESTI NEVELÉS A BÖLCSŐDÉBEN A bölcsődében a gyermek mozgásfejlődéséhez biztosítani kell a megfelelő mozgásteret és tárgyi környezetet. Egyes mozgásformák fejlődése, azok változatos formáinak megjelenése különösen igénylik a felnőttek segítségét, mozgásmintáját. Az utánzás korai életévekben meghatározó a tanulás, így a motoros tanulás szempontjából is. Ezért fontos, hogy a bölcsődében dolgozó szakemberek jól képzettek legyenek, ismerjék a csecsemő-, és a korai gyermekkor mozgásfejlődési sajátosságait

24. MÉDIA ÉS NEVELÉSKIGYERMEKKORBAN

25. A kisgyermekekben az erőszakos rajzfilmek hatására növekedett a fizikai és verbális agresszió NEM MINDEN AGRESSZIÓ EGYFORMA!

26. Ok- okozati összefüggés Tévében látott erőszak agresszív viselkedés Ennek mértéke függ: • Gyermek társadalmi helyzetétől • Intelligenciájától • Szülői példától (George Gerbner)

27. Hogyan reagálnak a gyerekek az agresszióra? • Többség: Normális, elfogadható válaszreakció a külvilág ingereire. Toleránsabbá válnak az agresszióval szemben. • Fokozott félelemmel és visszahúzódással reagálnak. (Aronson) Az agresszió megértése fokozatosan változik a gyermek fejlődésével!

28. Az agresszió megértése • 3-6 éves: csak az agresszív cselekményre emlékszik • Képlékeny a normarendszerük, meggyőződésük, hogy amit a felnőttől látnak, az csakis jó lehet.

29. Miért veszélyesek a gyermekekre? • 3 évesek – fizikai valóságként élik meg a képernyőn látottakat • 4 évesek – már kezdik érteni, hogy ezek csak képek

30. A reklámok és hatásuk a gyermekekre

31. A reklám és a gyermek • A 4-10 éves gyermekek a reklámipar legfontosabb célrétegei. • Játékaikat egyre inkább a média határozza meg.

32. REKLÁM – kapaszkodó a gyerekeknek Túlterhelt szülők időhiány a gyerekeknél hiányoznak a szociális kötődések a reklám számukra a biztonság, a valakihez tartozás érzését közvetíti. A reklám felnőttként szólítja meg a gyereket Csak a megszerzett javakat mutatja, a munkát nem. Ez álvilágot teremt a gyermek fejében.

33. A reklámipar célja: • Fogyasztásra ösztönzés • Manipulálással az életfilozófiánk alakítása MANIPULATÍV technikák • Az ismert ember hitelesebb. • Rövid verses, humoros szövegek – akaratlanul rögzülnek. • Szakemberek ajánlása. • A film legizgalmasabb részét szakítják meg reklámmal – a magas vérnyomáskor jobban rögzül az üzenet 5. Erősebb hangerő – érinti a küszöb alatti ingert

34. Gyerekekre gyakorolt hatás: 1,5 év – felismerik a hang és a kép kapcsolatát 2 év – a reklámokhoz, műsorokhoz tudja kötni a zenei szignálokat 5 év – ugrásszerűen nő a felfogóképessége 6 év alatt – még nem tudnak különbséget tenni a reklámok és műsorok között. A média kihasználja…

35. A védekezés taktikái • Másik csatornára kapcsolunk - • A gyermek tudatos fogyasztóvá nevelése +

36. Gyermek-reklámok veszélyei • Misztikus erővel ruházzák fel a termékeket. • A történetek beépülnek a gyermekek szerepjátékaiba, a szlogenek korlátozzák kifejezőképességüket. • A gyerekek vásárlóként vesznek részt a fogyasztási folyamatban. Döntésük erősen befolyásolható. • A reklám a gyereket, mint ügyfelet szólítja meg. • Összemossák a felnőtt- és gyermekvilág határait. • Az elektronikus játékok – nem tudja reálisan felmérni a saját képességeit

37. A gyermek, mint ügyfél

38. Mit tehetünk? • Együtt televíziózás, folyamatos magyarázat • A reklámról gyermeknyelven való beszélgetés

39. Fiziológiai és pszichés hatások • Kevesebb időt tölt a szabadban • Kevesebbet játszik • Kevesebbet mozog • A mozgáshiány és a tévézés közben való evés miatt egyre több a gyomorpanaszos gyermek. • Neurotikus tünetek – „tévékór” A bölcsődések alvásigénye napi 13 óra, de gyakran késő délután és este is a TV előtt ülnek. Másnap feszültek, agresszívak.