Az EU támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások sajátosságai, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerepe a közbeszer

1. Az EU támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások sajátosságai, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerepe a közbeszerzési döntési mechanizmusban Dr. Heil Péter elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2. Eljárások általános jellemzői • Nagy költségvetésű, nagy értékű beszerzések (elsősorban Kohéziós Alap, illetve más infrastrukturális beruházások) közösségi értékhatárok felett • Kisebb költségvetésű, vagy több résztevékenységből álló projektek beszerzései közösségi értékhatárok alatt

3. I. Közbeszerzési tapasztalatok a Kohéziós Alap projektekben • költségtúllépés, • ajánlati dokumentációk minőségi problémái, • bíráló bizottság összetétele, • hiánypótlás a közbeszerzési eljárásban, • ajánlatok hiányosságai

4. 1. Költségtúllépés • a közbeszerzési eljárás eredményhirdetése és a szerződéskötés nem halogatható, azok fix napokhoz kötöttek. • Ha a beérkezett ajánlatok értéke magasabb, mint a rendelkezésre álló keret, de várható hazai forrásból a kiegészítés, az eredményhirdetés megtartható. Szerződéskötésig azonban mindenképpen rendezni kell a felülvizsgálatot. • Ha nincs elegendő forrás mégsem: előre nem látható, és elháríthatatlan okra hivatkozva elállhat az ajánlatkérő a szerződéskötéstől. Kbt.99.§ (3)

5. 2. Ajánlati dokumentáció minőségi problémái • pénzügyi-gazdasági alkalmasság (az üzemi eredmény nem mindig releváns) • gyakran túlzott mértékű a tapasztalattal kapcsolatos elvárás • építési beruházás referenciákból nem derül ki az alkalmasság • javasolt lenne az elkészült építési tenderekhez mérnök ár megadása

6. 3. Bíráló bizottság • Előfordulhat, hogy a KSZ és IH együttesen kisebbségben marad • Felelősségvállalás problémája gyakran felmerül • Túlzott félelem egy-egy ajánlattevő kizárásától

7. 4. Hiánypótlás • a Kbt. a módosítást (2006.01.15) követően már lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérők meghatározzák, milyen körben biztosítanak hiánypótlást – ezáltal szűkíthetik a hiánypótlással érintett dokumentumok körét • Tapasztalat: nem élnek ezzel a lehetősséggel és teljes körben biztosítják a hiánypótlást.

8. 5. Ajánlatok minősége Általánosságban: • nem megfelelő színvonalúak • sok az ellentmondás • gyakoriak a hiányosságok

9. II. Az NFÜ szerepe a közbeszerzési döntési mechanizmusban • 14/2004 (VIII. 13.) TNM-FMM-FVM-GKM-PM együttes rendelet • Támogató részvétele eltérő a SA és a KA esetében • SA: EKKE részvétele nem kötelező, zömében utólagos ellenőrzés • KA: EKKE részt vesz, előzetes minőségbiztosítás, jelenlét a bírálat során

10. Közbeszerzési eljárás a KA projektek lebonyolítása során Az eljárásban részt vevők: • KA kedvezményezett, lebonyolító testület (ajánlatkérő) • NFÜ (EKKE – Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység) • Közreműködő szervezet (GKM, KvVM)

11. Minőségbiztosítás – az eljárás előkészítése Ajánlati felhívás Ajánlati dokumentáció Részvételi felhívás EÖT Éves statisztikai összegzés Kedvezményezett, lebonyolító testület előzetesen megküldi jóváhagyásra a közreműködő szervezetnek

12. Közreműködő szervezet gondoskodik: • Minőség-ellenőrzés • Független szakértő (szakértői pool) • Jelentést az EKKE is megkapja

13. Bíráló bizottság • Közreműködő szervezet hagyja jóvá • Elnökét és titkárát a közreműködő szervezet jelöli (nem szavazó tagok) • Szavazó tagok: közreműködő szervezet, kedvezményezett vagy lebonyolító testület által delegált személyek (páratlan) • KA IH szavazó tagot delegálhat

14. EKKE feladata • Megfigyelőként vesz részt • Független közbeszerzési szakértői jelentést készít • Szabálytalanság észlelése esetén jelzi a BB elnökének • Közreműködő szervezet kifejti álláspontját a jelentéssel kapcsolatban

15. Közreműködő szervezet további feladatai • Pályázati dokumentáció felülvizsgálata költségtúllépés esetén • Vállalkozási szerződés előzetes ellenjegyzése

16. Együttes rendelet módosítása • Várhatóan novemberben hatályba lép • SA esetében • az ellenőrzés szigorítása (szabálytalanságok nagy száma) • 1 mrd Ft feletti költségvetésű projektek közösségi értékhatárokat meghaladó beszerzéseinél „KA típusú” eljárás az IH döntése alapján

17. KA esetében: • A ksz a felhívás és a dokumentáció jóváhagyását megelőzően egyeztetés tart az EKKE, a kedvezményezett (lebonyolító testület) és a ksz részvételével • Az egyeztetést követően az EKKE minőségbiztosítási összefoglaló jelentést készít • A kedvezményezett (lebonyolító testület) 12 hónapnál nem régebbi pénzügyi tervet megküldi a ksz-nek: • cél a költségtúllépés elkerülése • Közreműködő szervezet csak akkor fejti ki álláspontját az EKKE jelentésével kapcsolatban, ha azzal nem ért egyet • Ha a döntéshozó nem ért egyet a BB javaslatával, ennek indoklását megküldi az EKKE és a ksz részére • Vállalkozási szerződés módosítását megelőzően ki kell kérni az EKKE véleményét • Közbeszerzési szabályzat megküldése a ksz részére

18. Tervezett változások a 2007-2013. időszakban • Nincs külön eljárás SA és KA esetében • erősebb kontroll és részvétel az 1 mrd Ft-t meghaladó támogatású projektek esetében (jelenlegi „KA típusú” eljáráshoz hasonlóan) • Előrehaladási jelentésekben teljes körű információszolgáltatás a közbeszerzési eljárásról, dokumentumok megküldése • Kbt. megsértésének észlelése esetén a ksz felhívja a kedvezményezett figyelmét, aki köteles írásban választ adni • Közösségi értékhatárokat meghaladó értékű közbeszerzések megkezdése előtt értesíteni kell az eljárásról a közreműködő szervezetet

19. Köszönöm a figyelmet! Dr. Heil Péter közösségi támogatások koordinálásért felelős elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. heil.peter@meh.hu Tel: 239-4772 Fax: 329-2092