Bérek és vállalati alkalmazkodás Kónya István Magyar Nemzeti Bank

1. Bérek és vállalati alkalmazkodás Kónya István Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Bank, 2008. augusztus 29.

2. Munkakereslet meghatározói – a rugalmasságok szerepe • Bérek rugalmassága: növekvő kínálat leszorítja-e a béreket? • Létszám rugalmassága: …ha igen, hogyan hat a foglalkoztatottságra? • „szerkezeti rugalmasságok”: ágazatok közötti átrendeződés, képzettség, mobilitás …stb. • Új vállalatok belépési költségei, verseny foka, …stb

3. Az előadás felépítése • Intézményi háttér és implikációi • Mit mondanak a vállalatok: WDN kérdőív • Bérek rugalmassága: mikro eredmények • Asszimmetrikus bérmerevségek • Bér-termelékenység kapcsolat • Bérek rugalmassága: makro eredmények • Koordináltság, sokkok, várakozási problémák • Béreket érő sokkok: minimálbér, állami bérek

4. Intézmények szerepe(Horváth-Szalai 2008) • Elbocsátás jogi szabályozása (EPL): • Rövid távú létszám-alkalmazkodást gátolja • Összességében negatív hatással van a foglalkoztatottságra • MO: relatív alacsony ábra • Szakszervezetek és bérmegállapodások: • Gátolja az egyedi sokkokra való reagálást • Koordinált bérmegállapodások  várakozási problémákat kezelheti • MO: relatív alacsony + bérmegállapodás főleg vállalati szinten, nincs automatikus indexálás, kiterjesztések nem elterjedtek • Aktív eszközök: • Növelik a foglalkoztatottságot • Csökkentik a munkapiaci súrlódásokat • MO: relatíve alacsony, nem hatékony(?) ábra • Adóék: • Magas adók = alacsonyabb foglalkoztatottság ábra • Összességében: relatív flexibilis intézményi háttér, több tér az alkalmazkodásra mind bérben, mind létszámban

5. WDN kérdőív(Kézdi, Kónya, Nobilis2007) • EKB Wage Dynamics Network kérdőív a béralkalmazkodás rugalmasságáról • 2006, 5 főnél nagyobb magyar vállalat • Fő eredmények: • Explicit bérindexálás hiánya: ábra • Bérek belső koordinációja, motiváció: ábra • Minimálbér átgyűrűződése: ábra • Rugalmas intézményi keret, bérek motivációs szerepe (USA hasonló eredmények, Bewley 1998)

6. Mikro eredmények 1: Aszimmetrikus bérmerevségek(Kátay 2008) • „Downward Wage Rigidity” típusai: • Nominális rigiditás (DNWR) • Reál rigiditás (DRWR) • Becslési eljárás: • Alap hipotézis: „tervezett bérváltozás” eloszlása szimmetrikus (egyéni sokkok) • Megbecsülni a hipotetikus béreloszlást • DNWR, ill. DRWR: bér-, ill. reálbér csökkentések elmaradásának aránya a hipotetikus bér-, ill. reálbér csökkentések számához viszonyítva: ábra • Eredmények: DRWR elenyésző, DNWR középmezőny ábra

7. Mikro eredmények 1b: egyéb rigiditások • OÉT megállapodás mennyire köti a vállalatokat?: • Infláció helyett OÉT bérmegállapodások • Eredmény: elenyésző hatás ábra • Minimálbér: • Szintben erős korlát • Relatíve magas a minimálbéren foglalkoztatottak aránya • TB adatbázis alapján a minimálbért keresők kb. 80% minimálbéren van bejelentve a következő évben is. • Lényeges rigiditás

8. Mikro eredmények 2: bér-termelékenység kapcsolat(Kátay 2008b) • Hogyan hat a bérekre a vállalatot érő idioszinkratikus termelékenység sokk? • Hatékonysági bérelmélet: bér-termelékenység kapcsolata pozitív • Biztosításelmélet: átmeneti sokkokra kisebb (0?) bérreakció • MO: Reálbér-termelékenység kapcsolat szorosabb, mint EU-ban: átmeneti sokkokra is reagál

9. Makro eredmények: DSGE tapasztalatok • DSGE model Calvo bérezéssel (Jakab-Világi 2007) • „Ad-hoc” becsült bérmerevség nemzetközi összehasonlításban alacsony • A megfigyelt lassú béralkalmazkodás okai a (i) perzistens várakozások, és a (ii) munkapiacot ért rendkívül volatilis sokkok • DSGE „search and matching” blokkal (Jakab-Kónya 2008) • A munkapiaci alkalmazkodás nem azonnali, hanem keresés és alkufolyamat eredménye (Mortensen-Pissarides 1994) • A modellbe így „beépített” munkapiaci súrlódásokon túl a Calvo bérezés szerepe minimális • Makro becslések összhangban vannak a mikro és a kérdőíves eredményekkel

10. Perzisztencia, sokkok • Miért nem látunk aggregát idősorokon nominális béralkalmazkodást? ábra • DSGE becslés: várakozások, munkapiaci sokkok • Várakozások: magas infláció a múltban, dezinflációs folyamat egyenetlensége, visszatérő ársokkok • Béreket érő sokkok hada: • 2001-2002: minimálbér emelések • 2002-2003: állami béremelések és létszámbővítés ábra • 2006- adóváltozás, fehéredés

11. Összefoglaló • A magyar intézményi keret nem erős korlátja a vállalati bér (és létszám) alkalmazkodásnak • A minimálbér fontos kivétel, amelynek hatása tovagyűrűzik a többi foglalkoztatott felé • Kérdőíves és statisztikai (mikro és makro) eredményeink sem mutatnak „külső” rugalmassági problémákat • A „belső” bérrigiditások valószínűleg a vállalatok optimális reakciói a munkavállalók ösztönzési problémáira (vö. USA) • A keresési súrlódások fontosak a létszám-alkalmazkodásban • A bérek makro szintű lassú alkalmazkodásának fő okai • Munkapiacot ért nagy és gyakori sokkok • Inflációs várakozási problémák, bérkoordináció hiánya • A külső sokkok és a vállalati ösztönzés interakciója

12. EPL (Vissza)

13. ALMP (Vissza)

14. Marginális adóék (átlagbéren) (Vissza)

15. (Vissza)

16. (Vissza)

17. A minimálbér átgyűrűződése (Vissza)

18. (Vissza)

19. DWR: Nemzetközi és magyar eredmények (Vissza)

20. (Vissza)

21. (Vissza)

22. (Vissza)