Zsidó világ Jézus korában

1. Zsidó világ Jézus korában

2. A Templom Az egyetlen törvényes kultuszhely Felé fordulva imádkoznak 20 éves kor fölött templomadót fizetnek a világ minden tájáról (didrachma, Mt 17,24) Elvileg évente háromszor kellene ide zarándokolni: húsvét, pünkösd, sátoros ünnep „Konkurens” Jahve szentélyek: Elefantine (Felső-Egyiptom, Kr. e. 5. sz.) Garizim (Szamaria, Kr. e. 4. sz.) Leontopolisz (Alsó-Egyiptom, 164-162 között) Ezeket Palesztinában törvénytelennek tekintik. A qumráni szekta a jeruzsálemit is beszennyezettnek tartja, a főpapot és az áldozatokat illegitimnek tekinti.

3. A templom története • Salamon építi 960 körül • 587: a babiloniak lerombolják (> Róma gúnyneve a Jelenések könyvében • Zerubbábel újjáépíti 520-515 között • IV. Antiochosz Epifánész profanizálja 167 • 164: Makkabeus Júdás nyomán újraszentelik (hanukka) • Nagy Heródes rekonstruálja, megnagyobbítja Kr. e. 20-tól (> „46 évig épült…” • Titus ostroma nyomán Kr. u. 70-ben végleg elpusztul

4. A templom • Területe kb. 133000 négyzetméter (Akropolisz: 28800 nm) • Külső tere a pogányok udvara, oszlopcsarnokok veszik körül (bárki bemehet, tanítanak, kereskednek) • A következő udvarba csak zsidók léphetnek be • asszonyok udvara (persely) • férfiak udvara, amely körülveszi • a papok udvarát (égőáldozati oltár) • Ezen belül a szentély • oszlopcsarnok • szentély (illatáldozati oltár, kitett kenyerek asztala, hétágú gyertyatartó • szentek szentje (kettős függöny, régen benne állt a szövetség láda, eltűnésétől üres)

5. Papság • Főpap: elvileg Cádok családjából, a szeleukida kortól az uralkodó nevezi ki • papság: Áron leszármazottai • kb. 9600-an vannak • 24 osztályba sorolják őket, kétszer egy-egy hetet szolgálnak • leviták: Lévi törzséből kultikus segédszemélyzet • az egykori vidéki szentélyek papságából

6. Áldozat • Állatáldozat • szent étkezés • holokauszt (egészen elégő áldozat) • Étel, ital, illat áldozatok • Hivatalos • napi áldozat a nemzetért, a birodalomért és a császárért • ünnepek, szombat, újhold • Magán: a zarándokok felajánlásai

7. Ünnepek • Sabbat (‘abbahagyni’) • pénteken az Esthajnalcsillag feljöttétől szombat estig tart • minden munkavégzés tilos: e szabályt aprólékos előírások fonják körül • Húsvét (peszah): Niszan 14. este kezdődik • pászkavacsora a családban • kovásztalanok ünnepe 7 napig • Pünkösd (pentekosztész: 50; hetek ünnepe = 7 hét) • a szövetségkötés ünnepe (a törvény kihirdetése) • egyben zsengeáldozati ünnep (új kenyér) • Sátoros ünnepe (zsidó újév) Tisri 15-től • a pusztai vándorlás emlékére sátrakban laknak • 8 napig tart, terménybetakarítási ünnep is (népszerű és vidám) • Engesztelés napja (jóm kippur): Tisri 10. (a templom pusztulása) • szigorú böjt, engesztelő áldozatok a bűnökért • a főpap ekkor lép be a szentek szentjébe, a bűnbak kiűzése a pusztába • Hanukka (a templom újraszentelése 164-ben) • fények ünnepe, Kislev 25. napjától nyolc napig (december) • Purim: ld. Eszter könyve, inkább nemzeti mint vallási ünnep

8. Zsinagóga • gör. szünagógé: összegyülekezés • jelenti a közösséget és az épületet is • Eredete a babiloni fogság, előbb a diaspórában terjed el, később Palesztinában is • Jézus korában minden városban van • Négyszögletű terem ált. két oszlopsorral három részre osztva • Tóra fülke, felolvasó állvány (közte díszhelyek) • asszonyok hátul vagy a karzaton • oktatásra, tanulásra kapcsolódó termek • Vezetője egy közösség által választott méltóság (rabbi), mellette egy tanács és egy segédkező

9. A zsinagógai istentisztelet • Imádság: Sema Jiszróél, 18 áldás • Felolvasás (héberül, majd arámra fordítva) • előbb a Tórából • majd a prófétákból • Magyarázat • A gyülekezet vezetője, vagy akit erre felkér • Az Írásban járatosak az írástudók • A templom 70-es pusztulása után a zsinagóga a zsidó vallás legfőbb intézménye

10. Szanhedrin • Num 11,16-17.24-25: hetven vén • A perzsa korban a főpap körül kialakuló tanácsadó testület • A 3. század végén már biztosan létezik • Alexandra idején (76-67) a papi arisztokrácia mellé az írástudók is bekerülnek • Heródes visszaszorítja őket, de a prokurátorok idején (Kr. u. 6-tól) ismét jelentős a szerepük • 70 tag + 1 elnök (a főpap) • Csoportjai: főpapok, vének (szadduceusok), írástudók (farizeusok)

11. A szanhedrin joghatósága • A törvény és a hagyomány őrei • Törvényhozók, végrehajtók (saját őrség, rendőrség), bírák • Szerte a zsinagógák körül vannak szanhedrinek, ezek a jeruzsálemi nagy szanhedrin joggyakorlatát követik • A halálbüntetés végrehajtásához a prokurátor engedélye kell (ius gladii)

12. Írástudók • Héb. sófer, gör. grammateusz • nomikosz, didaszkalosz, mester, tanító, rabbi • a szokásjogban jártas ember • Eredetileg a papok végzik, később (főleg a Kr. e. 1. századtól) laicizálódik • Két fő iskola • Hillél (engedékenyebb), unokája Gamáliel (Pál nála tanult) • Sammaj: szigorúbb törvényértelmezés • Kerítést fonnak a törvény köré

13. Farizeusok • perusaja = elkülönültek • az ‘am ha arec-től: a föld népétől • egymást haberim-nak = testvéreknek nevezik • Eredetük a haszidok (jámborok) csoportja • Később vallási párttá lesznek: törekvésük a törvény érvényre juttatása • Heródes idejében kb. hatezer tag • Politikájuk a passzív rezisztencia

14. Farizeusok 2. • Vallási gyakorlatuk pillérei • a szombat aprólékos megtartása • a rituális tisztaság • a tized • Hisznek a feltámadásban, angyalokban, messianizmusban • Vallásosságuk, politikai függetlenségük miatt kedveltek, nagy szerepük van a zsidóság túlélésében • Jézussal szemben állnak, bár vannak barátai is közülük (Nikodémus, Simon) • szőrszálhasogató törvénymagyarázatuk időnként formalizmusba vezeti őket

15. Szadduceusok • Nevük Cádok-ból a főpapság eredetétől származik • Tagjaik a papi arisztokrácia és az előkelő laikusok • Szervezett pártként Johannes Hyrcanus alatt jelennek meg (130-120 körül) • Politikájuk engedékeny a hódítókkal • Flavius: kemények és gőgösek másokkal, elnézőek magukkal, földi sorsukkal elégedettek, nem várják Isten országa eljövetelét • Elvetik az új vallási tanokat: feltámadás, angyalok

16. Zelóták • Kr. u. 6/7: Quirinius népszámlálásával szemben Sadduq és Gamalai Júdás szervezi • A farizeusok nacionalista ága • helyenként terroristák (sicarius-ok) • Zsidó háború idején a fő ellenállók • Hadrianus alatt Bar-Kochba lázadás • Simon apostol mellékneve

17. Heródes-pártiak • Galileában Heródes Antipász szimpatizánsai • Júdában a Heródes dinasztia visszatérését kívánók csoportja • Politikai értelemben alkalmazkodnak a római uralomhoz

18. Szamaritánusok • Az asszír hódítás (8. sz.) után kevert nép jön létre az egykori északi országban • A babiloni fogság után kiéleződik az ellentét a júdaiakkal • A 4. században konkurens szentélyt építenek Garizim hegyén • Johannes Hyrcanus 128-ban lerombolja • Messiás várásuk: Ta’eb: Moses redivivus

19. Esszénusok • A qumráni közösség körül létrejött mozgalom • Eredetük a makkabeus háborúk idejére tehető • Oka valószínűleg a haszidok szakítása a makkabeusokkal • Vezetője az Igazság Tanítója (talán cádoki pap?), aki szembenáll a hasmoneusok főpapi törekvéseivel • Qumrán: a település Kr. e. 140-130 körül alakult ki

20. Esszénusok 2. • Qumrán első virágkora: 110-31 között • Sokan csatlakoznak, feltehetően Johannes Hyrcanus üldözése miatt • Kr. e. 31: tűz és földrengés pusztítja el • Qumrán második virágkora: 1-68 között • Róma-ellenes szektaként alakul újjá? • A zsidó háborúban pusztítják el (előtte az irataikat elrejtik) • Elkülönülnek a társadalomtól • a templomi kultuszt törvénytelennek tekintik: papi messiás fogja megújítani • a Tóra értelme szerintük eltorzult: az Igazság Tanítója visszatérésével helyreáll az igazi kinyilatkoztatás • eszkatologikus beállítottság: nőtlenségben élnek • A közösségen kívül is élnek követőik, szimpatizánsaik