EU és Magyarország 2. előadás

1. EU és Magyarország2. előadás Társulástól a csatlakozásig

2. Előzmények • Nyolcvanas évek enyhülése • Rendszerváltás után csatlakozás az ET-hez (1990), OECD-hez (1996)-> nem kimondott előfeltétel, de a koppenhágai kritériumokból lehet rá következtetni • EK-Magyarország kereskedelme nő (58’-14%, 80’-as évek- 20%, 92’- 50 %, csatlakozástól- 80%) • Támogatása a rendszerváltozásoknak: a folyamat ne rekedjen meg és forduljon vissza (féltek az oroszok újbóli megerősödésétől)->PHARE

3. Társulás-Európai Megállapodás • társulás: küldő országgal szemben legszorosabb partneri viszony: szabadkereskedelmi intézkedések, politikai megállapodások, Uniós segélyek, gazdasági és szakmai együttműködés stb . • Amivel most több: leendő tagság perspektívája, jogharmonizáció, aszimmetrikus ipari szabadkereskedelem • 1990. április 28. dublini csúcsértekezlet- társulást ajánlják fel az ex-KGST országoknak

4. Magyarország 1990-nóben a többpárti parlamenti választások és koalíciós kormányzás megteremtésével érik meg • 1990.dec.20-án megkezdődnek a tárgyalások Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal • 1991. december 16-án kötik meg a szerződést(96’-ig más kk-európai államokkal is megköti), 1994.feb.1-től lép hatályba (csatlakozásig hatályban) • A magyar-EK társulási szerződést az 1994. évi I. tv ratifikálta

5. A magyar-EK EuM tartalma: • a társulás alapja: az emberi jogok, pluralista demokrácia, piacgazdaság • Magyarország végső célja, hogy a Közösség tagja legyen, és ez a társulás, a Felek véleménye szerint, segíti e cél elérését • EUM célja: - fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítsen Magyarország és a Közösség között - előmozdítsa a gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködést - a magyar gazdaság fejlesztése, a piacgazdaságra való átállás befejezésének segítése - a politikai párbeszédre és a társulás véghezvitelére megfelelő intézmények

6. Szabadkereskedelmi övezet 2000-ig, asszimetria elve • Munkaerő, tőke és szolgáltatások mozgásának előkészítése • Verseny védelme • Jogharmonizáció: - egyoldalú kötelezettség - teljes magyar jogrendszerre - hatályos és későbbi joganyagra - nincs még közvetlen alkalmazhatóság

7. EK mindezekre technikai és szakmai segítséget nyújt • Gazdasági segítség • Társulási intézmények Összességében: • Fontos előfeltétele a csatlakozásnak • Önmagában nem elegendő- a kapitalizmusra átállás gazdasági problémákat szül; kell egy külső segítség • Az EK ekkor még nem számol a csatlakozással- lassítja a folyamatot (intézményrendszeri és mélyítési reformokkal van elfoglalva, plusz EFTA-tagállamok csatlakozása) • Magyarország élen jár, de nem kap előnyt; az EK történelmi bővítésre készül

8. Csatlakozás feltételeinek kialakulása • 1993- koppenhágai EiT-> megerősíti a keleti bővülés lehetőségét • Kritériumok: • 1. stabil intézményrendszerrel való rendelkezés, amely biztosítja a demokráciát és a jogállamiságot, az emberi és kisebbségi jogok védelmét (politikai kritérium) • 2. működőképes piacgazdasággal való rendelkezés, az egységes belső piacon belüli versenyben való részvétel képessége (gazdasági kritérium), • 3. a tagságból eredő kötelezettségek teljesítésére való alkalmasság (intézményi és politikai értelemben, valamint a gazdasági és monetáris unióhoz való csatlakozás képessége), jogharmonizáció, • 4. + az Unió maga is képes legyen a befogadásra.

9. 1994. ápr.1-jén egy hónappal a társulás hatályba lépése után beadjuk a csatlakozási kérelmet elsőként (utánunk a lengyelek) • 1994. december 9–10.: Esseni csúcsértekezlet: a tíz tagjelölt állam kiválasztása: EuM-mal rendelkezők, balti államok és Szlovénia; POL és HUN kérelmezte a csatlakozást a többiek 95-96 • 1996. Az 1. ország-felmérés (az Európai Bizottság által összeállított kérdőív alapján) • 1997. Az 1. országvélemény (Avis) elkészítése a Bizottság által

10. - 1997. Az AGENDA 2000 kidolgozása (az EU 2000–2006 közötti költségvetésének tervezése, tekintettel a csatlakozni kívánó közép-kelet-európai országokra). - 1997. dec. 12–13.: az Európai Tanács luxemburgi csúcsértekezletén döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről és a csatlakozási stratégiáról

11. Csatlakozási folyamat és csatlakozási tárgyalások - 1998. március 31-én megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások 5+1 országgal ( a többi öttel kollektív jog összehasonlító konzultációk) • Az uniós joganyag áttekintésének megkezdése (acquisscreening)Az uniós politikákat külön-külön tárgyalták, össz. 31 fejezet alapján • A Bizottság közben országvéleményeket ad ki • 1999. helsinki csúcs: a többi országgal is kitűzik a tárgyalások megkezdését: konvojelv- az élenjáró országokat lelassította

12. 1999. március 24-25. berlini csúcsértekezlet: az előcsatlakozási eszközök jóváhagyása (PHARE, mezőgazdasági eszközök (SAPARD), strukturális eszközök (ISPA)). Rögzítették, hogy 2002–2006 között az EU évente növekvő összeget különít el az új tagállamok felvételére. - Az AGENDA 2000 elfogadása. • 2000. december 7–9. nizzai csúcs (a tizenkettő tagjelölt számára tanácsi és parlamenti helyek meghatározása) • Bizottság road map-et dolgoz ki

13. 2001. június 15-16. göteborgi csúcs: a nizzai időkeret megerősítése és konkretizálása. Cél: a legfelkészültebb tagjelöltek a 2004-es európai parlamenti választásokon már tagként vegyenek részt. - 2001. december 14-15. laekeni csúcs: a nagycsoportos bővítés (ún. bigbang) melletti állásfoglalás a nizzai időkeret megtartása mellett. Tíz tagjelöltnél látják lehetségesnek a tárgyalások 2002-es lezárását, Bulgáriával és Romániával egyéni menetrend

14. Vitás részek Mr.o.-val: • Személyek szabad áramlása • Munkaerő szabad áramlása • Tőke szabad áramlása (termőföld tulajdona) • Külföldi befektetőknek korábban nyújtott adókedvezmények

15. Csatlakozási tárgyalások zárása • 2002. okt. 9-én EB jelentése, nov 19. EP megerősítése, dec. 9. csatlakozási tárgyalások lezárása 10 tagállammal • 2002. dec. 12-13. hivatalos meghívó az EU-ba a koppenhágai EiT-en

16. Csatlakozási szerződés aláírása, ratifikálása • Kormány döntése alapján népszavazás 2003. ápr. 12-én (83,76% támogatta) • 2003. április 16. Athénban a „Tízek” és a „Tizenötök” aláírják a csatlakozási szerződést, utána megfigyelői státusz a Tanácsban és a Parlamentben • 2004. május 1.

17. Integráció problémái • Elsietett, túl hamar beemelt elmaradottabb területeket; • Az EU küldetését erőltetve próbálta teljesíteni • Nem foglalkozott a politikai, történelmi gyökerű problémákkal- kisebbségi problémák • Szuverén modernizáció hiánya miatt megjelenik a nyugati integráció megtagadása