Határon átnyúló felelősség

Határon átnyúló felelősség

Mennyire elvárható gondosság • Az elvárható gondosság mértékét illetve annak betegjogi hátterét elsődlegesen a nemzeti jogok határozzák meg • A nemzetközi betegjogok elsősorban kiegészítik a nemzeti szabályokat, ott pótolhatják, ahol nemzeti előírás nincs • Nemzetközi szabálynak figyelemfelhívó szerep, milyen, illetve milyen mélységű nemzeti szabály kellene • Nemzeti betegjogi rendelkezések megalkotása, kiszélesítése, nemzetközivé tétele, a hazai betegjogi előírásoknak a nemzetközi igényeknek megfelelő aleseteinek kidolgozása: pl. tájékoztatási jog kiszélesítése külföldi beteg esetén választott nyelven, dokumentáció vezetés- elsődlegesen jogalkalmazás és másodlagosan jogalkotási feladatok

Nemzetközi betegjogok • Amszterdami deklaráció 1994 • Egyezmény az emberi jogokról és biomedicináról 1997- 2002. évi VI. törvény • Európai Betegjogi Karta – 2002 • A Tanács következtetései a közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben 2006 • 24/2011/EU Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásról szóló irányelv

Amszterdami Deklaráció • Nem csak betegjogi rendelkezések • Fontosabb betegjogi előírások: emberi jogok és értékek a gyógykezelés terén, tájékoztatás, beleegyezés, bizalmas adatkezelés • „Betegnek olyan minőségű szolgáltatáshoz van joga, amelyet megfelelő magas technikai színvonal, másfelől beteg és gyógyítók közötti humánus viszony jellemez”- elvárható gondosság tartalmi keretei • Magyar jogszabályok a Deklaráción nyugszanak, tulajdonképpen nincs olyan rendelkezése, amire kiegészítő jelleggel érdemben lehetne hivatkozni

Bioetikai Konvenció • A hazai joganyag részévé vált a 2002. VI. törvénnyel, kiegészítik, pontosítják az Egészségügyi törvény betegjogi rendelkezéseit • Megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz való jog - elvárható gondosság • „Minden egészségügyi beavatkozást a szakmai előírások és kötelezettségek tiszteletben tartásával kell végrehajtani”- elvárható gondosság tág értelmezése, milyen mélységű szakmai előírás? • Szabadon és tájékoztatáson nyugvó beleegyezés, megfelelő tartalmú tájékoztatás - önrendelkezési jog, teljes körű tájékoztatás • Indokolatlan kár elszenvedésekor méltányos kártérítés –többlet jogosítvány, Ptk-ban általános kárfelelősség

Európai Betegjogi Karta • Karta nem jogszabály, kikényszeríthetőség kérdéses, 14 alap betegjog felsorolása az uniós polgár védelme érdekében • Megelőzési vizsgálatokhoz való jog • Hozzáféréshez való jog-megkülönböztetés nélkül • Információhoz való jog-beteg egészségügyi helyzetére, betegellátás folyamatának megismerésére • Hozzájárulási jog és szabad választás joga-tájékoztatás, önrendelkezés • Titoktartás, bizalmas adatkezelés • A beteg rendelkezésére álló idő figyelembe vételének előírása-várólista • Színvonalas szolgáltatás követelménye, biztonság - elvárható gondosság • Innováció követelménye-legfejlettebb ellátás • Személyre szabott kezelés joga- egészségi állapot által indokolt egyéni ellátás • Panasznyújtás és eseti kompenzáció joga: Betegnek sérelem esetén joga van panasszal élni illetve károsodás esetén rövid időn belül kártérítéshez jutni fizikai, morális vagy pszichológiai sérelem miatt

Tanács következtetései • „Fejleszteni a biztonságos, minőségi, hatékony egészségügyi szolgáltatások közösségi keretét”…Európai Unió tagállamainak egészségügyi rendszereinek alapjául szolgáló közös értékek és elvek” • Elveket és értékeket a tagállamoknak kell betegjoggá formálni, tartalommal megtölteni. • Értékek: • Egyetemesség és hozzáférés • Megkülönböztetés tilalma • Szolidaritás-egységes finanszírozás • Elvek: • Jó minőségű ellátásoz való jog-elvárható gondosság • Biztonság- minimumfeltételek, minőség-ellenőrzés • Megalapozott információn alapuló etikus eljárás- protokollok • Beteg részvétele- tájékoztatás, önrendelkezési jog • Személyiségi jog és titoktartás • Jogorvoslat- méltányos panasztételi eljárás, felelősségre vonás világos rendszere

Határon átnyúló irányelv • Nem elsősorban betegjogi rendelkezések, hanem inkább jogviszony létrejötte és finanszírozás • Ellátás helye szerinti tagállam joga az irányadó a betegellátás során, de a Tanács következtetései és az irányelv speciális betegjogi rendelkezéseinek betartása mellett • Betegjogi rendelkezések: • Elvárható értékként: egyetemlegesség, jó minőségű ellátáshoz való jog, szolidaritás, méltányosság • Nemzeti kapcsolattartó pontok-betegjogokról, felelősségről, finanszírozásról • A beteg tájékozottságát segítő előzetes információk- szolgáltató milyen ellátást végez, milyen választott nyelven (Eü.tv.5.§)- előtájékoztatás • Panasztételi és jogorvoslati eljárás működtetése • Kockázattal arányos felelősségbiztosítás - a remény • Adatfeldolgozás, adatkezelés, dokumentáció másolathoz történő hozzáférés • Határon átnyúló kezelés esetén is ugyanaz az utókezelés álljon rendelkezésre, mintha a beteg otthon kapta volna az ellátást-ennek megszervezése az ellátás helye szerinti szolgáltató feladata • Szolgáltatók az egészségügyi ellátásra vonatkozóan ugyanazt a díjtáblázatot alkalmazzák hazai és külföldi betegre- egészségügyi ellátás szűk, tág értelmezése

Hazai betegjogok nemzetközivé tétele • Külföldi is beteg: • Eü tv. Hatálya kiterjed a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekre • Egészségügyi szolgáltatás során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét, esélyegyenlőségre van szükség • Eü. Tv. Beteg fogalma: „az egészségügyi ellátást igénybe vevő személy” • Betegjogok kiszélesítése: • Gyógykezelés megkezdése előtt (előzetes információ) • Gyógykezelés alatt (dokumentáció, kommunikáció) • Gyógykezelés után (adattovábbítás, adatkezelés)

Kiszélesítés gyógykezelés előtt • Jog ismeretek megszerzésére, amelyek lehetővé teszik a megfelelő tájékoztatáson nyugvó döntést az egészséggel kapcsolatban. Egészségügyi szolgáltatók által nyújtott ellátások jellemzőiről, elérhetőségről, igénybevétel rendjéről –Eü. Tv.5.§. Előzetes tájékoztatás mit és milyen nyelven szolgáltatunk, ellátási jellemzők között a minőségi mutatók is? • 214/2012 Országos Betegjogi Ellátó-jogi, Gyermekjogi Dokumentációs Központ-nemzeti kapcsolattartó is a külföldi felé a magyar, míg a magyar beteg felé a külföldi egészségügyi ellátásról, finanszírozásról, panasztételről • Gyógyító tartalmat nem érintenek, formai ismeretek de ezek döntik el lesz –e olyan ellátás, ahol a tájékoztatás tartalmi vizsgálata egyáltalán felmerülhet

Kiszélesítés gyógykezelés után • 96/46/EK irányelv a személyes adatok feldolgozásáról: egészségügyi adatok feldolgozása során titokvédelem - orvosi titoktartás, egészségügyi adat különleges adat, adatkezelésre 1997. évi XLVII tv • Irányelve szerint: érintett adatkezelőtől korlátozás nélkül, túlzott késedelem és költség nélkül értesítést kaphat az adatokról- iratkiadás Eü. tv-ben és az 1997. évi XLVII tv-ben rendezve- túlzott késedelem és költség szabályozatlan • A gyógykezelés gyógyító tartalmát nem érintik, az utókezelés megszervezése nem magyar jogszabályból, hanem a 24/2011/EU irányelv alapján

Kiszélesítés gyógykezelés alatt • A konkrét egészségügyi szolgáltatás tartalmát érintik • Külföldi beteg esetén csak ezek betartása esetén valósul meg a teljes körű tájékoztatás illetve az elvárható gondosság szerinti gyógykezelés, olyan többlettartalom, amit a magyar beteg irányában nem vagy nem agy kell végezni • Dokumentáció tartalma és nyelvezete • Kommunikáció-tolmács, • Kiemelt nyilatkozatok-választott nyelven • Külföldi konzíliumkérés lehetősége • Hozzájárulás speciális szabályai, ha nem a beteg adja

Dokumentáció, Tolmács • 95/46/EK irányelv: Tagállamok részletesen meghatározzák, hogy a személyes adatok feldolgozása milyen feltételek mellett jogszerű • Eü. Tv. 136. §- elsősorban a dokumentáció tartalmi követelményei, formai követelmény, hogy az a valóságot tükrözze, nyelvezetre nincs előírás, így a külföldi dokumentációja is magyarul kerülhet kiállítása, de megállapodás vagy önkéntes teljesítéssel lehet anyanyelven, külföldi által választott nyelven is sőt ezért további díj is kérhető, de csak azzal, hogy külföldi a beteg ez nem indokolható. • Tolmács • Karta: Ha a beteg nem beszéli a nyelvet gondoskodni kell valamilyen tolmácsról • Határon átnyúló irányelve: ellátó tagállam hivatalos nyelvétől is eltérhet a tájékoztatás (kommunikációnál tehát tagállam nyelve az elődleges) • Eü tv. Lehetőség szerint (választható?) tolmácsot, jeltolmácsot biztosít a szolgáltató- Ha a feltételek nem adottak a tolmács nem biztosítása nem hiba? • Tolmács bárki lehet, akit tolmácsnak a beteg elfogad, összes orvos, általa hozott személy-választott nyelv kijelölésénél a tolmácsról is lehet nyilatkozni • Tolmácsnak nem kell jelen lenni, telekommunikáció is használható • Dokumentációban feltüntetni, hogy a kiválasztott tolmács jelenlétében történik a szolgáltatás

Hozzájárulás, konzílium • Beteg joga: diagnózissal, terápiával, hazabocsátással, beutalással kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát is. Ez nem korlátozható magyar orvosra, ezt külföldre is meg kell szervezni. Többletköltséget viselnie kell a betegnek, de az csak abból, hogy a konzíliárius külföldi nem fakadhat • Hozzájárulás vélelmezése, ha a beteg nem képes nyilatkozni és a helyettes hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna, invazív beavatkozásnál maradandó késedelmet okozna. Külföldi helyettes nyomozása még kevésbé indokolt, megfelelő dokumentálása a fenti körülményeknek csökkenti a külföldi hozzájáruló felkutatási kötelezettségét

Választott nyelv • Nem kell, hogy az anyanyelve legyen a betegnek, de a beteg által elfogadott nyelv legyen, amit a kiemelt kommunikáció során használnak • Szolgáltató előre jelzi pl honlapon, hogy milyen nyelveken szolgáltat, beteg csak ezek közül tud választani • Sürgősségi ellátásnál nyelvi korlát másodlagos, hozzájárulás hiányában • Választott nyelven: • Írásbeli tájékoztatók, tájékoztatásról lemondás (szóbeli tájékoztatás, tolmács) • Intézet elhagyási jog gyakorlása előtt a következményekről • Önrendelkezési jog gyakorlása ( hozzájárulás különösen írásban az invazív beavatkozásokhoz) • Kezelés visszautasítási jog gyakorlása • Eü. Tv. 126. §-a szerinti egyéni körülmények, kórelőzmény feltárása • Ellátás megtagadása • Választott nyelv kiválasztása, tolmács kijelölése • Eljárás helyének kiválasztása, az elvárhatóság jogáról történő szerződés, nyilatkozat

Határtalan felelősség • Melyik (károkozó, károsult, károkozás helye, károsodás helye vagy más) állam bírósága előtt induljon az eljárás • Milyen anyagi jogot alkalmazzanak a kártérítési felelősség vizsgálatánál • Melyik állam anyagi jogát, bírói gyakorlatát alkalmazzák az elvárhatóság vizsgálatánál szerződésszegés esetén • Melyik állam anyagi jogát, bírói gyakorlatát alkalmazzák az elvárhatóság vizsgálatánál szerződésen kívüli károkozásnál • Melyeik állam anyagi jogát és bírói gyakorlatát alkalmazzák a kártérítések összegszerűségénél • Eltérnek-e a szabályok az Eu-s és Eu-n kívüli külföldinél?

Melyik állam bírósága? • 44/2001/EK rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról • Károkozó perelhető a saját tagállamának bírósága előtt • Károsultnak joga van megindítani ott is ahol a kár bekövetkezett vagy bekövetkezhet (pl terhes-gondozás és szülés, ellátás és kontroll vizsgálatok, egynapos sebészet és háttérintézmény esetén eltérhet a károkozás és a bekövetkezés helye, de egy sérülés észre nem vétele is okozhat bénulást a későbbiekben) • Egészségügyi szolgáltató és beteg közötti szerződés fogyasztói szerződés, a fogyasztó tartózkodási helye szerint is indulhat az eljárás- fogyasztói értelmezés nehéz a rendelet szerinti feltételek egészségügyre nem igazán alkalmazhatóak • Több egészségügyi szolgáltató perlése esetén bármelyik alperes államának bírósága előtt is indulhat az eljárás-csak az eljárás hazahozatala miatt lehet perelni egy szolgáltatót pl háziorvost a külföldi egészségügyi szolgáltatóval együtt • Felek megállapodása az eljárás helyéről előre, a fogyasztói jogokat nem korlátozhatja, egyébként kizárólagos, megelőzi a többi joghatósági okot

Milyen anyagi jog • Eü tv. 244.§-a alapján, ha magyar egészségügyi szolgáltató végez egészségügyi szolgáltatást-szerződéssel okozott károkért való felelősség szabályai • A szerződés lehet megbízási szerződés vagy fogyasztói szerződés nem mindegy az elvárható gondosság vizsgálatánál irányadó jogra nézve • Nem magyar egészségügyi szolgáltatónál illetve bírói gyakorlati értelmezésnél lehet a károkozásra a szerződésen kívüli károkozás szabályait is alkalmazni, szintén eltérő feltételekkel az eljárás során az elvárhatóság vizsgálatánál alkamazandó jogra nézve

Elvárható gondosság melyik állam joga alapján I. • 593/2008/EK rendelet a szerződéses kötelezettségekre (Róma I) • Felek megállapodásában választott jog, eltérhet a felek személyes jogától is (magyar szolgáltató kikötheti a portugál jogot is) • Megállapodás hiányában szolgáltatási szerződésnél a szolgáltatást nyújtó fél személyes joga • Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó szokásos tartózkodási helyének joga (fogyasztói szerződés értelmezés ebben az esetben is nehézkes, mert a szokásos tartózkodási helyén kívül nyújtott szolgáltatásra nem alkalmazható, bár ha már a kontrollt ott nyújtják mégis) • Jogot alkalmazni elévülésre,érvénytelenségre,szankcióra

Elvárható gondosság melyik állam joga alapján II. • 864/2007/EK rendelet, szerződésen kívüli kötelmi viszonyokról szól (Róma II) • Az elvárható gondosságot annak az államnak a joga alapján kell értelmezni, ahol a kár bekövetkezett, okozástól és közvetett következményektől függetlenül • Szuper szűkítés a kár ott következik be, ahol a sérülést elszenvedték ( indokolásban szerepel), ez az esetek többségében azonos lenne az okozás helyével- az elszenvedés és bekövetkezés között különbség • Értelmezési kérdés lesz ennek elfogadása, mindig a konkrét kérdés dönti el, hogy mi minősül kárnak és az hol következett be ( pl mulasztás- ami a halálhoz vezet, vagy maga a halál a kár) • Felek megállapodhatnak az alkalmazandó jogban, de nem ez a főszabály, és csak a kárt okozó esemény bekövetkezte után • Jog kiterjed a kártérítési módokra( vagyoni , nem vagyoni), más személyekért történő felelősségre, károsulti körre ( az adott ország szabályai szerint kik igényelhetnek kártérítést)

Kártérítések összegszerűsége • Nem vagyoni kártérítés • Az eljárás helyének bírói gyakorlata kivételesen jogszabályai határozzák meg ( pl. limitálás esetén). Az összegszerűség mértékét a károsult joga nem befolyásolja • Túlzott mértékű, elrettentő, megtorló kártérítés a közérdekre történő hivatkozással csökkenthető ( pl. ha a sérelemdíj bevezetésre kerülne) • Vagyoni kártérítés • Eljáró állam joga határozza meg, milyen vagyoni kártérítési tételeket fogad el (pl magyar korlát lesz az új Ptk-nál az előreláthatóság) • Az összegszerűség egy része a károsult országának joga, gyakorlata szerint számítódik pl jövedelem-kiesés, gondozási költség, nem azt nézik, hogy az eljárás országában mennyi volt a kiadás, hanem a károsultnak mennyi volt az ténylegesen, általános (tételesen nem kiszámítható) kártérítésnél lehetőség van az eljárás országa összegszerűségi gyakorlatának figyelembe vételére is

Unión kívül I. • 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról • Joghatóság • Magyar bíróság, ha alperes (szolgáltató) székhelye belföldön van • Több alperes esetén legalább egyik szolgáltató székhelye belföldön van • Szerződésen kívüli károkozásnál, károkozó magatartás vagy a károsító eredmény bekövetkeztének helye belföldön van, de a károsult dönti el, hogy ezzel a lehetőséggel élni kíván-e • Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó tartózkodási helye dönt • Magyar Állam elleni eljárás-kártalanítás ilyen, kizárólag Magyarországon folyhat • Felek megállapodása alapján, ha másként nem szól akkor ez a megállapodás kizárólagos, ami történhet írásban, szóban (írásbeli megerősítéssel), fogyasztói jogból fakadó eljárás indítási lehetőséget nem korlátozhat • Szerződéses felelősség • Szerződésen kívüli károkozás

Unión kívül II. • Szerződéses felelősség • Felek által választott jog az elvárható gondosság tartalmára • Jogválasztás hiányában, az a jog amihez a szerződés annak lényeges elemei szerint leginkább kapcsolódik ( fogyasztói szerződés fogyasztó joga, lényeges elem a fogyasztó, megbízási szerződésnél mi a lényeges elem?) Értelmezési nehézségek • Szerződésen kívüli károkozás • Károkozó tevékenység, mulasztás helyének joga az elvárható gondosságra • Ha a károsultra kedvezőbb, amelyik állam területén a kár bekövetkezett • Károkozó és károsult lakóhelye ugyanaz az állam, ennek a joga • Arra nézve, hogy a károkozó magatartás biztonsági szabály ( elvárható gondosság követelménye ide tartozik?) megsértésével jött-e létre a károkozó magatartás helyének joga az irányadó, akkor is ha a fenti jogokat kell alkalmazni a többi vizsgálandóra ( vegyes jogalkalmazás lehet) • Állam jogán keresztül a bírói gyakorlat is alkalmazásra kerül

Szolgáltatók feladatai • Jogválasztással kapcsolatos nyilatkozatok kidolgozása, működtetése • Választott nyelven történő részszolgáltatások kidolgozása, működtetése (ezek hiányában hiába volt tartalmilag esetleg helyes pl. a tájékoztatás a beteg arra hivatkozhat nem értette, formai feltételek miatt veszít a szolgáltató, a tartalmait nem is vizsgálják) • Egyéb kiterjesztett hazai betegjogi rendelkezések, kiegészítő külföldi betegjogi rendelkezések megismerése, alkalmazása (megint csak ne veszítsünk formai okokból pert) • Tolmács hálózat kiépítése, kiépíttetése - felelősségbiztosító segítse költséggel, csökken a felelőssége • Idegen nyelvű dokumentálás, fordítás, külföldi konzíliumok magasabb költésgének indokainak kidolgozása az ne a külföldi elem legyen, hanem a szakmai tartalom - Egyenlő Bánásmód Hatóság, megkülönböztetés tilalma) • Szakmai felelősségbiztosítás átalakítása, hogy az megfeleljen a külföldi betegek igényeinek, illetve az irányelv követelményeinek, esetleg külföldi betegekre máshol kötött, más feltételekkel bíró kiegészítő biztosítás • Egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés típus egységes európai meghatározása ( vagy csak fogyasztói szerződés, vagy csak megbízás vagy valami más) esetleg az egészségügyi szolgáltatásra önálló új nevesített szerződés típus megalkotása és ott pontos meghatározása az alkalmazandó jognak is

Határon átnyúló felelősség