230 likes | 417 Views
A postagalambsport célja, postagalambok versenyeztetése régen és ma avagy Fejlődés és decentralizáció a magyar postagalambsportban. „Bátran kijelenthetem, hogy ma már a 10-es csapat 5-ös befutó nem felel meg a nagy többség számára.” Kotymán Imre sportügyi alelnök.
E N D
A postagalambsport célja, postagalambok versenyeztetése régen és ma avagy Fejlődés és decentralizáció a magyar postagalambsportban
„Bátran kijelenthetem, hogy ma már a 10-es csapat 5-ös befutó nem felel meg a nagy többség számára.” Kotymán Imre sportügyi alelnök „Évtizedekkel ezelőtt, amikor Debrecenben diákként hódoltam közel 10 éven át a postagalambsportnak, érdeklődésem középpontjában állt a versenyek igazságosabb értékelése. Ma, amikor hivatásszerűen foglalkozom állattenyésztéssel, e kérdést a tenyészérték becsléssel összefüggő volta miatt tartom igen lényegesnek.” Dr. Lovas László, Mezőgazdaság-tudományok kandidátusa, egyetemi docens, Anker alapítvány kurátora A postagalambsport célja (1989’)avagyprogresszív irányok a magyar postagalambsportban …a versenyző… …a genetikus…
mennyiségi fejlődés 1960. január 1: Feloldják a postagalambok tartásának rendőri engedélyhez kötését ► ugrásszerű létszámnövekedés = mennyiségi változás minőségi fejlődés 1962-63: Anker Alfonz publikációinak megjelenése Tóth László országos szakelőadó Intenzív versenyzési módszer lehetőségének felvetése Pirisi Gyula Félözvegységi esettanulmány 1998: Ujházy Péter: Özvegy versenyzési módszerek 1960:a magyar postagalambsport I. mérföldköve … mint a kezdet vége…
1960: „Kék csoda” Vasúton a Józsefvárosi pályaudvarra Onnét „Kék csoda” Kéthetente versenyek Alföld + Bp. egyik fele Dunántúl + Bp. másik fele ►7-7 verseny/év 1979: 16 kerület 34 év 14 + tagszövetség!!! ► a tagszövetségek átlagterületének megfeleződése 2013: 30 tagszövetség + 2 marathon klub 2014: Galamb Derby Klub??? „…A versenyszervezés joga nem lehet monopol…” forrás: www.postagalamb.hu Decentralizáció a magyar postagalambsportban • Tudatos • decentralizáció???
A hazai postagalambász társadalom összetétele 2010’ Kor szerint Alapnevezett létszám szerint • Tagjaink 20%-a nem alapnevez 30 galambnál többet • 14. Nyugat-Dunántúli tagszövetségben ez 40% • Az ország területének ¼-e 2013-ban már kritikus galamb és galambászsűrűséggel rendelkezett Gedő Ilka: Önarckép
Általános csapatbajnokság centrikusság (nem egységes) + Nagy létszámú versenyek erőltetése Hollandiában és Belgiumban 1/4-1/5 területről jön össze a nálunk erőltetett 4-5 000 galamb ▼ Irreális földrajzi egységek közös listára „kényszerítése” Távolság és Időjárási viszonyok ▼ Az összefésült terület növekedésével, arányosan csökken a listák realitása. A „Ma nekem fúj, holnap neked...” nem megoldás A hányszor neked és hányszor nekem döntő tényezővé válhat. Egyre csökkenő galamb és galambászsűrűség Verseny egyenlő esélyekkel? A hazai postagalambászat realitásai ►◄ Elment a hajó? A postagalambsport célja?
Meg kívánjuk-e tartani a területileg hátrányos helyzetben lévő tagságot? Meg kívánjuk-e tartani a 30 alatt alapnevezők egyre növekvő táborát? Életben kívánjuk-e tartani az ország galamb- és galambászsűrűsége szempontjából kritikus helyzetben lévő és kerülő területeit? A hazai postagalambászat kérdései Mi lesz veled Magyarország?
Valós esélyegyenlőtlenség összetevői: Területi elhelyezkedés 100 méteres síkfutás 50 méter előnnyel különböző korrekciókkal kompenzálva? NEM LÉTEZHET REÁLIS KORREKCIÓ!!! Bajnoksági forma Csapatbajnokság centrikusság 20% nem alapnevez 30 db-nál többet Rögzítő rendszerek Jelentőségük a versenyek távolságával fordítottan arányos Meg akarjuk-e őrizni a tagság esélyegyenlőségbe vetett hitét? Kompenzálható-e az esélyegyenlőtlenség? A magyar postagalambsport rendkívül heterogén.
Intenzív versenyzési módszerek megjelenése és térnyerése 1962-63: Anker Alfonz publikációinak megjelenése Tóth László országos szakelőadó Intenzív versenyzési módszer lehetőségének felvetése (özvegység) Pirisi Gyula Félözvegységi esettanulmány 1989. vasfüggöny felszámolása 1998: Ujházy Péter: Özvegy versenyzési módszerek Technológiai alakulásának főbb lépései a magyar postagalambsportban
Az egyre intenzívebbé váló technológia alkalmazásának hatása galambjaink táplálkozásbiológiai viszonyainak alakulására
Cél: A kiindulóval legalább azonos eredményekre képes generáció nevelése KÖRNYEZETI HATÁSOK tojás minősége Beltartalmi értékei (tápanyagok) Szülők állapota felnevelésminősége Fiatal tápanyagellátása Szülők állapota fejlődés választást követően A tenyésztés és a fiziológia kapcsolata • GENETIKAI POTENCIÁL • additívizmus
„A postagalambsportban mindenki a maga lovát hajtja” Zavar a tenyésztői munkában?! Ha nem tudjuk, hogy miért teljesít… Ha nem tudjuk, hogy miért teljesít rosszul… Ha nem tudjuk, hogy miért maradt el… Anker Alfonz Kizárólag megfelelő állapotban versenyeztetett galamb teljesítményértékelésének lehet értelme. A galambász, mint tenyésztő? KONTROLL! KONTROLL! KONTROLL!
„Fiziológiai (élettani) olló”…és egyéb kellemetlenségek • 60-as években súlyosan nyitott állapotba került • genotípus – környezet interakció tovább feszíti • a technológiai színvonal a genetikai előrehaladás korlátja ▼ „A genetikai előrehaladás technológiai előrelépés nélkül elképzelhetetlen” (Cunningham)akklimatizáció??? • ellátási színvonal • tartás, takarmányozás… • versenyszervezés • program, szállítás, eresztés… Galamb igényei ▼ ▲ Ellátás színvonala
1960 előtti időszak Extenzív tartás a kijáró galambok biztosítani tudták szükségleteiket 1960.…mint a vég kezdete…
1960-as évekig Extenzív tartásmód 1962-63 Intenzív versenyzési módszerek ► többé-kevésbé zárt tenyészdúcok megjelenése 1973: „A repülő keresztrejtvény” megjelenése 1980. probiotikumok (Deli, Ujházy) 1989-es rendszerváltásig 3 évente egyszer külföldre Szappanos István 6 párnál nem több zárt galamb „3 évre be kellett szerezni” Technológiai alakulásának hatása a tápanyagellátásra
Kijáró galambok táplálékának fedezni tudják szükségleteiket: emésztő szemcsék mellett begytartalmuk 2% apró csiga, bogár, 8% egyéb növényi rész. A „néma járvány”„A magyar postagalambok 90%-a hiánybetegségekkel terhelt.” (Szappanos István) A sertés 6, kacsa 9, tyúk, pulyka 6-6 csigafajt fogyasztott. Vásárhelyi István (1960) A tücsök, a bogár, a szöcske, a csiga, a giliszta ritkán mászik a volierbe… Növényvédőszerek, műtrágyák egyre erősödő használata…
1989: a magyar postagalambsport II. mérföldköve …mikor is kinyílt a világ… …volt egyszer egy alapítvány…
1960-as évektől (I. mérföldkő) „intenzív” versenyzési módszerek térnyerése ► hiánybetegségek 1973-tól zárt tenyészdúcok ► hiánybetegségek 1989. –től (II. mérföldkő) fokozatosan egyre elérhetőbbé válnak az emésztők, takarmány-kiegészítők „kávédarálós termékek” megjelenése „agyonhallgatott téma” Szemléletbeli problémák ► hiánybetegségek Napjainkban tagság 2/3-a nem etet megfelelő grittet ► Folyamatosan fennálló különböző mértékű emésztőszervi irritáció!!! tagság 80% nem használ mikro-, makroelem kiegészítőt tagság 90% nem etet galambjaival állati fehérje kiegészítőt galambjaink alig kapnak zöldet ► hiánybetegségek Galambjaink tápanyagigényét szükségszerűen biztosítanunk kell
1989. Sörélesztő (Gazdálkodás gmk. Hassenbauer) 1990-es évek végén Natural, Baks, Herbots, Verhellen termékek 1998’ Ujházy: Özvegy versenyzési módszerek I. Jelentős hangsúlyt fektet a táplálkozásbiológia alapjaira 2000 Prebiotikumok (MOS) 2003 Savanyítás (Schaerlaekens) 2007: Giantel termékek regisztrációja 2011: Jovati termékek importja Megfelelő szakirodalom hiánya, szemléletbeli hiányosságok Galambjaink tápanyag-ellátási lehetőségeinek alakulása 1989-től ?
Rendszerbe foglalt egészségügyi- és takarmányozástechnológia állományok eredményességéregyakorolt hatása 2007-től Magyarországon 2011-től Magyarországon Váltson lépést! Legyen Ön is egy sikeres csapat tagja! hiánybetegségek minimalizálása ► csökkenő gyógyszerigény ► „kifutó” formaállapot ►kimagasló eredmények
Erősítene?„A környezeti hatások nagy mértékben befolyásolják a genetika hatékonyságát.” (Szappanos István) ? Váltson lépést!
A genetikai érték nem elhanyagolható!!! Magyar tenyésztésű és import telivérek átlagnyereményeinek évenként alakulása 1996-2011’ Elérhetőek-e számunkra a nemzetközi csúcsegyedek közvetlen leszármazottai? import hazai tenyész- tésű diagram: Dr. Bokor Árpád (KE) (Engedélyezett átvétel.)
Köszönöm figyelmüket! Hantos, 2013. december 14. Vétek János www.notaris.hu