220 likes | 394 Views
Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.). Készítette: Hadas Tímea Klára MF08MO 2010. március- május. Tanulmányai. Középiskolái: Szakolca Komárom Pozsony 1838-tól a selmeci Bányászati Akadémia hallgatója 1842-ben fejezte be tanulmányait.
E N D
Zsigmondy Vilmos(Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) Készítette: Hadas Tímea Klára MF08MO 2010. március- május
Tanulmányai • Középiskolái: Szakolca Komárom Pozsony • 1838-tól a selmeci Bányászati Akadémia hallgatója • 1842-ben fejezte be tanulmányait
Fontosabb kiadott munkái magyarul • Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra (1865) • Tapasztalataim az artézi szökő kutak furása körül (1871) • Emlékirat az alföldön furandó artézi kút tárgyában (1873) • A buziási gyógyfürdő és az ott legújabban végbevitt furásokról (1874) • A városligeti artézi kút Budapesten (1878) • A herkulesfürdői hévforrások Budapesten (1882) • Tanulmányokban számolt be a Földtani és Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban
Resica ’60 Lipik ’68 Bécs ’44 Sárisáp ’50 Alcsút ’70 Budapest ’60 Margitsziget ’67 Városliget ’68 Nagyvárad ’70 Petrozsény ’79 Harkány ’65 Fiume ’80 Szakolca ’43 Resica ’60
1868-Városligeti fúrások A városligeti I. sz. kút Budapest környékének földtani térképe
Néhány eszköz rajza Szegecsköldök Egyélű véső Fabian- féle szabadesési gép Hengerfúró Csővágó
Zsigmondy Vilmos az alábbiakat írta 1878-ban megjelent, "A városligeti artézi kút Budapesten" című könyvében: "A kútból hatalmas erővel kiömlő víz kristálytiszta és színtelen, és a feltóduló gázok nagy mennyiségétől mintegy forrni látszik. A kifolyó víz rövid idő alatt minden tárgyat, mellyel érintkezésbe jő, kéreggel von be, mely piszkosfehér színű, mészpát keménységű, réteges tömegeket képez, melyek a Gellért-hegytől Pomázig előforduló hatalmas mésztufa-lerakódmánnyal mindenben megegyeznek. A hévforrás előleges vegyelemzése még a fúrás folyamata alatt Molnár János gyógyszerész úr által, aki a hazai ásványvizeink megvizsgálása körül magának nagy érdemeket szervezett, foganatosíttatván, ezen vegyelemzés a gyógyszerészeti hetilap 1877. évi 51. számában tétetett közzé."
Halaváts Gyula bányamérnök így nyilatkozott: „Egy magyar bányász műve, aki a minden oldalról jövő lehangoló nyilatkozatoktól és kellemetlenségektől vissza nem riadva létrehozta, mert élt benne a földtanra épített meggyőződés, mely őt kifáradni, vagy félúton visszatérni nem engedte… Az a kút, mely világnevezetesség és nemzeti büszkeségünk, mert az ismert artézi kutak közt a legmélyebb. Míg a kiömlő gyógyhatású ásványvizével a szenvedő emberiségnek fog használni, addig a tudománynak oly becses adatokkal szolgált, melyek Magyarország földtani viszonyainak megismerésével lényeges szerepet játszottak”
Dorogon Zsigmondy Béla mellszobra Szegeden A városligetben
Harkányban Budapest, Kerepesi temető
„Ő megvalósította, amit Kölcsey korszerű igényként támasztott a reformkori nemzedék elé, sikerült neki a " tudományt a munkás élettel egybekötni ". Élete példa lehet a mai fiataloknak, akiknek biztos jövőt kell teremteniük saját boldogságukat és a közös célok szolgálatát is szem előtt tartva.” (http://195.199.227.210/dokhtml/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=8)