A köznevelés és a szakképzés meghatározó jogszabályi változásai

1. Kozák András közoktatási szakértő A köznevelés és a szakképzés meghatározó jogszabályi változásai

2. Miről lesz szó az előadáson? Az iskolai rendszerű nevelés-oktatás ágazati statútumai és a releváns jogszabályok A köznevelési és a szakképzési törvény változásainak értelmezése A szakképzés törvényi szabályozása a 2012/2013. tanítási évben Az intézmények jogszabályi változásokból fakadó teendői 2012/2013. tanévben

3. A szakképzés ágazati statútumai A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.)hatályában fenntartott rendelkezéseivel egységben A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint egyes, törvényben meghatározott esetek vonatkozásábana szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt.) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 2001. évi CL. törvény a felnőttképzésről 2009. évi CXXXV. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

4. Kapcsolódó jogági jogszabályok, végrehajtási rendeletek 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről valamint a 2012. július 1-jén hatályba lépő 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 280/2011. (XII. 20.) Kormányrendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenyég ellenőrzésének részletes szabályairól

5. További kapcsolódó jogszabályok 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehatásáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról Az új ágazati jogszabályok végrehajtási rendeletei és a miniszteriális szabályozás (szakmai normák) A jogszabályalkotás létszakaszában lévő új Nemzeti Alaptanterv (NAT) Az egyes ágazati szabályozási hatáskörben lévő részletszabályokat meghatározó jogszabályok (felnőttképzésért, szakképzésért és a szakképesítésért felelős miniszterek alkotta rendeletek) Nemzetközi és uniós jogi normák (ratifikáció, jogharmonizáció)

6. Az ágazati statútumokat érintő változások általános értékelése A szakaszosan hatályosuló ágazati jogszabályokat jellemzi: Világos, egyértelmű megfogalmazás (normavilágosság). Megfelelő terjedelem (normatakarékosság). Az alapvető szabályok funkciójának érvényesülése, vagyis az eljárási és részletszabályok mellőzése (ágazatianyagi jogszabály). Állandóságra törekvés: a költségvetési törvény szabályozási körébe tartozó részletszabályokat nem tartalmaznak, s a jogalkotó megfelelő időt biztosít a norma címzettjeinek az alkalmazásra való felkészülésre (jogbiztonsági garancia). Nem csak regulákat tartalmaz, hanem a magyar nevelésügy haladó értékeit is képviseli, nevelési-oktatási szemléletet is ad (köznevelés alapelveit generálklauzulák formájában határozza meg). A közjogtól idegen diszpozitivitás előtérbe kerül a kógenciával szemben: meghatározott esetekben a jogalanyoknak választási lehetőségük van például a képzésforma megválasztása tekintetében.

7. Az ágazati statútumokat érintő változások értelmezése A jogszabályváltozások jellemzői: Az ágazati statútumok belső és külső (rendszertani) koherenciája: valamennyi nevelési-oktatási intézmény működésére vonatkozó, a köznevelés egészét átfogó törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, mely önmagában is tartalmaz olyan normákat, melyek a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénnyel összhangban értelmezhető és alkalmazható, így a két jogszabályt mindig a maga egységében kell tekinteni. A kapcsolódó jogági normákkal való egység az egyes polgári, munka-, közigazgatási jogi szabályokkal való együttalkalmazást jelenti (pl. a tanulmányi szerződésre a munkajogi normák is vonatkoznak, az együttműködési megállapodás polgári jogi jogviszony, a szakmai vizsgabizottság döntéseivel szemben benyújtott törvényességi kérelemre a közigazgatási eljárásról szóló kódex normái vonatkoznak). A normakollízió kezelése: a – jövőben megjelenő – rendeletekben testet öltő részletszabályok a törvényi rendelkezésekből folynak, így esetleges ellentmondás esetén a magasabb jogszabály előnyben részesítésének elvét kell figyelembe venni.

8. Az ágazati statútumokat érintő változások értelmezése A jogszabályi változások felmenő rendszerben lépnek életbe, válnak alkalmazhatóvá. Ez a tanügyi jog garanciális alapelve: a periodikus hatályosulás. Ebből fakad a különböző időintervallumokban hatályba lépő és ezzel együtt hatályát vesztett jogszabályok ‚együttlétezése’, amely a jogi szabályozás dichotómiája, az időbeli hatályból fakadóan. 2012. január 1-jén lépett hatályba a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, amelyet – felmenő rendszerben – a hatályba lépését követően kezdődő, tehát első ízben a 2012/2013-as tanévben induló képzések vonatkozásában kell alkalmazni, azzal, hogy a 2011/2012. tanévben és az ezt megelőzően indult képzésekre – ugyancsak a felmenő rendszer elve szerint – még a 2012. január 1-jén hatályon kívül helyezett 1993. évi LXXVI. törvényt kell irányadónak tekinteni (kiv. tanulói kérelem esete) VAGYIS a 2011. évi CLXXXVII. törvény a 2012/2013. tanévben a 9. évfolyamon alkalmazható (kiv. keresztféléves képzés)!

9. Az értelmezés joglogikai maximái: nyelvtani értelmezés: szavak általános jelentése és a szintaxis szerint rendszertani értelmezés: a változásokat a jogrendszer egészére való tekintettel, zárt koherens jellegére figyelemmel kell értelmezni [jogforrási hierarchia: alaptörvény, törvény, (végrehajtási) rendelet] jogalkotói értelmezés: autentikus interpretáció, mely az értelmező klauzulák és a –jogi kötőerővel ugyan nem bíró– indokolások elemzésén alapul (köznevelési tv. miniszteri indokolása) történeti értelmezés: a változások megértéséhez az előző állapot tanulmányozása is kell (pl. mitől új a testnevelők foglalkoztatásának munkajogi normája) A jogértelmezés technikája

10. Az időbeli hatály kérdése: érvényesség és hatályosság megkülönböztetése: Különösen nagy figyelemmel kell a jogszabály záró rendelkezéseiben tanulmányozni azt, hogy az új normaanyag mely részei, pontosan mikor lépnek hatályba (időbeli hatály). A Magyar Közlönyben való kihirdetés (érvényesség) és az alkalmazhatósági időmeghatározás (hatály) eltér(het)nek egymástól – vacatio legis –, melynek oka az az alkotmányossági garanciális elv, hogy a jogi norma címzettjének elegendő felkészülési ideje legyen az alkalmazáshoz (pl. nemzeti köznevelési tv. érvényes 2011. dec. 29-től, hatályos –meghatározott részei vonatkozásában– 2012. szeptember 1-től). Érvényesség és hatályosság

11. A szakképzés törvényi szabályozása a 2012/2013. tanévben A szakképzés vonatkozásában a 2012. szeptember 1-jével kezdődő tanítási év nevelő-oktató tevékenységének tervezése szempontjából a következő jogszabályok irányadóak: I. KÖZNEVELÉS 2011. évi XCX. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. SZAKKÉPZÉS 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről III. FINANSZÍROZÁS 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről

12. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

13. A köznevelési törvény hatályba lépése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatályba lépése 2012. szeptember 1. és 2016. január 1. között ötlépcsős felmenő rendszerben történik, ehhez igazodik az 1993. évi LXXIX. törvény hatályon kívül helyezése. Ennek stádiumai a következők: I. szakasz 2012. szeptember 1 – 2012 december 31. II. szakasz 2013. január 1 – 2013. augusztus 31. III. szakasz 2013. szeptember 1 – 2014. augusztus 31. IV. szakasz 2014. szeptember 1 – 2016. augusztus 31. V. szakasz 2016. szeptember 1. Vonatkozó jogszabályhely: 2011: CXC. tv. 95. § (2)-(5) bekezdések

14. Mi marad az 1993. évi LXXIX. törvényből a 2012/2013. tanévben? A fakultatív hit- és vallásoktatás lehetővé tétele az állami és a helyi önkormányzati közoktatási intézményekben [4. § (4)] A tankötelezettség kezdete [6. § (1)-(2)] Érettségi és szakmai vizsgabizottság által használt körbélyegző [9. §] A tanulói kötelezettséget meghatározó 12. § (1) a) pont A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon A nevelő-oktató munkát segítők, valamint a közoktatásban alkalmazott gazdasági, ügyviteli, műszaki, segítő dolgozók köre, alkalmazási feltételeik [15. § (3)-(4)] A munkavégzés egyes szabályai (jogviszony jellege, pedagógus heti teljes munkaideje, alkotói szabadság, [16. § (1), (4), 17/A. §] Az óvodáról szóló norma [24. §]

15. Mi marad az 1993. évi LXXIX. törvényből a 2012/2013. tanévben? A szakiskolában folyó felzárkóztató oktatásról szóló egyes rendelkezések [27. § (8), (14)-(15)] A pedagógiai szakszolgálatok szabályai [34-35. §] 2013. jan. 1-ig Nevelők, alkalmazottak, vezetők létszáma és kötelező óraszámai [1. sz. mell.] A tanítási év rendjéről szóló rendelkezések, kivéve a mindennapos testnevelést [Kt. 52. §, kivéve (15)-(16)] A tankötelesek első évfolyamra való beíratása [66. § (9)] 2013. jan. 1-ig Magántanulói státusról szóló szabály [69. § (1)-(2)] Az óvodai elhelyezés megszűnése [74. §] A közoktatás megszervezésének helyi önkormányzatra háruló feladat-ellátási kötelezettsége[85-88. §§] 2013. jan. 1-ig A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése[89/A. §] 2013. jan. 1-ig A szakképzés feladatainak regionális megszervezése[89/B. §- 91. §] 2013. jan. 1-ig A Kormány rendeleti szabályozási hatásköre az ágazati irányítás terén [94. § (3) f) és l)]

16. Mi marad az 1993. évi LXXIX. törvényből a 2012/2013. tanévben? Egyes finanszírozási szabályok [118. § (1), (3)-(6), (12)-(14)] A központi költségvetésből a nem állami, nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményeknek adandó támogatásának elve, a normatív költségvetési hozzájárulás összegének megállapítása Hátrányos helyzetű tanulók meghatározása [121. § (1) 14.] Önkormányzati feladatellátás és a megyei fenntartó meghatározása [121. § (1) 47-48.] Egyéb értelmező rendelkezés [121. § (11) – SNI „átváltási szabály”] A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél. [Kt. 122. § (1)]

17. A köznevelési törvény alapelvei A köznevelésnem szolgáltatás, hanem közszolgálat. Egyéni bánásmód, egyenlő esélyek megteremtése. Térítésmentesség, mint alaptörvényben definiált állami közfeladat. A köznevelési intézmény alapításának és fenntartásának pluralitása (jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is alapíthat köznevelési intézményt) Paradigmaváltás: kötelességek és jogok egységének követelménye. A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. [Nkt. 3. § (1)] Az ismeretek, a vallási és világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítésének elve. A konzervatív keresztény etikai elvek meghatározó szerepe a nevelés-oktatás folyamatában: bizalom, szeretet, empátia, igazságosság, szolidaritás. A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. [Nkt. 3. § (2)] A nemzetiségek kulturális autonómiájának elve Inkluzivitás (integráció irányainak egyensúlya) Az oktatásnak, mint rendszernek a koherenciája A köznevelés intézményeinek kiterjesztett szakmai autonómiája: főszabály szerint az alapvető szabályozó dokumentumokat a nevelőtestület döntése legitimálja. Az iskolarendszer átjárhatóságának garanciális elve

18. A köznevelési törvény új vonásai Egyértelművé teszi a köznevelés szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével. Nagyobb állami szerepvállalást ír elő, ugyanakkor megnöveli az intézmények szakmai önállóságát. Új tartalmi szabályozást vezet be (a Nemzeti alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével). Csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az általános iskolai térítésmentes tankönyvellátásra. Az érettségi vizsga rendszerében a színvonalemelés, az egyszerűbbé tétel és a költséghatékonyságszempontjait preferálja. Elősegíti, hogy a köznevelést befejező fiatalok közel fele alkalmassá váljék felsőfokú tanulmányok sikeres folytatására. Előmozdítja, hogy jelentős mértékben javuljon az iskolarendszer eredményessége, húzóerővé váljék a tudás. Az intézményrendszer irányítása és a fenntartás – főszabály szerint – a kormányhivatalokon keresztül az állam feladata. ÁLLAM = KORMÁNYHIVATAL

19. Az intézményi oldal A köznevelés struktúrájának(hány intézmény, hol, milyen feladatellátással) megyei kormányhivatalokon keresztül történő központi tervezése és ellenőrzése. A pedagógiai ellátórendszer (nevelési tanácsadás, szakszolgálatok, pedagógiai intézetek) kormányhivatalok alatti szakigazgatási szervvé alakítása, egységes és állami működés biztosításával. Az állami alkalmazottként szereplő pedagógusok bérének Magyar Államkincstáron keresztül történő közvetlen kifizetése, kormányhivatalokon belüli nyilvántartása, illetve a létszám ellenőrzése. A kistelepülési iskolák (1-4. osztály) költséghatékonyságtól független állami finanszírozása. A magasabb iskolák kötött és finanszírozható osztálylétszám szerinti körzetesítése, csoportosítása, ezzel a működtetés és finanszírozás racionalizálása.

20. Munkaerő-piaci oldal Az általános iskolai nevelés-oktatás színvonalának jelentős javítása. A hároméves, duális rendszerű szakképzés bevezetése. A tankötelezettség korhatárának leszállítása: A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik. [Nkt. 45. § (3), kiv.: 97. § (1)] A szakiskolai kötelező beiskolázás megszüntetése A képzettség nélküli lemorzsolódás megakadályozása a szakképzésbe vezető híd-programokkal (Köznevelési Hídprogram) A szakközépiskolák szakképzési vetületének megerősítése A gimnáziumba történő belépés minőségi követelményekhez és keretszámhoz történő kötése

21. Oktatási oldal Egységes Nemzeti Alaptanterv (NAT), az eddigivel szemben meghatározott tananyaggal kiegészítve. Ennek alapján kötelező kerettantervek alkalmazása. A NAT és a kerettantervek alapján egységes és áttekinthető tankönyvpiac, állami irányítású terjesztéssel, az alternatív engedélyezett (finanszírozott) tankönyvek számának minimalizálásával, tartós tankönyvvé nyilvánítással és az általános iskolában történő ingyenessé tétellel (ez utóbbiból a bevezetést követő második évtől kezdődően jelentős költségvetési megtakarítás várható). Korszerű és eddig elhanyagolt oktatási tartalmak kötelező megjelentetése (többlet testnevelés, művészet, honvédelmi nevelés, KRESZ, egészségnevelés, családi életre nevelés, pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, hon- és népismeret stb.) Az idegen nyelvek tanulásának minőségi és mennyiségi mutatókkal mérhető jelentős javulása. Egységes szakmai intézményellenőrzési rendszer bevezetése. Az érettségi vizsga súlyának és követelményeinek emelése. A pedagógus életpálya 2013 őszén történő bevezetésével a pedagógusok ellenőrzésének és minősítésének színvonalemelő jelentősége.

22. Társadalompolitikai, nevelési oldal Tényleges esélyek teremtése mind a felzárkóztatás, mind a tehetségfejlesztés oldalán. Kiszámítható, követelményeken alapuló iskolarendszer. Az „átjárás” lehetőségeinek valódi megteremtése. Értékeken alapuló köznevelési rendszer. Az egyéni jogok hangsúlyozása helyett a közösségi érdekek és értékek. A fegyelmi ügyek szigorú szabályozása (folyamatban lévő ügyek tekintetében a Kt. 76. § alkalmazandó). Kötelező közösségi szolgálat (2016. jan. 1. után megkezdett érettségi esetén kell megkövetelni) Az óvodáztatás megerősítése, ezzel a későbbi szocializációs és tanulmányi különbségek kialakulásának megelőzése. Nagyobb iskolacentrumok szerveződésével, a kollégiumi hálózat erősítésével a vidéki Magyarország szellemi és gazdasági potenciáljának növelése.

23. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

24. A szakképzési törvény időbeli hatálya A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2011. december 27-én jelent meg a Magyar Közlöny 2011/160. számában. Időbeli hatályát a jogalkotó a törvény átmeneti rendelkezéseiben foglalt kivételektől eltekintve 2012. január 1-vel határozta meg, azzal a megszorítással, hogy e törvény rendelkezéseit néhány nevesített kivétellel első ízben az ezt követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerbenalkalmazni[Szt. 91. § (1)]. A 2011/2012. tanévben, valamint az ezt megelőzően indult képzésekben a régi Szt. alkalmazandó, azzal, hogy a szakképző iskolában a tanuló választása szerint a hatályos Szt. képzésére jelentkezhet át a tanuló az igazgató engedélyével a beszámításra vonatkozó szabályok szerint [Szt. 27. § (1)-(5)]. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és az Szt. szabályai szerinti szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013-as tanévben indulhat. A hatályba lépés periódusai: 2012. január 1. 2012. szeptember 1. 2013. január 1. 2013. szeptember 1.

25. A szakképzési törvény beszámítási szabálya Szt. 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébea szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait [2004. évi CXL. törvény, Ket.] kell alkalmazni. (2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - beszámítható.

26. A szakképzési törvény hatályba lépése az egyes évfolyamokon

27. A szakképzési törvény tárgyi hatálya A szakképzési törvény tárgyi hatálya kiterjed: szakmai képzésekre és a Köznevelési Hídprogram keretében folyó képzésekre (felzárkózatás) (de ez csak a 2013/2014. tanévtől hatályos a Közn. törv. szerint!) a pályaorientációt végző, pályaorientációs életpálya-szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó és a pályakövetési rendszerben résztvevő intézményekre és szervezetekre. A szakképző iskolában a törvény rendelkezései szerint folyó szakképzést a nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel összhangban kell bevezetni. Vonatkozó törvényhelyek: 2011: CLXXXVII. tv. 3. §, 91. § (1)-(4), 92. § (1)

28. A szakképzési törvény 2012/2013. tanévben hatályosuló normái Első szakképesítés fogalma [2. § 6. pont] Jelenléti óraszám fogalma [2. § 20. pont] Költségvetési hozzájárulás fogalma[2. § 22. pont] 2013. január 1-től Költségvetési támogatás fogalma[2. § 23. pont] 2013. január 1-től Második és további szakképesítés fogalma [2. § 24. pont] A komplex szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartásáról szóló szabály [9. § (9)] A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény adatszolgáltatásáról szóló rendelkezés [16. § (1)] A szakképző iskoláról szóló VIII. fejezet [21-24. §] A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezésekről szóló XI. fejezet [33-34. §]

29. A szakképzési törvény 2012/2013. tanévben hatályosuló normái A tanulószerződés nyilvántartására vonatkozó egyes rendelkezések (tartalma, felvételi eljárás, tanulószerződés megkötésének, módosításának, megszűnésének nyilvántartása) [44-45. §, 46. § (2)-(4)] A gazdasági kamara komplex ellenőrzése a gyakorlati képzés során [60-62. §] A tanulmányi kötelezettségeinek eleget nem tevő tanuló pénzbeli juttatásaira vonatkozó szabályok [63. § (4)-(5)] A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter ágazati szabályozási hatásköre [72. § (2) h)] A szakképzés finanszírozására vonatkozó XX. fejezet [84. §] 2013. január 1-től E szabályok első ízben a 2013. szeptember 1-jén induló képzések esetén alkalmazhatóak felmenő rendszerben (kiv. keresztféléves képzés)!

30. A szakképzés alapelvei A törvény I. fejezetében [Szt. 1. §] rögzítésre kerültek a szakképzés során általánosan érvényesítendő alapelvek: - az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai rendszerű szakképzés elvégzését - az egyenlő bánásmód követelménye - munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés - jóhiszemű joggyakolás - a szakképzés szereplőinek együttműködési, és a szakképzési feladatok ellátásához szükséges információkról való kölcsönös tájékoztatási kötelezettsége - hatékonyság, szakszerűség, magas szintű minőség követelménye - egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása Az iskolai rendszerű szakképzés feladata: P – SZ – E a komplex szakmai vizsgára való felkészítés (professzionalizáció), az életben való sikeres boldogulás (szocializáció) és a tanuló életkori sajátosságaihoz igazodó nevelés (educatio).

31. Új definíciók – új jogintézmények A korábbi jogszabállyal ellentétben az új Szt. a törvény elején, a 2. §-ban tartalmazza az értelmező rendelkezéseket 49 pontban, mely jelenleg 39, 2013. január 1-jétől 41 definíciót tartalmaz. Az új jogintézmények: - első, második és további szakképesítés - gazdálkodó szervezet - gyakorlati képzés - gyakorlati képzést folytató - iskolai tanműhely - jelenléti óraszám - komplex szakmai vizsga - sajátos nevelési igényű tanuló, vizsgázó - szakiskolai végzettség - szakképzési kerettanterv - szakmai érettségi végzettség - WorldSkills és EuroSkills

32. A szakképzés fogalmi meghatározása Az első szakképesítés fogalma három konjunktív elemet tartalmaz: a) az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett, b) az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, c) amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít.[Szt. 2. § 6.] A második és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Második és további szakképesítés költségvetési támogatása szempontjábólfigyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben - szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben - szerezhető szakképesítés[Szt. 2. § 24.]

33. A szakképzés intézményei A szakképzés szakközépiskolákban, szakiskolákban (szakképző iskolában), állami felnőttképzési intézményekben, valamint felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményekben zajlik(központi képzőhely nincs) [Szt. 4. § (1)] A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében – főszabály szerint az állami és települési önkormányzati feladatellátás körében – térségi integrált szakképző központ (tiszk) keretében működik. [Szt. 4. § (2), 5. § (6)-(13)]. - 2012. január 1-től a térségi integrált szakképző központ létrehozásának az új normáknak megfelelően történhet (a tanulói létszám az azonos fenntartású szakképző iskolákban legalább a kétezret meg kell, hogy haladja, a főszabály tízezer fő három tanítási év átlagában). - A szakképzés-szervezési társulás már nem hozható létre. - A jelenlegi struktúrában működő tiszk-ek [Kt. 89/B-91 §.] 2017. június 30-ig állhatnak fenn [Szt. 92. § (3)-(14)]

34. Mi a térségi integrált szakképző központ a törvényi meghatározás szerint? A törvény rögzíti, hogy a térségi integrált szakképző központ feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése [Szt. 5. § (6)].

35. Struktúra – képzés – ellenőrzés Erősíti a törvény a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását. [Szt. 1. § (3)] Háromszintű ellenőrzési struktúrát vezet be: az országos szakképzési névjegyzékben szereplő szakemberek által végzett szakmai, a kormányhivatal hatáskörébe tartozó hatósági és törvényességi, s emellett a gyakorlati képzés vonatkozásában a gazdasági kamarák által végrehajtott komplex ellenőrzést. [Szt. 58-62. §, Közn. tv. 86. §] Általános lesz a 2012/2013. tanítási évtől a hároméves szakiskolai szakképzés[Közn. tv. 13. § (1)], míg a szakképzési évfolyamok számát a jogalkotó négy évfolyamban maximálta (szakképesítés-ráépülés esetén) [Szt. 21. § (7)] Rögzítésre került a szakközépiskolák átalakuló funkciója, amely szerint munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségi vizsgát szervezhetnek. A szakmai érettségi vizsga elvégzése esetén egy (13.), nem szakmai érettségi vizsga esetén két (13-14. évf.) szakképzési évfolyam lesz szükséges a szakmai érettségi végzettséghez kötött OKJ-s szakképesítés megszerzése estén [Szt. 21. § (4)-(5)]. Az új szabályozás kimondja, hogy minden tanulónak legalább egyszer részesülnie kell a pályaorientációs szolgáltatásban a továbblépést megalapozó döntés meghozatalának elősegítése érdekében.

36. A képzés tartalmi szerkezete A szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. [Szt. 21. § (1)-(2)]. Ehhez kapcsolódóan az egységes, kötelezően alkalmazandó szakképzési kerettanterv biztosítja, hogy a szakközépiskolában a kötelező tanórai foglalkozások időkeretének 9-10. évfolyamon min. 70 %-a 11-12. évfolyamon min. 60 %-a a NAT-ban meghatározott tartalmak átadásához álljon rendelkezésre. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés teljes időkeretének min. 90 %-a a szakképzési kerettanterv és min. 10 %-a az iskolai szakmai programjában meghatározottak szerint tervezhető szabadon.

37. A szakképző intézmények feladatai A szakiskolai képzés alapvetően három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését jelenti. A bemeneti követelmény: az általános iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogramnak a teljesítése. A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik évfolyamon folyó gyakorlati képzést, amely az új típusú szakiskolai képzésben azt jelenti, hogy a tanulók részére a későbbi valós munkakörülmények között, főleg vállalatoknál folyó gyakorlati képzésének megalapozása iskolai tanműhelyi körülmények között folyik. [Szt. 23-24. §] Az új szabályozás megteremti az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit a korszerűbb tartalmi képzés érdekében, egységes, kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a szakiskolák és a szakközépiskolák szakmai képzési szakaszaira, valamint a gyakorlati képzés egységes megvalósítására (jogalkotói kompetencia)

38. A szakképzés tartalmi szabályozói Tartalmi szabályozórendszer szintjei és elemei: szint Országos Képzési Jegyzék szint Szakmai és vizsgakövetelmény – szakmai vizsgaszabályzat – érettségi vizsgaszabályzat szint szakképzési kerettanterv és a közismereti nevelés-oktatás részletes szabályait tartalmazó rendelet – NAT (koherencia- feltétel) szint szakképző iskola pedagógiai programjának részeként kidolgozott szakmai program Fogalom-meghatározások: A szakképzési kerettanterv a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes, kötelezően alkalmazandó miniszteri rendelet formájában kiadott dokumentum [Szt. 2. § 37.] A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével. [Közn. Tv. 5. § (4)]

39. A szakmai vizsgáztatás rendszere A szakmai vizsgáztatás intézményei: komplex szakmai vizsga, mely az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése; modulzáró vizsga, amely az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga; szintvizsga, mely a gazdasági kamara által az első szakképzési évfolyamon – február-április hónapban végzett – mérése a munkavégzéshez szükséges kompetenciák elsajátításának (a tanulószerződés feltétele). A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás, egységes, a gazdasági kamarák által javasolt vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzékekből jelöli ki a vizsgáztatókat az állami szakképzési és felnőttképzési intézet – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal –, illetve a gazdasági kamara, így a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató intézménytől. A szakmai vizsgabizottság, melynek döntése ellen a vizsgázó – jogszabálysértésre hivatkozva – 5 napon belül – a kormányhivatalhoz címzett, de a szakmai vizsgáztatást szervező intézményhez kell benyújtani négy tagú, melynek csak egy tagja a vizsgát szervező intézmény által megbízott, a képzésben részt vevő oktató.

40. A kamarai együttműködés területei A területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzés ellenőrzése során megvizsgálja, hogy a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet rendelkezik-e a jogszabályokban a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, s a gyakorlati képzést a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja-e. A törvény módosítása szerint bővültek a kamara hatósági, törvényességi, ellenőrzési feladatai is a szakképzésben: A tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés komplex szakmai ellenőrzése kibővült a kamara hatósági jogkörével. komplex szakmai vizsga hatósági ellenőrzését a területileg illetékes kormányhivatal végzi, az eseti ellenőrzést szintén a gazdasági kamara. Ha a kamara az ellenőrzés során a személyi és tárgyi feltételek meglétében, a tanulói juttatások, a tanulószerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésében jogszabálysértést tapasztal, végzéssel kell köteleznie az érintetteket annak megszüntetésére és a hiányzó feltételek 15 napon belüli pótlására.

41. A kamarai együttműködés területei A gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján: - kidolgozza és gondozza az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményét, s e képzések vonatkozásában; - javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre; - meghatározza a képzés időtartamát, szakmai tananyagait, követelményrendszerét; - gondoskodik a szakmai vizsgatevékenységek tételeiről, és különféle dokumentumairól - szervezi az országos szakmai tanulmányi versenyeket. A gazdasági kamara a gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét ellenőrzimegkeresés alapján vagy hivatalból.

42. A tanulószerződés jogintézményének nóvumai Az új szabályozásban tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára felkészítés gyakorlati részének felelőse a gazdálkodó, nem az iskola. A tanulószerződést a jogszabály kiterjeszti az eddig tanulószerződéssel nem oktatható szakmákra is. Új szabály, hogy a tanuló indoklás nélkül nem mondhatja fel a tanulószerződést, a gazdálkodó viszont az eddigiektől eltérően indoklással felmondhatja azt. Az indokok között a tanulószerződésben vállalt kötelezettségek szándékos, vagy súlyos, jelentős mértékű megszegése, a tanulószerződés fenntartását, a vizsgára való felkészítést lehetetlenné tevő magatartás szerepelhet. A rendkívüli felmondást mindkét részről indokolni kell, többek között azért, mert a felek a felmondás közlésétől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhatnak, melynek halasztó hatálya van. A tanulószerződésre egyebekben a Munka Törvénykönyvének fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezései irányadók az Szt.-ben foglalt eltérésekkel.

43. A tanulószerződés létrejötte A gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő azon tanulóval köthető, aki a gazdasági kamara által szervezett szintvizsgát teljesítette. A tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándékot a tanév megkötése előtti május 15-ig kell bejelenteni a kamarának és az érintett szakiskolának az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A tanulószerződés megkötésének - a feltételek megléte esetén - minden év augusztus 15-ig kell megtörténnie. A megkötött tanulószerződést 5 napon belül meg kell küldeni a kamarának, melynek az ellenjegyzése érvényességi kritérium. Nem köthető 2012. szeptember 1-től ún. hiány-szakképesítés biztosítására a havonta kötelező legkisebb munkabér 20 %-ának megfelelő kiegészítő pénzbeli juttatással járó tanulószerződés.

44. A tanulók pénzbeli juttatásai A pénzbeli juttatás havi összege az eddigi minimálbér 20 %-a, illetve hiányszakmák esetén 40%-os mértéke helyett a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési időn belül a gyakorlati képzési idő arányában kell kiszámolni. A juttatás mértéke a mindenkori minimálbér 15 %-a, valamint a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányának figyelembe vételével az Szt. 37. § (2) bekezdésében foglalt szorzószámok alapján növelni kell. Fontos, hogy a tanulmányi eredmények illetve eredménytelenségek is meghatározó tényezői a tanuló pénzbeli juttatásainak (motiváció), így ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásainak havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele (felére csökken a pénzbeli juttatása) ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon a tanulmányi kötelmeinek nem tesz eleget, a tanítási év utolsó napját követő naptól pénzbeli juttatásra nem jogosult.

45. Az együttműködési megállapodás A tanuló gyakorlati képzése a gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagy más szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha (diszjunktív feltételek) a) a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb, b) a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg, c) a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy d) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor.

46. Az együttműködési megállapodás további jellemzői Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni (formakényszer). Az együttműködési megállapodás a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. Szemben a munkajogi kontraktusként értelmezhető tanulószerződéssel, az együttműködési megállapodás polgári jogi jogviszony. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Együttműködési megállapodás a fenntartóra vonatkozóan többletkötelezettséget csak a fenntartó előzetes jóváhagyásával állapíthat meg. Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola. Vonatkozó jogszabályhely: Szt. 56-57. § Ptk. 474-483. §

47. A jogszabályi változásokból fakadó intézményi teendők Mit kell tenni a közoktatási/köznevelési intézményeknek 2012/2013. tanévben? 2013. január 1-ig a nem állami, nem önkormányzati fenntartó felülvizsgálja a nemzeti köznevelési törvény rendelkezéseinek való megfelelése tekintetében az általa fenntartott intézmény alapító okiratát, és megküldi azt a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, illetve a kormányhivatalnak. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az eddigi szabályozásban szereplő adatokon túl: - feladatellátási helyenként a maximális gyermek- és tanulólétszámot; - iskolatípusonként az évfolyamok számát; - szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat.

48. A jogszabályi változásokból fakadó intézményi teendők Mit kell tenni a közoktatási/köznevelési intézményeknek 2012/2013. tanévben? A pedagógiai programot át kell dolgozni az új NAT és a kiadásra kerülő közismereti és szakmai programoknak (szakmai kerettanterveknek) megfelelően, amely a szakképzési program átdolgozását is magába foglalja a szakképző iskolákban. Az iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. (Közn. tv. 97. § (14)] Felülvizsgálni a köteles dokumentumok és szabályzatok körét, így az IMIP fenntartásának szükségességét megvizsgálni A hatályos szabályzatokat közelíteni kell – az átdolgozási munka megszervezésével, racionális ütemtervvel – a köznevelési törvény előírásaihoz.

49. A jogszabályi változásokból fakadó intézményi teendők Mit kell tenni a közoktatási/köznevelési intézményeknek 2012/2013. tanévben? A mindennapos testnevelés órák és a köznevelési törvény felmenő rendszerű hatályba lépésével tervezni a 2013/2014. tanítási évet (szakos ellátottság, tanítási időkeret stb.)

50. Köszönöm a figyelmet!