1.25k likes | 1.82k Views
Genetika ?s a biol?gia. A genetika egys?gbe fogja biol?giai tud?sunkat.A genetika elm?lete ?rthetoen magyar?zza meg az ?lok h?rom legfontosabb saj?ts?g?t az ?letmuk?d?st, a szaporod?k?pess?get ?s a v?ltoz?konys?got.A genetika gyakorlata mint m?dszer a biol?gia minden ?g?ban megjelent, mivel a ?g
E N D
1. Genetika Msc. levelezo
2. Genetika és a biológia A genetika egységbe fogja biológiai tudásunkat.
A genetika elmélete érthetoen magyarázza meg az élok három legfontosabb sajátságát az életmuködést, a szaporodóképességet és a változékonyságot.
A genetika gyakorlata mint módszer a biológia minden ágában megjelent, mivel a genetikai boncolás segítségével minden biológiai szerkezet és folyamat részekre bontható. A részfolyamatok így könnyebben és jobban megismerhetok.
A genetikai muködés egységes az egész élovilágban. A genetikai információ a DNS-tol RNS fehérje irányban áramlik.
Minden amit az élolényben látunk vagy fehérje, vagy annak terméke.
3. A genetikai információ áramlása az eukarióta sejtben
12. Mi befolyásolja az élolények tulajdonságait? Az egyedek összes érzékelheto, megfigyelheto tulajdonságát FENOTÍPUSnak nevezzük. A fenotípus folytonosan változik.
A szüloktol örökölt teljes genetikai anyagot - amelyet a DNS tartalmaz GENOTÍPUSnak nevezzük. A genotípus az egyedi élet során nem változik, állandó tulajdonság.
A genotípus alapvetoen megszabja a fenotípust. A genetika központi kérdése, hogy milyen módon alakítja ki a genotípus a fenotípust, és ezt milyen egyéb tényezok befolyásolhatják? Röviden hogyan muködnek a gének?
14. Genetikai meghatározottság:
Az élolények tulajdonságait alapvetoen a gének határozzák meg. A gének tartják fenn a különbséget a fajok között, és a fajon belül az egyedek között. A genetikai program úgy képzelheto el, mint egy élolény tervrajza.
Környezeti meghatározottság:
Az utódok nem a látható tulajdonságaikat öröklik a szüleiktol. Amit a szüleiktol örökölnek az csupán a megtermékenyített petesejt szerkezete és génkészlete. A fenotípus szintjén látható tulajdonságok a gének tervrajza alapján, de a környezettel kölcsönhatásban egy bonyolult egyedi fejlodéstörténet során alakulnak ki, ahol némi szerep még a véletlennek is jut. A genotípus az élolény állandó jellemzoje amely az élet során nem változik, míg a fenotípus folytonos változásban van. Emiatt soha nem találhatunk két megegyezo fenotípusú egyedet.
A genetika gyakorlatában mindig csak részleges fenotípust vizsgálunk úgy mint szemszín, testszín hajszín, illetve az ezt meghatározó génekrol mint részleges genotípusról beszélünk.
A fenotípust a genotípus és a környezet kölcsönhatása alakítja ki.
16. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?
17. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?
18. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?
19. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?
20. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?
21. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?
22. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?
23. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?
24. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?
26. A DNS kémiai összetevoi
31. A DNS replikáció jóslata
33. A genetika születése (1865, 1900)
34. Egy tulajdonság párban különbözo növények A vizsgált tulajdonságpárok, melyekre mindig tiszta vonalakat választott:
Borsószem alakja: kerek és szögletes
Sziklevél színe: sárga és zöld
A virág színe: bíbor és fehér
Hüvely alakja: felfújt és szemre símuló
Hüvely színe: zöld és sárga
Virágok helyzete: axiális és terminális
Szár hossza: hosszú és rövid
35. Az F1 nemzedék csak az egyik szülo tulajdonságait mutatta.
57. Mendel második törvénye:(A független kombináció törvénye)
66. A két leánysejt kromoszóma összetétele - és genetikai összetétele - egyenértéku egymással és az anyasejttel. Egy AaBb kettos heterozigóta mitózisának eseményei genetikai szempontból
68. Meiózis mozi
80. Thomas Hunt Morgan Drosophila kísérlete I.
82. Azonos kromoszómán levo allélpárok kapcsolt öröklodése
83. Nem szüloi (rekombináns) ivarsejtek keletkezése kapcsolt gének esetén Az egyed mindkét szülotol egy homológ kromoszómát kap. Átkeresztezodés (crossing over) a homológok között új allél kombinációt eredményez.
84. Az átkeresztezodés a kromatidák között történik a meiózis profázisában Az átkeresztezodés a homológ kromoszómák nem-testvér kromatidái között történik.
85. A rekombinációs gyakoriság (=RF vagy rekombinációs frekvencia) számítása Morgan kísérletében az F2 geno- és fenotípusos megoszlása:
Szüloi kategóriák: pr+ vg+ 1339
pr vg 1195
Rekombináns kategóriák: pr+ vg 151
pr vg+ 154
összesen: 2839
Rekombinánsok száma: 151+154=305
Összes utód száma: 2839
Rekombinációs gyakoriság: rekombináns utódok száma osztva az összes utód számával.
305/2839=0,107=10,7%, nyilvánvalóan kisebb mint 50%.
86. Az átkeresztezodés valószínusége távolság függo Minél távolabb van két gén a kromoszómán annál nagyobb valószínuséggel játszódik le átkeresztezodés közöttük a meiózisok során.
87. A térképtávolságok additívak Mivel a térképtávolságok additívak, A-B és A-C távolsága két lehetoséget ad B-C távolságára nézve.
A, B és C gén meghatározott helye a kromoszómán a lókusz.
88. A fenotípus függése környezeti hatásoktól és a genetikai háttértol.
94. Több gén befolyása ugyanarra a jellegre(génkölcsönhatások, episztázis) A gének nem magukban, hanem más génekkel együttmuködve, azokkal kölcsönhatásban alakítják ki a fenotípust.
Ha egy mendeli dihibrid keresztezést olyan génpárral végzünk amelyek mindegyike egyetlen eseménysor részeként befolyásolja ugyazon fenotípust, az megváltozott mendeli számarányokat eredményez. Ha a gének függetlenül öröklodnek, a számarány utalhat a génkölcsönhatás jellegére.
96. Emlosök bundaszíne
Legismertebbek az A, B, C, D és S gének.
97. Bundaszín fenotípusok
99. A C és B bundaszín gének recesszív episztázisa ( B=fekete sorozat C = albínó sorozat)
100. A C és B szorszín gének génkölcsönhatása
101. A C és B szorszín gének génkölcsönhatása
104. A génmuködés szabályozásabaktériumokban
115. A lac operon struktúrgénjei