1 / 121

Genetika

Genetika ?s a biol?gia. A genetika egys?gbe fogja biol?giai tud?sunkat.A genetika elm?lete ?rthetoen magyar?zza meg az ?lok h?rom legfontosabb saj?ts?g?t az ?letmuk?d?st, a szaporod?k?pess?get ?s a v?ltoz?konys?got.A genetika gyakorlata mint m?dszer a biol?gia minden ?g?ban megjelent, mivel a ?g

newman
Download Presentation

Genetika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Genetika Msc. levelezo

    2. Genetika és a biológia A genetika egységbe fogja biológiai tudásunkat. A genetika elmélete érthetoen magyarázza meg az élok három legfontosabb sajátságát az életmuködést, a szaporodóképességet és a változékonyságot. A genetika gyakorlata mint módszer a biológia minden ágában megjelent, mivel a „genetikai boncolás” segítségével minden biológiai szerkezet és folyamat részekre bontható. A részfolyamatok így könnyebben és jobban megismerhetok. A genetikai muködés egységes az egész élovilágban. A genetikai információ a DNS-tol RNS fehérje irányban áramlik. Minden amit az élolényben látunk vagy fehérje, vagy annak terméke.

    3. A genetikai információ áramlása az eukarióta sejtben

    12. Mi befolyásolja az élolények tulajdonságait? Az egyedek összes érzékelheto, megfigyelheto tulajdonságát FENOTÍPUSnak nevezzük. A fenotípus folytonosan változik. A szüloktol örökölt teljes genetikai anyagot - amelyet a DNS tartalmaz – GENOTÍPUSnak nevezzük. A genotípus az egyedi élet során nem változik, állandó tulajdonság. A genotípus alapvetoen megszabja a fenotípust. A genetika központi kérdése, hogy milyen módon alakítja ki a genotípus a fenotípust, és ezt milyen egyéb tényezok befolyásolhatják? Röviden hogyan muködnek a gének?

    14. Genetikai meghatározottság: Az élolények tulajdonságait alapvetoen a gének határozzák meg. A gének tartják fenn a különbséget a fajok között, és a fajon belül az egyedek között. A genetikai program úgy képzelheto el, mint egy élolény tervrajza. Környezeti meghatározottság: Az utódok nem a látható tulajdonságaikat öröklik a szüleiktol. Amit a szüleiktol örökölnek az csupán a megtermékenyített petesejt szerkezete és génkészlete. A fenotípus szintjén látható tulajdonságok a gének tervrajza alapján, de a környezettel kölcsönhatásban egy bonyolult egyedi fejlodéstörténet során alakulnak ki, ahol némi szerep még a véletlennek is jut. A genotípus az élolény állandó jellemzoje amely az élet során nem változik, míg a fenotípus folytonos változásban van. Emiatt soha nem találhatunk két megegyezo fenotípusú egyedet. A genetika gyakorlatában mindig csak részleges fenotípust vizsgálunk úgy mint szemszín, testszín hajszín, illetve az ezt meghatározó génekrol mint részleges genotípusról beszélünk. A fenotípust a genotípus és a környezet kölcsönhatása alakítja ki.

    16. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?

    17. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?

    18. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?

    19. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?

    20. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?

    21. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?

    22. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?

    23. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?

    24. Mi a fo különbség az élolény és a kompjúter között?

    26. A DNS kémiai összetevoi

    31. A DNS replikáció jóslata

    33. A genetika születése (1865, 1900)

    34. Egy tulajdonság párban különbözo növények A vizsgált tulajdonságpárok, melyekre mindig tiszta vonalakat választott: Borsószem alakja: kerek és szögletes Sziklevél színe: sárga és zöld A virág színe: bíbor és fehér Hüvely alakja: felfújt és szemre símuló Hüvely színe: zöld és sárga Virágok helyzete: axiális és terminális Szár hossza: hosszú és rövid

    35. Az F1 nemzedék csak az egyik szülo tulajdonságait mutatta.

    57. Mendel második törvénye: (A független kombináció törvénye)

    66. A két leánysejt kromoszóma összetétele - és genetikai összetétele - egyenértéku egymással és az anyasejttel. Egy AaBb kettos heterozigóta mitózisának eseményei genetikai szempontból

    68. Meiózis mozi

    80. Thomas Hunt Morgan Drosophila kísérlete I.

    82. Azonos kromoszómán levo allélpárok kapcsolt öröklodése

    83. Nem szüloi (rekombináns) ivarsejtek keletkezése kapcsolt gének esetén Az egyed mindkét szülotol egy homológ kromoszómát kap. Átkeresztezodés (crossing over) a homológok között új allél kombinációt eredményez.

    84. Az átkeresztezodés a kromatidák között történik a meiózis profázisában Az átkeresztezodés a homológ kromoszómák nem-testvér kromatidái között történik.

    85. A rekombinációs gyakoriság (=RF vagy rekombinációs frekvencia) számítása Morgan kísérletében az F2 geno- és fenotípusos megoszlása: Szüloi kategóriák: pr+ vg+ 1339 pr vg 1195 Rekombináns kategóriák: pr+ vg 151 pr vg+ 154 összesen: 2839 Rekombinánsok száma: 151+154=305 Összes utód száma: 2839 Rekombinációs gyakoriság: rekombináns utódok száma osztva az összes utód számával. 305/2839=0,107=10,7%, nyilvánvalóan kisebb mint 50%.

    86. Az átkeresztezodés valószínusége távolság függo Minél távolabb van két gén a kromoszómán annál nagyobb valószínuséggel játszódik le átkeresztezodés közöttük a meiózisok során.

    87. A térképtávolságok additívak Mivel a térképtávolságok additívak, A-B és A-C távolsága két lehetoséget ad B-C távolságára nézve. A, B és C gén meghatározott helye a kromoszómán a lókusz.

    88. A fenotípus függése környezeti hatásoktól és a genetikai háttértol.

    94. Több gén befolyása ugyanarra a jellegre (génkölcsönhatások, episztázis) A gének nem magukban, hanem más génekkel együttmuködve, azokkal kölcsönhatásban alakítják ki a fenotípust. Ha egy mendeli dihibrid keresztezést olyan génpárral végzünk amelyek mindegyike egyetlen eseménysor részeként befolyásolja ugyazon fenotípust, az megváltozott mendeli számarányokat eredményez. Ha a gének függetlenül öröklodnek, a számarány utalhat a génkölcsönhatás jellegére.

    96. Emlosök bundaszíne Legismertebbek az A, B, C, D és S gének.

    97. Bundaszín fenotípusok

    99. A C és B bundaszín gének recesszív episztázisa ( B=fekete sorozat C = albínó sorozat)

    100. A C és B szorszín gének génkölcsönhatása

    101. A C és B szorszín gének génkölcsönhatása

    104. A génmuködés szabályozása baktériumokban

    115. A lac operon struktúrgénjei

More Related