1 / 12

Biokémia: az élő anyagok kémiája Az élő anyagok élettelen molekulákból állnak.

Biokémia: az élő anyagok kémiája Az élő anyagok élettelen molekulákból állnak. Mi különbözteti meg az élőlényeket az élettelen tárgyaktól? A kémiai anyagok hihetetlen komplexitása és szervezettsége. Sejt: több ezernyi anyag, bonyolult szerkezet.

mireya
Download Presentation

Biokémia: az élő anyagok kémiája Az élő anyagok élettelen molekulákból állnak.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Biokémia: az élő anyagok kémiája • Az élő anyagok élettelen molekulákból állnak. • Mi különbözteti meg az élőlényeket az élettelen tárgyaktól? • A kémiai anyagok hihetetlen komplexitása és szervezettsége Sejt: több ezernyi anyag, bonyolult szerkezet Kő, homok, tengervíz: általában viszonylag egyszerű anyagok halmaza 2. Az élő szervezetek környezetükből veszik fel, alakítják át és használják fel az energiát, amely rendszerint táplálékok, vagy napenergia formájában áll rendelkezésükre.

  2. 3. Az élő szervezetek képesek precíz önreprodukcióra. • 1. A kémiai anyagok komplexitása és szervezettsége az élő sejtben • Minden makromolekula néhány egyszerű elemből épül fel (C, H, N, O). C speciális kötési tulajdonságai. b. Monomer molekulák: szerves vegyületek, Mw<500 (aminosavak, monoszacharidok, nukleotidok). c. Makromolekulák: fehérjék, poliszacharidok, nuklein savak

  3. Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át). (Fotolitotróf, fotoorganotróf) Kemotróf: nem képes a fényenergiát megkötni, energiát a felvett – első sorban – szerves anyagok oxidációja révén állít elő. (Hemolitotróf, hemoorganotrof). Szénvegyületek forrása Autotróf: CO2 felhasználásával szintetizálni tudja a szükséges szénvegyületeket. Heterotróf: a szükséges szénvegyületeket készen vagy viszonylag előkészített formában veszik fel.

  4. Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50% - zsír: 35-40% - fehérje: 10-15%

  5. Kontrakció Szállítás Bioszintézis Napfény energia Kémiai energia Fotoszintézis

  6. A szén körforgása a bioszférában

  7. Nitrogénmegkötés Az autotróf élőlények a légkörből, vagy a talaj nitrátjáből kötik meg. A heterotróf élőlények már készen kapják aminosav, vagy azok bomlástermékeinek képében.

  8. Az “sejt gépei” az enzimek papír + O2 füst + hamu + hő + CO2 + H2O A kémiai reakciók mindig a szabadenergia csökkenés irányába mennek végbe. Miért nem alakul át minden anyag a számára legalacsonyabb energiájú, legstabilabb állapotába? Válasz: aktivációs energiagát

  9. Az enzimek ezt az aktivációs energiagátat csökkentik.

  10. Enzimtulajdonságok Csak termodinamikailag lehetséges reakciót katalizálnak Mivel „csak” az aktivációs energiát csökkentik: Biokatalizátorok

  11. Kapcsolt reakciók DG értéke negatív (exergonikus reakció): spontán, energiabevitel nélkül végbemegy DG értéke pozitív (endergonikus reakció): nem megy végbe spontán Végbemehet, ha egy exergonikus reakcióval összekapcsoljuk és az eredő szabadenergiaváltozás negatív.

More Related