ZRÍNYI MIKLÓS 1620.május 1.-1664. november 18.

1. ZRÍNYI MIKLÓS1620.május 1.-1664. november 18.

2. 1620.május 1-jén Csáktornyán, más vélekedések szerint a horvátországi Ozaly várában született Dalmát eredetű, nagybirtokos arisztokrata családban nevelkedett A család vagyonát és hírnevét a Szigetvárnál elesett dédapa alapozta meg. Protestáns család, a költő édesapja katolizál(Pázmány hatása)

3. Édesapja(Zrínyi György) korán meghalt,így fiai nevelését Pázmány Péterre bízta→Habsburg-hű, katolikus nevelést kaptak. • Később Ő és testvére is ( Zrínyi Péter) szembefordultak a Habsburgokkal. →( Zrínyi Péter részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért 1671-ben kivégezték. Érdemes megjegyezni, hogy Ő volt a Szigeti veszedelem horvát fordítója. Lánya , Zrínyi Ilona, aki II. Rákóczi Ferenc édesanyja volt.)

4. Neveltetéséről Pázmány Péter és egy 4 tagú gyámi testület gondoskodott. • A grazi jezsuita kollégiumban,majd Bécsben és Nagyszombaton tanult. • Pázmány hatására kedvelte meg a magyar nyelvet és irodalmat. • Nagy hatással volt rá az 1635-37-ben tett itáliai tanulmányútja,amit esztergomi kanonokkal tett. Megismerkedett az olasz művészettel és irodalommal,itt szerzi meg a barokk műveltséget, és alapozza meg könyvtárát. • VIII. Orbán pápa,Rómában fogadta ,és megajándékozta saját latin verseinek díszesen kötött példányával.

5. Sokan csodálták rendkívüli nyelvismeretét, beszélt magyarul, horvátul, németül, olaszul, törökül, latinul, mintha mindegyike anyanyelve lett volna. • Részt vett a 30 éves háborúba(1642-44 során, de az erdélyiek ellen nem szívesen harcol. Valójában ekkor érlelődik meg benne Magyarország és Erdély összefogásának gondolata, a török kiűzése céljából.) 1645-ben tábornokká nevezik ki, de lemond birtokai védelmére hivatkozik, és nem hajlandó tovább harcolni. • 1646. február 11-én házasságot köt Draskovich Mária Eusébiával (szerelmes verseiben Violának nevezi). • 1648 - ban horvát bánná nevezték ki.

6. 1650. szeptember 24-én meghalt első felesége, de 2 évvel később 1652 tavaszán Bécsben feleségül vette Löbl Mária Zsófiát. • Zrínyi Miklósnak négy gyermeke volt, mindegyik a második házasságából: Mária Terézia Borbála, Mária Katarina,Izsák és Ádám.

7. Egyre népszerűbb, s 1655-ben nádorrá szerette volna magát választtatni, de a bécsi udvar megakadályozza. • Sejtette, hogy újabb török háború készül, s 1661-ben hozzáfogott Zrínyi-Újvár építéséhez. • 1663-ban szövetséget köt Wesselényi nádorral és Nádasdy országbíróval. • A Rajnai Szövetség őt szeretné látni a török elleni egyesített keresztény seregek fővezéri posztján! • Népszerűségét, elismertségét mutatja az is, hogy többek között a spanyol király aranygyapjas renddel,a francia király hűbérúri címmel tünteti ki.

8. 1663-ban megindul a török támadás, elesik Érsekújvár, s augusztus 9-én a király kinevezi „az egész magyar hadsereg főparancsnokának”. Megállítja a törököt, s rögtön le is váltják(1664 január), s helyette Montecuccolit nevezik ki. • Ugyanakkor engedélyezik, hogy a Dráva mentén egy oldaltámadást hajtson végre. Ez lesz a híres téli hadjárat! • Mikor az udvar a győzelmek ellenére megköti a szégyenteljes Vasvári békét, Zrínyi visszavonhatatlanul a Habsburgok ellenfele lesz.

9. Zrínyi halála • 1664. november 18-án több magyar és horvát főúrral vadászni ment Csáktornya környéki kursaneczi erdőbe. Baleset történt: egy megsebesített egy vadkant halálra tiporja. • A halálhír nagyon megrázta a közvéleményt. • Jellemző, hogy sokan nem tudták elfogadni a baleset tényét: összeesküvésről, udvari merényletről beszéltek. A halálesetnek közvetlen szemtanúja nem volt. Bethlen Miklós önéletírásában vetette fel először a kétkedést a baleset tényét illetően. • Zrínyi Miklóst 1664. december 21-én a pálosok Szent Ilonai (Senkvic) kolostorában temették el a családi sírboltba.

10. Helye az irodalomban A magyar barokk kiemelkedő alakja,nemzeti irodalmunk büszkesége. Költő, politikus, hadvezér.

11. KÖLTÉSZETE • Elsősorban katonának tartotta magát és csak mellékesen költőnek. • Ifjúkorától fogva írt verseket. Költeményei nagy részét 20-25 éves kora között vetette papírra, később lekötötte a politika és a hadvezetés. • Pl. szerelmes verseket írt a Violának nevezett Draskovich Eusebiához, későbbi hitveséhez. • 1650-ben elhunyt felesége emlékét – kisebb idilljeivel és szerelmes verseivel együtt – az Adriai tengernek Syrenája gróf Zrínyi Miklós című kötetében örökítette meg (1651). • A cím is allegorikus: a barokk költészetben a szirén a költőt testesíti meg, az „Adria” pedig a Zrínyi-család fennhatósága alatti tengermelléki területeket. (Klaniczay Tibor értelmezésében: Magyarország déli végeinek költője)

12. 1651-es kiadás,Az Adriai tengernek Syrenaia

13. Főművén, a 15 részből álló Szigeti veszedelem (Obsidio Szigetiana) című hősi eposzon1645-től dolgozott, nagy részét 1647-48 telén írta. Ebben dédapjának, Szigetvárvértanú védőjének állított emléket. Célja: a magyarok erkölcsi erejének, összetartásának felélesztése, az ország felszabadításának, a török hatalma megtörésének lehetősége ( erkölcsi erő fontosabb a számbeli fölénynél). A nemzeti célzat és a keresztényi felfogás egyesítésével a magyar nemzet történeti hivatását hirdeti. Szigeti veszedelem

14. Mintái főleg Vergilius, Tasso eposzai és Marino elégiái voltak, de a négyes rímelésű tizenkettes sorokat magyar históriás énekekből és horvát szóbeli hősi epikából merítette • Művét mesteri szerkesztés, a barokk stílus elemei jellemzik, nyelve igen erőteljes, bár ma már avultnak hat • A mű 1651-ben jelent meg Bécsben, a kötetben olasz jellegű szerelmi lírája és költői hitvallása is helyet kapott. A Szigeti veszedelmet öccse fordította le horvát nyelvre.

15. A cselekmény rövid összefoglalásából is kiderülhet az,hogy a szerzőnek egy hihetetlen ellentmondásos állítást(paradox tétel) kell elfogadtatnia olvasóival.(a maroknyi magyar sereg győztesen kerül ki a török túlerővel szemben) • A paradox tétel megfelel az ellentétekből felépülő,megharcolt barokk harmóniának is. • Az eposz minden eleme ennek a tételnek van alárendelve, és e tétel bizonyítását szolgálja. (részletes műelemzést l. órán!)

16. További munkái • Prózai és hadtudományi munkái: • A Tábori kis tracta(1646-51) lényegében egy korabeli katonai szabályzat egyetlen elkészült fejezete, • a Vitéz hadnagy(1650-53) - az ideális hadvezér alakját kívánta megrajzolni, és a hazai hadviselést korszerűbbé tenni. • Mátyás király életéről való elmélkedésekben (1656-57). A múlt értékelésén túl a nemzeti királyság eszményét állította kortársai elé. • Legismertebb műve a Ne bántsd a magyart kezdetű– Az török áfium ellen való orvosság (1661)

17. Készítette: Szendrei Viktória (10.a) • Jóváhagyta: Valuchné Váradi Zsófia