Keleti Károlytól az integrált agrárstatisztikai rendszerig

1. Keleti Károlytól az integrált agrárstatisztikai rendszerig Miskolci Egyetem 2014. Április 25. Dr. Laczka Éva

2. A magyar agrárstatisztika korszakai • a gyökerek • az önálló magyar agrárstatisztika alapkövei • tovább a kitaposott ösvényeken • kövessük az agrárpolitika változásait • csatlakozás az EU Statisztikai Rendszeréhez • hogyan tovább?

3. A gyökerek(1867-ig) Mérföldkövek: -az agrárstatisztika forrásai: adózási célú nyilvántartások - 1829-től az Osztrák országos Számvevőségi Igazgatóság „Tafeln zur Statistics der Östereichischen Monarhie”kiadványai - 1849-től Közigazgatási Statisztikai Igazgatóság jelentései - 1850. március 4-i ideiglenes kataszter (birtokok területe) - becslések egyes növények területére és termésátlagára (községi választmányok ↔ a kincstár becslő biztosainak becslésének ütköztetése) - az állat- és népszámlálásokat (1851, 1857) együtt hajtották végre

4. A magyar agrárstatisztika alapkövei (a 19. század második fele) Mérföldkövek: -az agrárstatisztika forrásai: törvényhatóságok becslései (járásonként, községenként) - 1867-tól információk gyűjtése a mezőgazdasági termelésre és a külkereskedelmi forgalomra - 1868 – birtokstatisztikai kísérlet - 1869 – 20 termény vetésterületének és aratási eredményeinek becslése (járásonként) - 1870. évi állat- és népszámlálás - 1872 – Magyarország szőlészeti statisztikája - 1880. állat- és népszámlálás - 1894-től tavaszi állatszámlálás - a fontosabb élelmiszerek átlagárát évente összeírják - 1895. évi Általános Mezőgazdasági összeírás

5. Tovább a kitaposott ösvényeken (a 20. század első fele) Mérföldkövek: -az agrárstatisztika forrásai - 1922-ig törvényhatóságok becslései - 1922-től törvényhatóságok adatai „bevallás alapján” - 1911. – állatszámlálás - 1913. – árstatisztikai kötet (1867-1911) jelenik meg - 1917. – „nép- és állatszámlálás” - 1922. - a termelési statisztika (terület, elemi kár, cséplési és aratási adatok) - 1925. – szántógép számlálás - 1935. - Általános mezőgazdasági összeírás

6. Az agrárpolitika változásainak követése (a 20. század második fele) Mérföldkövek: -1952. – a Hivatal területi szervezeteinek létrehozása - Szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírása (ötvenes – hatvanas évek) - 1972. évi Általános Mezőgazdasági összeírás - 1981.évi Általános Mezőgazdasági összeírás - 1991. évi Általános Mezőgazdasági összeírás - 1997. évi ”részleges” Általános Mezőgazdasági összeírás

7. Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtések (1950-2000) 4

8. Csatlakozás az EU statisztikai rendszeréhez(1990. közepétől napjainkig) • Mérföldkövek: - a „harmonizáltság felmérése” - ÁMÖ 2000 - SZÖ – GYÜ 2001 - az MSZR kidolgozása, bevezetése (2000) - Gazdaságtipológia bevezetése (2002) - 2004 – csatlakozás az EU Statisztikai Rendszeréhez ------------------------------------------------------------------- - az EU agrárstatisztikai rendszerének megújítása (új információ igények [környezeti szempontok!], szigorúbb minőségi kontroll bevezetése, törekvés a terhek csökkentésére, a jogszabályok egyszerűsítése, integrálása)

9. Az agrárstatisztika „harmonizáltsága”(1999) KSH, FVM, együttműködés a KSH felelősségével, együttműködés az FVM felelősségével 6

10. Az Európai Unió Mezőgazdasági Információs Rendszere Elsődleges információs rendszerek Másodlagos információs rendszerek Piac szereplőinek információs igényei Piaci Információs rendszer INFORMÁCIÓK A PIACOKRÓL Központi irányítás adatigénye Gazdaságszerkezet Agrárstatisztika Termelés statisztikája Monetáris statisztika INFORMÁCIÓK A GAZDASÁGOK RÓL Tesztüzemi Rendszer Integrált Igazgatási és Ellenőrzős Rendszer NEMZETGAZDASÁGI INFORMÁCIÓK Pl. Mezőgazdasági Számlák Rendszere 5

11. Általános cenzusok 1895 1935 1972 1981 1991 ---------------------------------- 2000 2003 2005 2007 2010 Ültetvény cenzusok 1872 - SZ 1935 - GY 1956-59 - GY 1961-63 - SZ --------------------------- 2001 - SZ-GY 2007 - GY 2009 - SZ 2012 - GY Agrárcenzusok 3

12. Ültetvényadatok az“ÜST”-ben

13. Mit adott az agrárstatisztika a magyar statisztikának? - az első reprezentatív összeírásokat - a „kistermelés” fogalmát (1972) - részletes munkamegosztás kidolgozása és aláírása a KSH és FVM között (1999-től napjainkig)) - a GSZÖ rendszer esetében az előzetes adatok 1 százalékos minta alapján (féléven belüli) történő publikálása (2000-től) - a „folttérképek” ötletét (2001) - a „HOMBÁR”, s ezáltal az EAR ötletét (statisztikusok által vezérelhető elektronikus adat-feldolgozás rendszer) (2001-2004) - az „ÜST” ötletét (ültetvényadatok térinformatikai feldolgozása - 2001) -az első háromnegyedében adminisztratív adatforrásokra épülő cenzust (Szőlőcenzus 2009)

14. Hogyan tovább? - a FAO, Világbank, USDA, Eurostat kezdeményezése az agrár- és vidékfejlesztés statisztika stratégiai tervének kidolgozására Cél: - az agrár- és vidékfejlesztési statisztika integrálása más szektorokra vonatkozó statisztikák rendszereibe - a gazdasági-, társadalmi-, demográfiai-, környezeti statisztikai adatok integrálása, integrált elemzése - mikro-adatok cseréjének, áramlásának kidolgozása a fenti érdekében - FRIBS?

15. Köszönöm a figyelmet!