470 likes | 562 Views
MASTER of Flémalle (Robert Campin ) (b. ca . 1375, Valenciennes , d. 1444, Tournai ). The Holy Trinity c. 1410 Oil on wood, 148,7 x 61 cm Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt.
E N D
MASTER of Flémalle (Robert Campin) (b. ca. 1375, Valenciennes, d. 1444, Tournai) The Holy Trinity c. 1410Oil on wood, 148,7 x 61 cmStädelsches Kunstinstitut, Frankfurt
A ma elfogadott nézet szerint a Flémalle-i mester valójában Robert Capinnel azonos. Az Ő tanítványa volt Van der Weyden. Campin 1379 körül született Valencciennesben. 1423-ban lett a tournai – festőcéh vezetője és itt is halt meg 1444-ben vagy 1447-ben. Ő volt az új flamand generáció első névszerint ismert képviselője. Jelen ismereteink szerint a Flémalle-i mestertől szá-míthatjuk a nemzetközi gótikus stílus egyeduralmának vé-gét és őt tekinthetjük a XV.. századi németalföldi iskola megalapítójának. Campin korai munkái a franco-burgundi hagyományok nyomait viselik magukon. Ám stílusában elszakadt a nemzetközi gótika követelményeitől és az udvari festészet idealizáló szemléletét elhagyva hétköznapisággal átitatott, újfajta realizmust igyekezett megvalósítani.
UNKNOWN MASTER, FlemishNativityc. 1400Tempera on wood, 33 x 21 cmMuseum Mayer van den Bergh, Antwerp Az „antwerpeni Jézus születése” tábla
The Nativity 1420-25 Oil on wood, 87 x 70 cmMusée des Beaux-Arts, Dijon Robert Campin művészete a Jézus születése című egyedülállóan eredeti alkotásban csúcsosodott ki. Ez a tábla Dijonban került elő, ma is ott van. Az előtérben kissé zsúfolt, de nagyon egyéni alakokból álló csoport látható, mögötte tágas táj tárul fel. Az „antwerpeni Jézus születésével „ (előző kép) összevetve valóságos szemléletbeli forradalom tanúi lehetünk 4
A Flémalle-i mester képén sokkal egységesebb a tér és a világítás. A vonalak dekoratív kanyargása helyett a részletek aprólékos megfigyelése a fontos. Charles Tolnay művészettörténész a Flémalle-i mester jelentőségének első felismerője, alapvető monográfiá-jában ezt írja: ”Képén először érezzük egységesnek a teret.” A képen Máriát látjuk a kisdeddel az istállóban, Józseffel, mögöttük a három pásztort. Nagy gondot fordít a mester a plasztikus ábrázolásra, különösen a zömök, erőteljes alakoknál érezhető, hogy szinte kigömbölyödnek e képből. A ruhák olyan érzetet keltenek, mintha szoborként emelkednének a ki a kép síkjából.
The Nativity (detail)Musée des Beaux-Arts, Dijon A térdelő József egyik kezében gyertyát tart, a másikkal pedig széltől óvja a lángot. A gyertya Krisztust jelképezi, akinek szüle- tése fénnyel árasztja el a világot és egyben utal a Krisztus eljövetele előtti földi sötétségre is. 6
The Nativity (detail)Musée des Beaux-Arts, Dijon Merőben újszerű a háttérben kibontakozó táj ábrázolása. Míg Van Eyckék idealizált tájat festettek, Campin egy hideg, száraz téli napot elevenített meg ebben a művében, melyben a mélységérzetet a felfelé kígyózó út érzékelteti. A hátrakígyózó út a kopasz fák ellenfényben álló sora, a habos fehérségű felhők az égen, a csípős télies levegő – az új stílus kialakulását bizonyítják. A tájkép már nem egymáshoz illesztett elemekből áll, hanem kezd szerves egységgé össze-forrni.
Az Angyali üdvözlet, más néven Merode- oltár, egy hármas oltár. A középső táblán van az Angyali üdvözlet, mely 63x64 cm, lényegében négyzet. A szárnyak keskenyek 64x27 cm. A bal oldalon a donátor házaspár van, a jobb oldalon a műhelyében szorgoskodó Szent Józsefet látjuk. Ezen az oltáron még tovább lép a valóság visszaadásának útján a festő. A természeti környezet után itt szobát és műhelyt mutat be, pontosan olyat, amilyenben a flamand polgárok éltek és dolgoztak, amilyenben az a mecheleni Jugelbrechts is élhetett, akinek adományából az oltárt megfestette. A három táblát azáltal igyekezett a művész egységbe foglalni, hogy ugyanannak a háznak a szobája és előkertje látszik rajtuk. Ily módon a külső és belső terek ábrázolására is lehetősége nyílt. A két szélső táblán a külvilágból is láthatunk valamit.
Mérode Altarpiecec. 1427Oil on wood, 64 x 63 cm (central), 65 x 27 cm (each wing)Metropolitan Museum of Art, New York
A középső képen Az angyali üdvözlelet látjuk. A fő jelenet tipikus korabeli flamand szobabelsőben játszódik, amelynek ablakán az adományozó család címerei láthatóak. Nemcsak bemutatja, hanem meg is szenteli ezeket a szobabelsőket, ezt a tiszta, rendes polgári világot azáltal, hogy az üdvtörtént egyik legfontosabb eseményét – az Angyali üdvözletet – éppen ilyen környezetbe helyezi. Érdemes felfigyelni arra, hogy ez a világ mennyire polgári. Nyoma sincs a közvetlen elődök,esetleg kortársak képein oly gyakori arisztokratikus eleganciának. A festő szerető gonddal ábrázol minden részletet: kandallót, ablakot, mosdót, törölközőt, vagy a mélység felé mutató padot, amely előtt a földön kuporog Szűz Mária. A földön ülés motívuma olasz festők ötlete volt, ott akarták Mária alázatosságát ezzel az elhelyezéssel kiemelni. A Madonnának a szobabelsőben megjelenő angyallal együtt való ábrázolása azonban flamand lelemény. A félhomályos szobabelső jól fokozza a külső fény ragyogását.
Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York
Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York Egy érdekes részletet látunk, a pad sarkát, amire Mária támaszkodik, rajta egy apró oroszlánnal.
Mérode Altarpiece (left wing)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York Az előtérben a donátor házaspárt látjuk. A mecheleni Jugelbrechts házaspár az adományozó. A házaspár megdöbbentően élethű portréja a ránk maradt legkorábbi a flamand oltárok híres donátor arcképei közül.
Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York A háttérben a kapuban egy belépő szakállas férfit látunk.
Mérode Altarpiece (right wing)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York Szent Józsefet látjuk a műhelyében. Mária szobájánál is aprólékosabb Szent József műhelyének a kidolgozása.
Az idős mesterember munkájának eredményéből különösen két egérfogó érdemel említést. Az egérfogó igen érdekes szimbolikus tartalom hordozója: Az egérfogó csalétke voltaképp maga József, az emberiség meg- váltásának szolgálatában a sátán tőrbecsalása. Szent Ágoston utalt arra egyik beszédében, hogy Mária és József jegyességének célja a pokolfajzat éberségének elaltatása volt.. Arra ugyanis még a gyanakvó ördög sem gondolhatott, hogy egy nemsokára férjhez- menendő nőtől fog majd a megváltó megszületni. Ez a mi számunkra kissé bizarr gondolat – József és az egérfogó szimbóluma – időnkét fel- felbukkant a középkor folyamán, de képzőművészeti ábrázolására csak a XV. Század elején került sor. Most a realista ábrázolások divatjának idején a szószékről hallott, vagy olvasott gondolatok rögtön látható formát is öltenek. Láthatjuk, hogy a művész, a flamand realizmus megalapítója műveiben milyen mesterien elegyítette a szakrális és profán elemeket.
Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York
Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York Itt láthatjuk a másik egérfogót. Szent József szobájának abla-kán át egy utcaképre esik a pillantás. Ez az utcakép témáknak, ahol emberek sétálnak, a németalföldi festészetben való legrégibb ábrázolása.
Az un. Werl –oltár szárnyképei. A középső kép, ami valószínűleg a Madonnát ábrázolja, nincs meg, elveszett. A mester késői stílusát a Werl oltár szárnyai szemléltetik. A Werl oltáron a tér mélyebb, mint a Mérode oltáron és az alakok karcsúbbak, kecsesebbek lettek, kevésbé szilárdan állnak a lábukon. A perspektíva ábrázolása sikerültebb, a szoba mélyülése meggyőzőbb, mint a Mérode oltáron. A két képen ábrázolt helyiségek mennyezete feltűnően különbözik egymástól. Ez talán következetlenségnek is tűnhet, de nyilván szándékoltan van így.
A bal szárnyon térdeplő donátor Heinrich von Werl, az oltár névadója, aki kölni teológus és a minorita rendtartomány főnöke. A donátort a művész szándékosan nem engedte be abba a térbe, amely az oltár főszereplőjének, alighanem a Madonnának van fenntartva. Az előző oltár donátorának a helyzete is hasonló. Az Ingelbrechts házaspár hasonló módon egy lépcső előtt térdel. A donátor mögött Keresztelő Szent János áll.
The Werl Altarpiece (left wing) (St John the Baptist) 1438Oil on panel, 101 x 47 cmMuseo del Prado, Madrid
A jobb oldali táblán az elrendezés nagyjából a Mérode-oltár középképét követi. Ott Máriát láttuk, itt Borbálát. Jellemző, hogy a mester az olvasó Szent Borbála jelképét, a tornyot mennyire nem feltűnő módon helyezi el: a nyitott ablakon kinézve vesszük észre. Nem más ez, mint a nyílt szimbólumok helyett a rejtett szimbólumok jellemzően flamand alkalmazása. Ugyanezért nem festenek dicsfényt a szentek feje köré, leg-feljebb néhány vékony sugarat. Borbála ugyanúgy üldögél a szobájában, mint a Mérode-oltár Máriája. Ez azzal magyarázható, hogy Borbála a legnagyobb tiszteletnek örvendő vértanú szüzek egyike. A vizeskancsó és a törölköző, a napfényben megcsillanó üvegedény a kandallón, olyan szüzesség szimbólumok, amelyek mindkettőjükre - Máriára és Borbálára is – vonatkozhatnak. Az ablak alatt álló, kedves, otthonos hangulatot teremtő virág azonban nem Mária lilioma,hanem írisz, amelyet a középkorban gyakran neveztek ”kardliliom”-nak. Szokatlan,de logikus Borbála attributum ez, hiszen Borbálát lefejezték, tehát kard által jutott vértanúságra.
The Werl Altarpiece (right wing) (St Barbara.) 1438Oil on panel, 101 x 47 cmMuseo del Prado, Madrid
St Veronica c. 1410Oil on wood, 151,5 x 61 cmStädelsches Kunstinstitut, Frankfurt
St Veronica (detail)c. 1410Oil on woodStädelsches Kunstinstitut, Frankfurt
The Crucified Thiefc. 1410Oil on wood, 33 x 92,5 cmStädelsches Kunstinstitut, Frankfurt
The Crucified Thief (detail)c. 1410Oil on woodStädelsches Kunstinstitut, Frankfurt
Virgin and Child in an Interior c. 1435Oil on oak, 23 x 15 cmNational Gallery, London
Portrait of a Fat Man c. 1430Wood, 35,4 x 23,7 cmMuseo Thyssen-Bornemisza, Madrid
Portrait of a Man1400-10Wood, 40,7 x 28 cmNational Gallery, London
Portrait of a Woman c. 1430Wood, 41 x 28 cmNational Gallery, London
VÉGE SZK 2012