Lengyelorsz g turizmusf ldrajza

1. Lengyelorsz�g turizmusf�ldrajza Dr. Mezo Ferenc Igazgat�helyettes Egyetemi docens

2. Az orsz�g neve: Lengyel K�zt�rsas�g Ter�lete: 312 685 km2 N�pess�ge: 38 180 000 f N�psurus�ge: 122 f/km2 Egy fore jut� GDP58: 5100 euro Fov�ros: Vars� (Warszawa) Hivatalos nyelv: lengyel Nemzeti p�nze: zloty �llamform�ja: k�zt�rsas�g Nagyobb v�rosok: Vars�, L�zd, Krakk�, Wroclaw (Boroszl�) Fekv�se: K�z�p-Eur�pa nyugati r�sze Legmagasabb pontja: Rysy 2 499 m Leghosszabb foly�i: Visztula, Odera, Bug, Warta Legnagyobb tavai: Sniardwy, Mamry �ghajlata: �ce�ni, kontinent�lis Kiterjed�se: �szak-d�li ir�nyban 650 km, kelet-nyugati ir�nyban 690 km EU-tags�g kezdete: 2004 Fent Mazuri-tavak, lent Boleslaw Prus eml�kh�z a kedvenc nyaral�hely�n (f�rdov�ros)Naleczowie-ben

3. Lengyelorsz�got �szakon a Balti-tenger, Oroszorsz�g, Litv�nia, keleten Feh�roroszorsz�g, Ukrajna, d�len Szlov�kia �s Csehorsz�g, nyugaton N�metorsz�g hat�rolja. Lengyelorsz�g felsz�ne, az �szak-n�met alf�ld folytat�sak�nt nagyr�szt s�kvid�k (ter�let�nek � r�sze). Lengyelorsz�gban �szakr�l d�l fel� haladva 3 t�jegys�g k�l�nb�ztethet meg: s�ks�g, dombs�g �s hegyvid�k. A tengerparti s�ks�got, a j�gkorszakban kialakult Lengyel-alf�ld �s T�h�ts�g k�veti, amit mor�nas�ncok tark�tanak. A Visztula foly� k�t r�szre bontja, a nyugati Pomerzei- �s a keleti Mazuri-t�h�ts�g vid�k�re. D�li ter�letein osfolyamv�lgyeket tal�lunk. A dombvid�ki t�jat a felso-szil�ziai �s a Kis-lengyelorsz�gi hegy �s dombvid�k, a Szil�ziai dombs�g �s a Lublini dombvid�k alkotja. A harmadik nagy t�jegys�ge az orsz�g legd�lebbi r�gi�j�ban tal�lhat�. A Szud�t�kb�l �s a Nyugati-K�rp�tokb�l �ll� hegykoszor� adja Lengyelorsz�g legmagasabb t�j�t. A k�z�phegys�gi jelleg Szud�t�k legmagasabb pontja a Snezka (1 602 m). A Nyugati-K�rp�tok (Beszkidek) is k�z�phegys�gi jelleg. A Magas-T�tra el�ri a magashegys�gi r�gi�t, a legmagasabb pontja 2 499 m. Itt tal�lhat� Zakopane, a t�li sportok kedvelt k�zpontja. �ghajlata �tmenet az �ce�ni �s kontinent�lis �ghajlat k�z�tt. Az orsz�g �szaki r�sz�n, �s a hegyvid�keken az erdei n�v�nyzet a jellemzo, addig a keleti r�szen a f�ves puszt�k (sztyepp) n�v�nyzete az uralkod�. (Wielickai s�b�nya)

4. A mai Lengyelorsz�g ter�let�n az V. sz�zadt�l kezdve telepedtek le nyugati szl�v t�rzsek, k�zt�k a pol�nok. A X. sz�zadban a Visztula �s az Odera k�zti ter�leten �l szl�v n�pek a kereszt�ny hitet f�lvevo I. Mieszko fejedelem uralma alatt egyes�ltek. 1370-ben magyar kir�ly, Nagy Lajos ker�lt a tr�nra, �gy Lengyelorsz�g Magyarorsz�ggal alkotott perszon�luni�t, majd 1385-ben Jagell� Ul�szl� litv�n nagyherceg r�v�n Litv�ni�val l�pett perszon�luni�ra. A N�met lovagrenddel v�vott h�bor�k eredm�nyek�nt Kelet-Poroszorsz�g is Lengyelorsz�g r�sze lett (fent jobbra Malborki v�r), �gy az orsz�g eur�pai nagyhatalomnak sz�m�tott (a krakk�i Barbak�n balra). B�thory Istv�n is lengyel kir�ly lett Rettegett Iv�nnal harcolt. A XVII. Sz�zadt�l Lengyelorsz�g a sv�d, orosz �s t�r�k t�mad�sok �s belvisz�lyok miatt meggyeng�lt. A XVIII. sz�zadban Poroszorsz�g, Oroszorsz�g �s Ausztria t�bbsz�r is felosztotta egym�s k�z�tt az orsz�got, vagy annak egy r�sz�t. Az utols� lengyel kir�ly, II. Szaniszl� lemond�sa ut�n, �s az orsz�g 3. feloszt�s�t k�veten, 1795-tol Lengyelorsz�g 123 �vre eltunt a t�rk�prol. 1918-ban Lengyelorsz�g ism�t �n�ll� �llam lett. �m 1939. szeptember 1-�n a n�ci N�metorsz�g sz�llta meg az orsz�got, a keleti fel�re az oroszok nyomultak be. Ekkor a Krakk� melletti Auschwitzban (Oswiecim) 3 milli� zsid�t irtottak ki. A II. vil�gh�bor� ut�n Lengyelorsz�g szocialista orsz�g lett. A Szovjetuni� �ltal 1939-ben a Ribbentrop -Molotov paktum �rtelm�ben megsz�llt Kelet-Lengyelorsz�got nem adta vissza, ehelyett nyugatra tolt�k az orsz�g hat�rait, ennek k�vetkezt�ben Szil�zi�b�l t�bb mint 6 milli� n�metet telep�tettek ki. 1989-ben reformok zajlottak. 1991-ben voltak az elso szabad parlamenti v�laszt�sok.

5. Cs�kken turista�rkez�ssel tal�lkozhatunk, m�g 1995-ben t�bb, mint 19 milli� volt ez az �rt�k addig 2002-ben m�r csak 13 980 000-re cs�kkent. Vars� a Visztula k�t partj�n ter�l el. Az orsz�g kultur�lis �s szellemi �let�nek k�zpontja, de ipari �s kereskedelmi k�zpont is. Nevezetes a Kir�lyi Palota, mely az egykori v�rkast�ly hely�n �ll. A XVII. sz�zadban olasz �p�t�szek barokk st�lusban alak�tott�k �t, a XVIII. sz�zadban homlokzata barokk-rokok� d�szt kapott. A k�temeletes, �tsz�g alaprajzi �p�letegy�ttesben ki�ll�t�s l�that�. Ennek k�zel�ben tal�lhat� az 1644 �ta �ll� Zsigmond-oszlop, mely az elso k�zt�ri szobor Vars�ban �s a v�ros szimb�lum�v� v�lt. A Szt. J�nos fov�tele-sz�kesegyh�z v�r�st�gl�s k�s g�tikus csarnoktemplom�t a XIX. sz�zadban �j�tott�k fel. A Jezsuita templom tornya a legmagasabb templomtorony Vars�ban, a XVII. Sz�zad elej�n III. Zsigmond �p�ttette. H�res az �v�ros elo-erdoje a Barbak�n (elozo lap). A fal�vezet sark�n h�tszintes hegyes kupol�s Kerek-torony emelkedik, melynek f�ld alatti cell�it b�rt�nnek haszn�lt�k. A palot�k t�mkelege d�sz�ti a v�rost (Borch-, Tepper-, Branicki-, Blank-, K�k - Palota). A Nemzeti M�zeum egybe�p�lt a Hadt�rt�neti M�zeummal. A Nemzeti M�zeum �rt�kes gyujtem�nyei k�z�tt megtal�lhat�k g�r�g szobrok, ker�mi�k, r�mai-, egyiptomi leletek, olt�rk�pei, olasz festok k�pei, stb. A Lazienki-park nevezetess�gei k�z�l a Belweder-palota, Botanikus kert �s Chopin-szobor, Szigeti palota �rdemel eml�t�st. A Belweder-palot�t, 1820-ban klasszicista st�lusban �p�tett�k.

6. Frederik Chopin bronzszobra elott a ny�ri h�napokban Chopin-hangversenyeket tartanak (portr� jobbra fent, balra sz�loh�za Zelazowa Wola-ban). A Szigeti-palota, a park k�zponti �s f nevezetess�ge. A t� partj�n �ll� festi sz�ps�g kast�lyt barokk st�lusban �p�tett�k. A sz�p park rengeteg l�tnival�i k�z�l megeml�thet m�g: Diana-szent�ly, Egyiptomi-templom, �j P�lmah�z, Sobieski J�nos barokk szobra, Szigeti sz�npad, Myslewicei-palota. A v�ros nevezetess�gei k�z�l kiemelkedik III. Sobieski J�nos lengyel kir�ly Wilan�wi kast�lya (a k�vetkezo oldalon). A barokk-palot�t pomp�ja miatt �kis-Versailles�-nek is neveznek. Ma a Lengyel Portr�gal�ri�nak ad otthont. K�z�pen Bolslaw Prust h�res �r� (a F�ra� �r�ja, h�res lett maga a film is) a m�sodik lapon l�that� kedvenc f�rdov�ros�ban l�vo m�zeum).

7. Krakk� a lengyel kir�lyok egykori fov�rosa. Vars� ut�n az orsz�g m�sodik legnagyobb kultur�lis-tudom�nyos centruma. A v�ros mueml�kekben gazdag. Krakk� �v�ros�t k�r�lvevo v�rfalnak csak egy r�sze maradt meg. A barbak�n impoz�ns k�z�pkori erdoj�hez csatlakozik a Fl�ri�n-kapu (1307) barokk toronysisak� kapuja. Az �v�rost �vez Planty XIX. Sz�zadban parkos�tott, 4 km ker�let, 20 hekt�ros parkter�let a v�ros t�deje, s�tahelye. A v�ros fotere 200 x 200 m�teres, szab�lyos n�gyzet alak� t�rs�g, melynek k�zep�t a renesz�nsz p�rt�zat� Poszt�csarnok (Sukiennice) foglalja el. Az eredetileg g�tikus �p�let belso folyos�ja 100 m hossz�. Nevezetes a Krzysztofory-palota, mely a Krakk�i T�rt�neti M�zeumnak ad otthont. A krakk�i polg�rv�ros fotemploma, a fot�r �szakkeleti sark�ban emelkedo M�ria-templom, k�ttorny�, h�romhaj�s bazilika-temploma. A lengyel g�tika jellegzetes alkot�sa (az �szaki- Hanza g�tika nagy t�meg, vaskos torny�, borong�s hangulat� t�glatemplomai eset�ben a haj� egyforma magass�g�, m�g a krakk�i g�tik�ban az �n. bazilika t�pus� templomok jellemzek, ahol a fohaj� magasabb, az oldalhaj�k alacsonyabbak). A v�ros h�ress�ge a soktorny�, festi Wawel (ld. Elso oldalon, itt a belso udvar), a lengyel kir�lyok egykori sz�khelye, mely a Visztula f�l�tt emelkedo 25 m magas domb l�b�hoz csatlakozik. Wawel - �s a Budai V�rpalota - a K�rp�tokban fejtett m�rv�nyb�l �p�lt. Sz�mos t�rt�nelmi szem�lyis�g s�rj�t tal�ljuk itt. A Waweli Sz�kesegyh�z h�romhaj�s, bazilika t�pus� g�tikus-templom. A Waweli Kir�lyi Palota bolt�ves, renesz�nsz�rk�dsorokkal k�r�lvett d�szudvara lenyug�zo l�tv�ny (lent). A g�tikus palota megmaradt termeibe fegyvergyujtem�nyt �s kincst�rat tal�lunk. A palota egy r�sz�ben tal�ljuk a Wawel M�zeumot, melyben r�gi b�torok, berendez�si t�rgyak, festm�nyek kaptak helyet.

8. A Krakk�t�l mind�ssze 12 km-re fekvo Wieliczka s�b�ny�j�r�l �s s�b�l faragott szobrair�l h�res (balra lent). Auschwitz (Oswiecim) szint�n Krakk� k�zel�ben tal�lhat�. A v�ros m�ig is borzalmakat id�z sz�nhely. 1940-ben hozt�k l�tre azt a megsemmis�t t�bort, ahol a g�zkamr�kban t�bb milli� lengyel vesz�tette �let�t. M�zeuma igen megr�z�, szomor� m�zeum. Filmsz�nh�z�ban vet�tik le azt a filmet, melyet a t�bor felszabad�t�sakor k�sz�tettek. Zakopane a Lengyel-T�tra fov�rosa (lent jobbra). T�len s�elni v�gy�k ezrei keresik fel. S�ugr�s�nca �s az alj�ban elter�l stadionja a vil�g egyik jeles t�lisport-l�tes�tm�nye, jelents sport- �s egy�b rendezv�nyek sz�nhelye. osszel a stadion ad otthont a T�trai oszi N�pit�nc- �s �nekfesztiv�lnak. Tarnow-ban sz�letett Bem J�zsef �s itt l�that� szarkof�gja is. A Felso-Szil�ziai b�nyavid�k k�zpontja Katowice. Kultur�lis k�zpont, hiszen �l�nk sz�nh�zi, opera- �s zenei �lettel rendelkezik. Kiemelkedik a Wyspianski nev�t visel sz�nh�z szecesszi�s st�lus� �p�lete. A turist�k kedvelt helye a Vajdas�gi Kult�r- �s �d�lopark, amely nagy tavaival, sportp�ly�ival, k�l�nf�le sz�rakoz�si lehetos�geivel kedvelt pihenohelye. �llatkertje, Planet�riuma, Obszervat�riuma, Strandf�rdoje, Skanzenje �rdemel eml�t�st.

9. Czestohowa legfobb nevezetess�ge kolostora, melyet a XIV. sz�zadban emeltek g�tikus templomnak, de a XVII. sz�zadban n�mi renesz�nsz elemekkel eg�sz�lt ki, majd barokk fotemplomm� �p�tett�k �t. Wroclaw Als�-Szil�zia k�zpontja, az Odera foly� k�t partj�n ter�l el. A XIX. Sz�zadig Boroszl� n�ven emlegett�k. A g�tikus, bazilika t�pus� Olt�riszents�g-templom a wroclawi g�tika jelents alkot�sa. Foter�n tal�ljuk a V�rosh�za 1240-ben �p�tett, majd t�bbsz�r �talak�tott �p�let�t. A g�tikus v�rosh�za m�r renesz�nsz elemeket is t�kr�z. H�res a Szent Erzs�bet-templom rom�n jegyeket mutat� 3 haj�s bazilika st�lus� temploma, premontrei kolostora. Nemzeti M�zeum�nak neorenesz�nsz �p�lete, melynek k�t legnagyobb gyujtem�nye: a lengyel festok gal�ri�ja �s a k�z�pkori szil�ziai gyujtem�ny. Tum rom�nkori temploma (balra lent) �s Bialowieza temploma is �p�t�szeti remekmu

10. Czestohowa mellett van Jasna G�ra p�los rendi kolostor, jelenleg a p�los rend sz�khelye (ez az egyetlen magyar alap�t�s� szerzetes rend, a sv�dek az ezerhatsz�z�tvenes �vekben ostromolt�k, sikertelen�l (ezek ut�n lett az itteni fekete madonna Lengyelorsz�g v�do �s nemzeti f�ggetlens�g�nek szimb�luma). Az ostromot Sienkiewichz is meg�rta, h�res reg�ny�ben az �z�nv�zben. Ezekben az idokben fogt�k el (1657-ben II. R�koczi Gy�rgy , ki sv�d sz�vets�gben Vars�ba is bevonult, sereg�t a tat�rok elfogt�k , ezzel kezdod�tt a T�nd�rorsz�g, Erd�ly roml�sa, maga a fejedelem 1660-ban a sz�szfenesi csat�ban szerzett fejs�r�l�be hal meg

11. Poznan a Lengyel-alf�ld legtekint�lyesebb v�rosa. �l�nk szellemi k�zpont, egyetemi v�ros, tudom�nyos �s muvelod�si centrum, �l�nk zenei �s muv�szeti �lettel. A csillog� mueml�kv�ros sokr�t l�tnival�t �g�r. A 140 x 140 m-es ter�let poznani t�r legmegragad�bb l�tnival�ja a V�rosh�za, mely 1310 �ta �ll itt (balra lent). Az eredetileg g�tikus �p�letet renesz�nsz st�lus�v� var�zsolt�k. Az �p�let mag�ban foglalja a V�rosi M�zeumot. Nevezetes a dominik�nus temploma, mely Poznan legr�gibb temploma, eredetileg 1244-1253 k�z�tt �p�tett�k g�tikus st�lusban. Az 1700-as �vekben barokk st�lusban �p�tett�k �t. Malbork a lengyelorsz�gi �tic�lok sor�ban elokelo helyet foglal el. Itt volt a N�met Lovagrend k�zpontja, a hatalmas lovagrendi v�rban. A Marienburgnak nevezett v�rban tal�lhat� a v�r lovagterme, nagymesteri palot�ja, M�ria temploma �s a Borosty�n M�zeuma. Szczecin jelentos kik�tov�ros, melynek haj�gy�rt�sa orsz�gos jelents�g. A pomerzei herceg v�r�b�l sz�p kil�t�s ny�lik a kik�tore, melynek v�zfel�lete 400 hekt�ros, rakpartjainak rakod�si ter�letei 1000 hekt�rnyi ter�letet foglalnak el. �rdemes megtekinteni a g�tikus st�lus� v�rosh�z�t �s a P�ter-P�l Csarnoktemplom�t. Plock-ban h�res a katedr�lis (belseje jobbra lent). Brzeg v�rosh�za pedig k�z�pen l�that�.

12. Gdynia kik�tov�ros�nak l�tv�nyoss�gait Haditenger�szti M�zeuma, a Tenger�szek H�za jelenti. Gdansk ipari �s kik�tov�ros. Mueml�kekben bovelkedik. Az egykori Fegyvert�r, Arsen�l �p�let�t 1605-ben holland renesz�nsz st�lusban �p�tett�k, ma K�pzomuv�szeti Akad�mia. A V�rosh�za XIV. sz�zadi �p�let�nek 82 m magas hatalmas torny�t sz�p �ra d�sz�ti. Turisztikai attrakci�k�nt �r�nk�nt megsz�lal harangj�t�ka. A M�ria-templom a k�so g�tika st�lusjegyeit t�kr�zi. 105 m hossz�, 68 m sz�les, 29 m magas XIV. sz�zadi templom szobrai, s�reml�kei, festm�nyei megtekint�sre �rdemesek. Tengerparti �d�lohelye Sopot, Swinovjsice, a turist�k kedvelt c�lpontja. Balra Gdansk belv�rosa, jobbra Sopot k�pek

13. III. Sobieski J�nos 1629-1696. 1674-tol lengyel kir�ly, az utols� nagy kir�ly, 1683-ban a b�csi diadalban k�zremuk�d�tt B�cs felment�s�ben �s a p�rk�nyi csat�ban (amit a Habsburgok nem akartak, ok b�k�t akartak k�tni) v�gleg megsemmis�tette a t�r�k csapatokat �s lehetov� tette Esztergom visszafoglal�s�t. A k�z�pso k�p eredetileg Lw�wban �ll� szobra, jelenleg Gdanskban �ll, illetve a p�rk�nyi gyozelemre eml�kezo szobra magyar alkot�kt�l.

14. A lengyel kult�r�b�l nem hagyhatjuk ki Henryk Sienkiewicz-et (irodalmi nobel d�j, Que Vadis, Tuzzel-vassal, �z�nv�z), Mrozek a modern abszurd dr�ma egyik megteremtoje �s a filmmuv�szet klasszikusa A. Wajda egyik legut�bbi filmje a Katyn az oroszok m�sz�rl�s�t dolgozza fel, ahol a lengyel tisztikart semmis�tik meg (egy�b filmjei Vasember, M�rv�nyember stb.)