Finnorsz g turizmusf ldrajza

1. Finnorsz�g turizmusf�ldrajza Dr. Mezo Ferenc www.mezoferenc.hu info@mezoferenc.hu

2. Az orsz�g neve: Finn K�zt�rsas�g Ter�lete: 337 032 km N�pess�ge50: 5 220 000 fo N�psurus�ge: 15 f/km2 Egy fore jut� GDP51: 28 600 euro Fov�ros: Helsinki Hivatalos nyelv: finn, sv�d Nemzeti p�nze: euro �llamform�ja: eln�ki k�zt�rsas�g Nagyobb v�rosok: Helsinki, Tampere, Turku, Fekv�se: �szak-Eur�pa, a Skandin�v-f�lsziget keleti r�sz�n Kiterjed�se: kelet-nyugati ir�nyban 550 km, �szak-d�li ir�nyban 1200 km Legmagasabb pontja: Haltiatunturi 1 324 m Leghosszabb foly�i: Kamijoki Legnagyobb tavai: Saimaa, Inari-t� �ghajlata: kontinent�lis, szubpol�ris hat�ssal EU-tags�g kezdete: 1995

3. Finnorsz�got �szakon Norv�gia, �szaknyugaton Sv�dorsz�g, nyugaton �s d�len a Balti-tenger, keleten Oroszorsz�g hat�rolja. Tengerpartja erosen tagolt. Hozz� tartozik az �land-szigetek (6 000 db sziget�vel). Az orsz�g tengerparti r�sz�t 80-100 km-es parti s�ks�g szeg�lyezi. A partok elott 30 000 apr� sziget, t�bbnyire tengerrel r�szben el�nt�tt, j�g csiszolta v�sott szikl�k, sk�rek h�z�dnak. Az orsz�g k�zponti t�ja a Finn-t�h�ts�g lapos, hull�mos dombvid�ke (balra lent) melynek legmagasabb pontja 500 m k�r�li. Az �szaki sarkk�r�n t�l tal�ljuk a finn Lappf�ldet, ahol a s�ks�gb�l k�pos hegyek emelkednek ki. �szaknyugat-Finnorsz�ghoz tartozik a Skandin�v-hegys�g par�nyi r�sze, ahol az orsz�g legmagasabb pontja is tal�lhat�. Finnorsz�g leghosszabb foly�i a Lappf�ld�n (balra lent) folynak �t, t�len azonban viz�k hossz� idore befagy. A tavainak medenc�it a j�gkorszakbeli j�gt�bl�k alak�tott�k ki, �ppen ez�rt sek�lyek. Az orsz�g �ghajlata kontinent�lis, csak az �szaki ter�letek tartoznak a szubpol�ris �vbe. Ter�let�nek nagy r�sz�t (70 %-�t) erdo bor�tja. D�len lombos erdok (ny�r, �ger, rengony�r, szilfa), �szakon a tulevelek a jellemzok.

4. Az itt �l lapp oslakoss�got 9 �vsz�zadig a finn n�pt�rzsek szor�tott�k ki. 1284-tl az orsz�g sv�d hercegs�g volt, majd a Kalmari Uni� (1397-1523) tagja. 1713-ban az oroszok sz�llt�k meg. 1721-ben a sv�dek sz�llt�k meg az orsz�g d�lkeleti r�sz�t (balra lent turkui v�r). 1809-ben eg�sz Finnorsz�g az oroszok kez�re ker�lt. I. S�ndor c�r felvette a finn nagyhercegi c�met. Az orosz uralom al�l 1917. december 6-�n szabadult fel, amikor is a finnek kiki�ltott�k f�ggetlens�g�ket, melyet Oroszorsz�g csak 1920-ban ismert el (Lappf�ld. Finnorsz�g az 1935-40-es �t�li h�bor�ban (jobbra lent)� elvesz�tette ter�let�nek 1/10-�t, melyet a Szovjetuni�hoz csatoltak. 1941-tol a finnek a n�metek sz�vets�geseik�nt harcoltak, de veres�get szenvedtek. A h�bor� ut�n Finnorsz�g megorizte semlegess�g�t.

5. A turista�rkez�sek sz�ma 2002-ben 2 875 000 f52 volt. Turisztikai szempontb�l a t�voli t�jak sz�ps�ge, valamint a Vizi sportok lehetos�ge adja az orsz�g vonzerej�t. Helsinki az orsz�g fov�rosa politikai, gazdas�gi �s kultur�lis k�zpont. Fontos ipari �s egyetemi v�ros a Finn-�b�l partj�n. 1550-ben Kustaa Vaasa sv�d kir�ly alap�totta, 1812 �ta az orsz�g fov�rosa. H�res a v�ros Nagytemploma, mely Engel utols� nagy munk�ja, 81 m magas, kupol�ja k�r�l a 12 apostol szobra �ll. Az Uszpenszkij-sz�kesegyh�z az �p�t�szet remeke. A g�r�gkeleti katedr�lis 1868-ra k�sz�lt el. Hagymakupol�i 22 kar�tos arannyal vannak bevonva. A v�ros nevezetess�g�t adj�k: a Sziklav�r lovagv�rra eml�keztet romantikus kast�lya, a Csillagvizsg�l� �p�lete, az Orsz�gh�z n�prajzi �s finnugor gyujtem�nye. A Finlandi-palota �p�lete, melynek form�it a h�feh�r m�rv�ny- �s fekete gr�nittalapzat hangs�lyozza. A belso ter�t a feh�r �s a k�k sz�nek uralj�k. (1975-ben itt zajlott le az Eur�pai Biztons�gi �s Egy�ttmuk�d�si �rtekezlet, melynek hat�rozatai seg�tik az egys�ges Eur�pa l�trej�tt�t.) Sziklatemplom�t egy gr�nitt�mb belsej�nek kirobbant�s�val hozt�k l�tre. A gr�nitfalak k�v�l-bel�l az osterm�szetet id�zik, mivel csiszolatlanok. A templomban gyakoriak a hangversenyek. H�res az Olimpiai Stadionja, melyet 1940-re tervezett olimpiai j�t�kok tisztelet�re �p�tett�k, de a II. vil�gh�bor� miatt elmaradtak az olimpiai rendezv�nyek, �gy csak 1952-ben avatt�k fel. A Stadion k�zel�ben tal�lhat� a sportm�zeum, ahol a nemzeti sportok �s j�t�kok eszk�zeinek dokumentumainak gyujtem�nye l�that�. H�res a Seurasaari szigeten megtekinthet szabadt�ri m�zeuma. Balra lent a sz�pmuv�szeti m�zeum.

6. Turku, az orsz�g r�gi fov�rosa, a finn t�rt�nelem �s kult�ra b�lcsoje. A V�r, a v�ros Sz�kesegyh�z�t lesz�m�tva eg�szen az 1800-as �vekig Turku �s eg�sz Finnorsz�g legjelentosebb �p�t�szeti alkot�sa volt. 1280 k�r�l kezdt�k �p�teni, de feltehetoen m�r a Viking korban is volt elodje. A V�rban kapott helyet a Turkui T�rt�neti M�zeum. A v�rban hangversenyeket is rendeznek, �n�ll� post�ja van, a belso v�rban b�rt�ncell�k l�that�k. Turku m�sik nevezetess�ge a Sz�kesegyh�z Torony�r�ja, melynek d�li �t�s�t eg�sz Finnorsz�g hallhatja. K�l�n l�tv�nyoss�got jelentenek az itt tal�lhat� finn fonemesi csal�dok s�reml�kei. A t�bb mint 700 �ves sz�kesegyh�zban kituno akusztik�ja miatt hangversenyeket rendeznek. Balra lent Oulo v�rosa Naantali tengerparti f�rdohely�rol h�res a turist�k k�r�ben. Tampere az ��szak Manchestere� nevet viseli, melyet mint jelents ipari k�zpont �rdemelt ki. H�ress� v�lt az 1969-ben �tadott Akv�rium �s Planet�rium ter�lete, melyet �llatkert �s Vid�mpark �vez. Lahti v�ros�ban van S�lpausselka, mely a v�gmor�na vonulaton 80 m magas s�ugr� s�nc. A v�ros nemzetk�zi �r�tal�lkoz�knak ad otthont. Rovaniemi Lappf�ld legnagyobb v�rosa, ipari k�zpontja. A v�ros k�rny�ki s�ugr�s�nc a t�li sportok szerelmeseinek ny�jt kikapcsol�d�si lehetos�get. Ny�ron a Szentiv�n �ji nap�nnep vonzza a l�togat�kat (Rovaniemiben 25 �jszak�n nem megy le a nap). Az Inari-t� ment�n fekvo Inari v�ros�ban van a Lapp M�zeum, mely a lapp kult�ra t�rgyi eml�keit szeml�lteti. Inari-t� (balra lent)

7. K�t meghat�roz� ember : a �t�li h�bor�� sikeres t�bornoka Carl Gustaf Emil Mannerheim kommunista elleness�g�rol h�res, m�g a m�sik Mike Walteri h�res �r� (Szinuhe, Emberis�g ellens�gei stb.) ki arr�l lett ismert, hogy a sikeres k�nyveibol kapott p�nzt �ltal�ban alap�tv�nyok k�z�tt sz�tosztotta (a F�ti gyermekv�ros t�mogat�ja is). Lent a moderndesign m�zeum embl�m�ja (Helsini)