Élelmiszer-kereskedelmet érintő jogszabályi változások

1. Élelmiszer-kereskedelmet érintő jogszabályi változások Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes Vidékfejlesztési Minisztérium 2014. március 19.

2. I. Szakmaközi szervezetek és sajátos versenyjogi szabályok

3. Uniós jogi alap • 1234/2007/EK tanácsi rendelet – az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet majd 1308/2013/EU rendelet • Kezdetben olívabogyó, olívaolaj és dohány esetében, 2009-től a zöldség-gyümölcs és szőlő-bor ágazatokban, 2012-től a tejágazatban is részletesen szabályozott • Egyéb ágazatokban lazán szabályozott • KAP-reform: a zöldség-gyümölcs ágazatban tevékenykedő szakmaközi szervezetek működését alapul véve egységes szabályozás • Ok: termékpályák liberalizációja – szakmai önszabályozás • Két fontos elem: • Kiterjesztés • Uniós versenyjogi mentesség (kartelljog)

4. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény • a szakmaközi szervezet fogalma: a törvény hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó, viszonteladó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a tanácsi rendelet előírásainak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszteráltalelismertegyesület.

5. Működési elvek • Nyitott tagság elve: Az elismert szakmaközi szervezethez az ágazat bármely szereplője csatlakozhat, abban az esetben, ha ez a csatlakozás nem jár a szakmaközi szervezet számára az elismerési feltételek elvesztésével • a szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság • egy ágazat – egy szakmaközi szervezet • országos működés és lefedettség • vertikális szerveződés

6. Elismerési feltételek • Specifikus célok: az uniós rendeletben meghatározott • a kínálat, valamint a tagok termékei forgalmazásának koncentrálása és koordinálása; • a termelés és a feldolgozás közös hozzáigazítása a piaci követelményekhez, valamint a termék fejlesztése; • a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének előmozdítása; • kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban. • az uniós rendeletben felsorolt tevékenységek közül legalább egyet folytat, • a tagságát tekintve az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát képviseli

7. Elismerési feltételek • Specifikus tevékenységek: • a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése; • a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása; • azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre; • a növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének biztosítása, valamint a talaj- és vízminőség megőrzése; • olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal szakaszában javítható; • az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredet-megjelölések, minőségi védjegyek (tanúsító védjegyek) és földrajzi árujelzők védelme és előmozdítása; • az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek elősegítése;

8. Elismerési feltételek • A szakmaközi szervezet kérelme és az adott ágazatra vonatkozó gazdasági adatok alapján a vidékfejlesztési miniszter egyedileg vizsgálja az elismerési feltételek, a szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság, jelentős arány meglétét • Ellenőrzés • Felügyeleti bírság • Tájékoztatási kötelezettség

9. Versenyjogi mentesség • Uniós kartellszabályok • COM-ot notifikálni a VM útján • COM: 2 hónapos kifogásolási határidő • Hazai kartellszabályok: • Mentesül a versenytörvény 11. §-ában foglalt tilalom alól az elismert szakmaközi szervezet azon megállapodása, döntése és összehangolt magatartása, amely az uniós rendelet szerinti tevékenységek végzésének célját szolgálja, ha az • nem befolyásolja károsan a piacszervezés zavartalan működését; • nem vezet Magyarország területén a piacok bármilyen formában történő felosztásához; • nem vezet a verseny olyan torzulásához, amely nem feltétlenül szükséges a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett célok eléréséhez; • nem vonja maga után az árak rögzítését, ide nem értve a szakmaközi szervezeteknek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltaknak megfelelő tevékenységét; és • nem teremt megkülönböztetést és nem szüntetheti meg a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan. • VM-nek és GVH-nak 2 hónap kifogásolási határidő áll rendelkezésére, addig nem léptethető hatályba a szakmaközi szervezet intézkedése

10. Kiterjesztés Ha a szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, a szervezet kérésére – korlátozott időtartamra – kötelezővé tehető a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők számára a szervezeten belüli egyes megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások. • kiterjesztés: a reprezentatív szakmaközi szervezet egyes – legalább egy éve hatályban lévő (gyakorlatban alkalmazott) - piacszervezési intézkedéseinek jogszabályban történő kihirdetése • reprezentatív szakmaközi szervezet: a tagságát tekintve az alapanyag-előállítás, feldolgozás vagy kereskedelem területein zöldség-gyümölcs ágazatban a 60 %-os, más ágazatokban legalább kétharmados mennyiségi részesedéssel rendelkező szakmaközi szervezet • vidékfejlesztési miniszter dönt róla és rendeletben kihirdeti • legfeljebb 3 gazdasági évre • piacszervezési hozzájárulás fizetése előírható a nem tagok részére, amennyiben élvezik a kiterjesztett piacszervezési intézkedés előnyeit (NÉBIH – végrehajtási bírság) • NÉBIH ellenőrzi (ágazat-felügyeleti bírság)

11. Kiterjeszthető piacszervezési intézkedések a) a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel; b) a termelésre vonatkozóan az európai uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok; c) az európai uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása; d) forgalmazási szabályok; e) környezetvédelmi szabályok; f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések; g) az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelmét szolgáló intézkedések; h) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások; i) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok; j) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét; k) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása; l) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése; m) állat-egészségügyi, növény-egészségügyi és élelmiszerbiztonság; n) melléktermék kezelés.

12. Közérdekű perlés • A piacot súlyosan zavaró magatartás vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogellenességének megállapítását, annak alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltását szakmaközi szervezet is kérheti a bíróságtól. • A szakmaközi szervezet saját tagjának olyan perében meghatalmazottként eljárhat, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdekképviseleti célok körébe vonható. • A szakmaközi szervezet saját tagjait érintő, jogellenes magatartásból eredő kárigény érvényesítésére irányuló perben eljárhat.

13. A nemzeti kartellszabályok lazítása • Mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a versenytörvény 11. §-ában meghatározott tilalom megsértése, ha a versenytörvény 11. §-a szerinti megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása 1) a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, 2) e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva, továbbá 3) az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikkének alkalmazására (TKKÉ) nem került sor. • A mentesülési feltételek fennállását a miniszter állapítja meg.

14. A nemzeti kartellszabályok lazítása Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását felfüggeszti a 11. §-ba ütköző olyan megállapodás vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikkébe ütköző olyan versenytársak közötti megállapodás vagy összehangolt magatartás esetén, ahol azt mezőgazdasági termék vonatkozásában követték el. Ez esetben az eljáró versenytanács határidő tűzésével felszólítja a megállapodásban vagy összehangolt magatartásban résztvevő feleket, hogy magatartásukat hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel. A határidő eredménytelen elteltét követően az eljáró versenytanács bírságot szab ki.

15. II. Beszállító védelem

16. Törvényi szabályozás A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény. Módosította: 2012. évi LXXXIX. törvény 2012. augusztus 1-jei hatállyal

17. Hatály • Az alanyi kör kiterjesztésre került: A termelő és a feldolgozó mellett beszállítónak minősül a köztes kereskedő (viszonteladó) is, aki a törvény szerinti kereskedőnek értékesíti a terméket, ami lehetővé teszi a törvény által biztosított védelemnek a kereskedő valamennyi beszállítója irányában való kiterjesztést. A kereskedő fogalma a tekintetben módosul, hogy a vállalatcsoporton belüli kapcsolat (anya-leány, leány-leány) nem keletkeztet beszállító-kereskedő viszonyt.

18. Fizetési határidők beszállító-kereskedő • Fizetési határidő: A módosítás pontosítja a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezéseket: amennyiben a beszállító a termék átvételétől számított 15 napon belül helyesen kiállítja a kereskedő részére a számlát, úgy az átvételtől számított 30 napon belül részére ki kell fizetni annak ellenértékét, míg ha ez nem így történik (hibás vagy elkésett számlakiállítás), úgy a helyes számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni azt. A módosítás pontosítás céljából meghatározza, hogy a határidő megtartása szempontjából a kifizetés napjának az a nap számít, amikor a kereskedő számlája megterhelésre került.

19. Fizetési határidők termelő-feldolgozó • A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló viszonylatában a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékének kifizetése az áru átvételétől számított harminc napot nem haladhatja meg, amennyiben a helyesen kiállított számla a feldolgozó, illetve felvásárló részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerül. Ha a termelő a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a feldolgozó, illetve felvásárló rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni. • Amennyiben a határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a Ptk. szerinti, de legalább a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni. • A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló közti, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett részéről a termék ellenértékére, valamint annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, arra az esetre, ha a határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.

20. Diszkriminatív árazás • Diszkriminatív árazás: összetétele és érzékszervi tulajdonságai alapján azonos termékek végső fogyasztói értékesítési árának a termék származási országa alapján diszkriminatív módon eltérő képzése

21. Szankciók • Szankciók – előtérbe kerül a kötelezettségvállalás a bírsággal szemben Amennyiben az eljáró hatóság megállapítja, hogy a kereskedő tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsít, az ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően az eljárás alá vont kereskedő a kötelezettséget vállalhat arra, hogy a feltárt jogsértés vonatkozásában magatartását meghatározott módon összhangba hozza e törvény rendelkezéseivel. A mezőgazdasági igazgatási szerv végzéssel kötelezővé teszi a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását vagy annak hiányát megállapítaná. Amennyiben az eljárás alá vont kereskedő határidőn belül nem tett írásban kötelezettségvállaló nyilatkozatot az eljáró hatóság termékpálya-felügyeleti bírságot szab ki.

22. Szankciók Nem fogadható el a kötelezettségvállalás, ha az eljárás alá vont kereskedő a) kötelezettségvállaló nyilatkozata nem terjed ki valamennyi feltárt jogsértésre; b) ugyanezen jogsértő magatartása vonatkozásában már bírság került kiszabásra (visszaeső); vagy c) jogsértő magatartása kirívóan súlyos vagy a beszállítók széles körét érintő érdeksérelmet, illetve kárt okozott.

23. III. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

24. Az új agrárgazdasági kamara Az Országgyűlés a 2012. évi CXXVI. törvényben rendelkezett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról. A jogalkotó célja: erős, egységes és korszerű köztestületet létrehozni a hazai agrárium támogatására, amely kiterjed a teljes élelmiszer-előállítási láncra, azaz alanyi jogon tagja lesz a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági beszállítóipar és a vidékfejlesztés minden piaci szereplője. 

25. Kötelező tagság Az agrárkamara létrejöttének napján a törvény erejénél fogva az agrárkamara tagjává válnak az agrárkamara létrejöttének napján agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdák, gazdálkodó szervezetek.

26. Az agrárkamara feladatai • az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében • az érintett szervezetek bevonásával kidolgozza a tagjai tisztességes piaci magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai szabályokat; • figyelemmel kíséri az etikai szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényekben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését; • összeállítja és közreadja a kereskedelmi szokványokat; • a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén indítványozhatja a hatáskörrel rendelkező szervnél a szükséges intézkedés megtételét;

27. Az agrárkamara feladatai • határozatban figyelmezteti a tagok és a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató, és ezzel a tagok és a velük gazdasági kapcsolatban levő más vállalkozások széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagot; • amennyiben az agrárkamara a kamarai tagot az etikai szabályzatban meghatározottak szerint megbízható üzleti partnerként minősíti, erről a kamarai tag kérelmére nyilatkozik; • agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggő általános szerződési feltétel alkalmazásáról előzetes egyeztetést tart, • az agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól.

28. IV. Élelmiszerjogi változások

29. Élelmiszer hamisítás Hamisított terméknek minősül az a termék, a) amelynek minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, b) amelyet nem megengedett összetevő felhasználásával állítottak elő, c) amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt, d) amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állítottak elő emberi fogyasztás céljára, e) amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik, f) amelynek rendeltetésszerű használatát elfedik, g) amelyet lényeges külső tulajdonságának jogellenes megváltoztatásával állítottak elő, h) amelyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő, vagy i) amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak forgalomba gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából. A hamisított termék előállítása, illetve forgalmazása tekintetében – amennyiben az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja – vélelmezni kell a gazdasági előnyre vagy haszonszerzésre irányuló célzatot.

30. Élelmiszer hamisítás Tilos olyan a) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban, engedélyekben vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi előírásoknak nem megfelelően állítottak elő, b) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet részben vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állítottak elő, c) termék előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet az adott tevékenység vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő, illetve hoztak forgalomba Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer nem hozható forgalomba élelmiszerként.

31. Laboratóriumok Ha a termék előállításának vagy forgalomba hozatalának feltétele a termék valamely tulajdonsága vonatkozásában laboratóriumi vizsgálat végzése, az csak állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által engedélyezett nem állami laboratóriumban végezhető. Jogvita eldöntésére nem állami laboratóriumban végzett vizsgálat csak akkor használható fel, ha a nem állami laboratórium működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyezte. Az engedélyezésről külön miniszteri rendelet készül.

32. Köszönöm a figyelmet! Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes Vidékfejlesztési Minisztérium Jogi Főosztály tamas.andreka@vm.gov.hu +36-30/397-4045