„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt

„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt Waste Management Systems and Recycling Industry in Adult Education Lifelong Learning Programme Leonardo da Vinci sub-programme Transfer of Innovation action (Supported by the European Comission)

A Szelektív hulladékgyűjtés és –kezelés (képzők képzése) Környezettudatos életmód, környezeti terhek csökkentése „Módszertani / oktatástechnikai ” modul Veszprém, 2010.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. „Szeretek tanulni, de utálom, ha oktatnak!” Winston Churchill (1874 – 1965)

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Motiváció a felnőttoktatásban "A felnőttek általában szívesen tanulnak, mert tudják, hogy ez számukra nagyon fontos változást eredményezhet." "A felnőttek nem szívesen tanulnak, mert kinőttek az iskoláskorból és úgysem fog már az agyuk, vagyis felesleges időtöltésnek tartják és általában nem is szívesen vállalkoznak rá." Sokkal könnyebb dolgunk lesz a tanítási folyamat során, ha a hallgatóink belülről fakadó tanulási kedvvel vesznek részt a képzésben.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. EMLÉKEZET, FIGYELEM - rövidtávú, ill. hosszútávú memória bevésés, ismétlés szerepe

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. EMLÉKEZET, FIGYELEM Mennyit jegyzünk meg az anyagból, ha: a) magunkban elolvassuk: kb. 10 %-ot b) valaki elolvassa/elmondja, mi figyelemmel kísérjük: kb. 20 %-ot c) vizuálisan megjelenítve: kb. 30 %-ot d) halljuk is, és vizuálisan is megjelenik előttünk: kb. 50 %-ot e) elmondjuk, kimondjuk hangosan: kb. 70 %-ot f) kipróbáljuk, elvégzünk egy gyakorlati feladatot: kb. 90 %-ot

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Óravázlat • a hallgatóinkat tájékoztatnunk kell az előttük álló foglalkozás céljáról • segít az órát mederben tartani • az egyes munkaformák alkalmazásának időigényét is könnyebb megtervezni

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Óravázlat - mi az az ismeret-rendszer, amiről az óra szól - egy adott ismeret-rendszer mely részével foglalkozunk - mi az a konkrét ismeretanyag, amit fel akarunk dolgozni - honnan hova akarunk elérni a tanítási folyamatban, vagyis - honnan hova szeretnénk eljuttatni a hallgatóinkat a tanulási folyamatban - mi lesz a konkrét ismeret elsajátításának haszna, - mi fog ráépülni az órán elsajátított ismeretekre (ez főleg modulrendszerű felnőttképzés esetében fontos).

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vázlat készítése és alkalmazása Mit jelent? / Hogyan működik? - mi a foglalkozás célja - melyek a foglalkozás célkitűzései - milyen eszközöket használunk, vagy a gyakorlati rész során, vagy majd a konkrét munkavégzéskor - milyen módszereket, munkaformákat alkalmazunk, és ebben milyen részvételt várunk el a hallgatóinktól - mire lesznek jók ezek az ismeretek - a foglalkozás végére hova fogunk lejutni, és erre hogyan épül rá a következő tananyag-egység

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vázlat készítése és alkalmazása Mire jó? - pontosan tájékozatjuk a hallgatókat a céljainkról, mit akarunk elérni, hogyan akarjuk elérni és miért hasznos, ha elérjük - a tájékoztatás motivál, részvételre serkent - magunk is átgondoljuk és rendszerezzük az átadni kívánt ismereteket - a hallgatóinkat is segítjük a rendszerezésben - keretet adunk a foglalkozásnak: honnan indulunk, hova fogunk eljutni

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vázlat készítése és alkalmazása Mi szükséges hozzá? (tárgyi feltételek) -gyakorlatilag csak papír és toll VAGY -számítógép és szövegszerkesztő, vagy prezentációkészítő alkalmazás Elsősorban nem tárgyi feltételek kellenek hozzá, hanem az oktatói akarat!

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vázlat készítése és alkalmazása Mi az előnye? -Motiválja a hallgatókat -Segíti az oktatót az időkeretek betartásában -Segíti az oktatót a témafeldolgozásban, a rendszerezésben -Egy-egy foglalkozás után kiegészíthető tapaszta-latokkal, gyakorlati fogásokkal, bővíthető, hosszú távon segíti az oktatómunkát -Oktató és hallgató rendszerben látja az ismeretanyagot

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vázlat készítése és alkalmazása Mi a hátránya / kockázata? -Egyetlen hátránya, hogy meg kell csinálni! -Ha elmarad, annak van kockázata: ha a hallgató azt érzékeli, hogy az oktató „csak úgy beesik” az órára, akkor valószínű, hogy ő sem fog aktív ré-szese lenni a foglalkozásnak.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Előadás ex katedra Mit jelent? / Hogyan működik? Az oktatásmódszertanban általában az előadás módszerét értjük alatta, abból is a leginkább porosz utas előadásfajtát. Az oktató a tudás letéteményese, elmondja az ismeretanyagot (jó esetben alátámasztja szakirodalommal, prezentációval vagy kisebb szemléltetéssel, táblára ír egyes fontos információkat), a hallgatóság jegyzetel, és befogadja az ismereteket. A közlés csatornája jobbára egyirányú, kérdezésre általában nincs lehetőség vagy csak az előadás végén.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Előadás ex katedra Mire jó? Általában magasan kvalifikált, az előadás témájában jó előképzettséggel rendelkező hallgatóság számára alkalmazható módszer. Erősen motivált, nagyon érdeklődő hallgatóságnak szánt új ismeretek közlésére alkalmas. Pl.: -szakmai közönséghez egy új kutatási eredmény eljuttatása -a hallgatóság számára olyan információk közlése, amelyekkel előnyökhöz juthat -egyetemi előadás, ahol a hallgatóság a kimeneti eredményben érdekelt (általában formai ellenőrzéssel, szankciókkal jár együtt: jelenlét ellenőrzése, leckekönyv aláírása stb.)

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Előadás ex katedra Mi szükséges hozzá? (tárgyi feltételek) -előadóterem -előadó -esetleg: segédanyag az előadónak -esetleg: tábla, íróeszköz

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Előadás ex katedra Mi az előnye? - Kis költségigényű - Nem igényel nagy felkészülést, ha az előadó tapasztalt és az előadott témának nagy szakértője - Kevésbé felkészült előadó is meg tudja oldani a feladatot, ha jó a segédanyag

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Előadás ex katedra • Mi a hátránya / kockázata? • -A hallgatók figyelme hamar ellankad, főleg ha a hallgatóság • kevésbé motivált • figyelmi kapacitása kicsi (csak kevés ideig tud koncentrálni, hamar elfárad) • könnyen átvihető a figyelme (egy idő után nem koncentrál a témára, másra figyel és elkezd mással foglalkozni, esetleg a többieket is zavarja)

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Előadás ex katedra Mi a hátránya / kockázata? - Az oktató hajlamos „lustálkodni”, mert ez a munkamódszer tőle is kevesebb munkát igényel. Ezért néha kevesebb időt fordít az órára való felkészülésre, előfordul, hogy nem frissíti a régebbi jegyzeteit, és előállhat az a helyzet, hogy a hallgatóság tájékozottabb a szakmai újdonságokat illetően, mint maga az oktató.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Prezentációval segített előadás Mit jelent? / Hogyan működik? Általában az előadás módszerének kiegészítésére használjuk. Célja, hogy kiegészítse az előadáson elhangzottakat, kiemeljen, és vizuálisan megjelenítsen egy-egy fontos gondolatot. Az információs és kommunikációs technológiák elterjedésével egyre inkább alkalmazzák az oktatók. Leggyakoribb a Microsoft Office alkalmazások közül a Power Point prezentációkészítő használata.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Prezentációval segített előadás Mire jó? Az előadás kiegészítésére. Megerősíti a hallott előadást, kiemeli a fontos gondolatokat és ismereteket. Átmenet a passzív és aktív tanulás között, mivel a hallgató passzív befogadója az előadásnak, de már aktív figyelem szükséges a diák értelmezéséhez, az előadás és a dia összekapcsolásához. Aktivizálja a hallgatókat, kérdésfeltevésre serkenthet.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Prezentációval segített előadás Mi szükséges hozzá? (tárgyi feltételek) - számítógép és prezentációkészítő szoftvere, projektor VAGY - írásvetítő fólia és írásvetítő (kevésbé jól felszerelt oktatótermekben)

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Prezentációval segített előadás Mi az előnye? - Egy vagy két diakockán elhelyezhetőek a foglalkozás céljai és célkitűzései is. Így megspóroljuk a „papíros” vázlatkészítést, és vizuálisan is megjelenítjük a célokat. - Segíti a bevésést. Mivel az előadást, a hallott ismeretanyagot kiegészítjük vizuális ismeret-anyaggal, jó esély van rá, hogy a hallgatók még 3 nap után is emlékeznek a hallott és látott ismeretanyag 50 %-ára. - Képek, ábrák, statisztikák, stb. : figyelemfelkeltő, színesíti az előadást.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Prezentációval segített előadás Mi a hátránya / kockázata? - Ha túl sok információ van egy dián elhelyezve, akkor nem látható át. Törekedjünk arra, hogy a vizuálisan megjelenített ismeretek valóban alátámasszák és megerősítsék a hallott ismereteket. - Ha egyszerűen csak felolvassuk a diára írt ismereteket, de nem teszünk hozzá újat, akkor az olyan, mintha felolvasnánk egy tankönyvet. Sok hallgató úgy érzi, hogy ezt otthon is meg tudná tenni, feleslegesen ül az órán.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Prezentációval segített előadás A multimédiás lehetőségek használata: Képek Filmek Animációk

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Interaktív prezentációval segített előadás Ebben az esetben egy dia helyettesítheti a táblát vagy flip-chart táblát. Gyakran alkalmazzuk, ha egy előadás, vagy egy prezentációval segített előadás közben, egy elhangzott kérdés nyomán össze kell gyűjtenünk a hallgatóink tapasztalatait, véleményeit stb., és ezt rögzíteni szeretnénk úgy, hogy mindenki lássa kivetítve. Jó eszköz arra, hogy gondolkodásra, vitára serkentsük a csoportunkat.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Interaktív prezentációval segített előadás Az együttműködési készséget is fejleszti, és jó eszköz egy szakmai probléma közös megoldására. Interaktívvá tehetjük a prezentációnkat egyéb módon is, például, ha egy-egy diakockához kapcsolódóan feladatot adunk a csoportnak.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Interaktív prezentációval segített előadás • Mi az előnye? • A kiadott feladattal megerősítjük a hallgatóinkat abban, hogy számítunk a véleményükre, kíváncsiak vagyunk arra, hogy ők hogyan vélekednek az adott kérdésről, vagy ők hogyan oldanák meg az adott problémát. • Felnőtt emberek tanulási folyamatában ez nagyon fontos – mivel azonnal érzékelik a problémamegoldás gyakorlati hasznát. • - Elősegítjük és megkönnyítjük a tanulási folyamatukat.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Interaktív prezentációval segített előadás Egy példa:

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Interaktív prezentációval segített előadás Mi a hátránya / kockázata? - Pontosan ki kell választanunk azt az ismeretet, amire fókuszálni kívánjuk a hallgatóink figyelmét. Fontos, hogy ők is érezzék: ennek az ismeretnek ki-emelt szerepe van, ezért foglalkozunk vele az átlagosnál többet. - Pontosan kell tudnunk, hogy meddig engedjük a csoportunkat önállóan dolgozni, mikor mennyi vitát engedélyezünk, stb. Ne váljon parttalanná az interaktivitás!, Az ÓRAVÁZLATBAN magunk számára is fel kell tüntetnünk az interaktivitás kézbentartásához szükséges instrukciókat.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Aktív munka nagycsoportban Interaktív nagycsoportos munka: ha személy szerint minden csoporttag véleményére vagy tapasztalatára számítunk. Jó módszer arra, hogy összegyűjtsük a csoportban jelen lévő, élettapasztalattal megszerzett ismereteket, vagy ötleteket gyűjtsünk. Ilyenkor nagyon határozottan moderálnunk kell a nagycsoportos munkát, keményen ki kell szabnunk az időkorlátokat, és gondoskodnunk kell arról, hogy az elhangzottakat valamilyen módon rögzítsünk (pl. táblán, flip-lapon, kivetítővel összekapcsolt laptopon).

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Aktív munka nagycsoportban Ne vesszen el egy gondolat sem, mindenki véleménye számít! Ügyelnünk kell arra is, hogy előzetesen kialakítsuk, majd be is tartassuk a munka szabályait: mindenkit meghallgatunk, nem szakítjuk félbe az éppen beszélőt, nem kiabálunk közbe, ha szólni akarunk, azt jelezzük a többiek felé stb. A hatékony nagycsoport 15-16 fős, ennél nagyobb létszámot csak nagyon gyakorlott moderátorok tudnak megfelelően koordinálni.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Aktív munka kiscsoportban A kiscsoportokba szervezett munkavégzést egyszerűbb koordinálni, viszont más az elsődleges célja. Olyankor alkalmazzuk leginkább, ha egy adott probléma kapcsán több oldalról kialakított véleményt, több-szempontú megoldást várunk. A kiscsoportok általában 3-6 fősek, és szinte bizonyosak lehetünk benne, hogy a csoporttagok más-más szemlélettel közelítenek a probléma megoldásához. Eltérő egyéniségek, más-más előzetes tudással, előképzettséggel, élettapasztalattal – ennek köszönhetően több oldalról tudják szemlélni a kérdést. Térhasználat: pl. körben ülve

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Aktív munka párban A pármunka nem igényel nagy térrendezést. Elegendő, ha az egymás mellett ülők közelebb hajolnak egymáshoz, vagy esetleg minden második ember átteszi a székét a párjával szemközti oldalra. Párban akkor dolgozunk leggyakrabban, ha gyakoroltatni szeretnénk valamit (pl. egy megtárgyalt témakörben az egyikük kérdéseket tesz fel, a másikuk válaszol, majd cserélnek), vagy egy kisebb probléma megoldásán dolgoztatjuk a párokat.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Aktív munka párban - Ha minden pár ugyanazt a problémát kapja, a megoldások ismertetése után nagycsoportban értékelhetjük a megoldásokat, kiválaszthatjuk a legjobbat, és kiegészíthetjük a kevésbé jó megoldásokból. A megoldás kidolgozásában így mindenki közreműködik, külön-külön dolgoztunk, mégis együttesen találtuk meg a megoldást.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Aktív munka párban - Ha a párok különböző kérdéseket kapnak, a megoldásokat mindenképp nagycsoportban szükséges ismertetni, hogy mindenki hallja, értékelje és megtanulja. A párok elmondják, hogy milyen kérdést kaptak, és milyen megoldásra jutottak. A többiek már a hallott megoldást értékelik, ebből ők is okulnak és tanulnak. Így a tanórán több kérdést tudunk feldolgozni, és külön-külön minden pár hozzájárul a feldolgozás sikeréhez. Ezt a fajta feladatkiosztást a kiscsoportos munkánál is alkalmazhatjuk. Abban az esetben kevesebb kérdéssel tudunk foglalkozni, viszont valószínűleg átfogóbb, több véleményt integráló megoldások fognak születni.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Aktív munka párban A kiscsoportos és a pármunka alkalmazásakor be kell kalkulálnunk a térrendezésre szánt időt, a feladatok kiadására és a megoldások ismertetésére, a megoldások megvitatására, korrigálására szükséges időtartamot, és néhány percet szakí-tanunk kell az elvégzett munka összefoglalására is! A kiadott feladatok jellegétől függően, gondoskodnunk kell a szükséges eszközökről. Az időkereteket és eszközlistát az óratervünkben mind tüntessük fel!

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vitavezetés A vita, mint munkamódszer, igen sajátos módszere az ismeretszerzésnek, kompetencia-fejlesztésnek. Interaktív munkamódszer, amely az oktató és a hallgatóság közös aktivitására épül, ugyanakkor a hallgatói csoport egyes tagjai között is fenn áll az interaktivitás. Sok oktató kollégánk nem is vállalkozik a módszer alkalmazására, mert egyrészt a vitavezetőnek mindig semlegesnek kell maradnia a vitában.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vitavezetés Általános vélemény, hogy a magyarok vitakultúrája kevéssé fejlett, az érvek hiányát megpróbáljuk hangerővel és agresszivitással pótolni. Ha elég határozottak vagyunk, és mederben tudjuk tartani a vita folyását, akkor sokat nyerhetünk a módszer alkalmazásával!

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vitavezetés A vita alapvető célja, hogy ütköztessünk egymástól eltérő nézeteket, és – ha lehet – meggyőzzük a vitapartnereinket saját nézetünk (vélt vagy valós) helyességéről. Egy hétköznapi vitában elképzelhető, hogy a feleknek nem sikerül meggyőzniük egymást, és semmit sem változtatnak a saját eredeti álláspontjukon.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vitavezetés A felnőttképzésben alkalmazott vitának azonban van egy nagyon fontos kimeneti célja: a konszenzus megteremtése, az egységes, mindenki számára elfogadható és képviselhető álláspont kialakítása. A jó vita során a vitapartnerek problémalátása letisztázódik, fejlődik a logikus gondolkodás, a kommunikációs készség, és az egymás iránti tolerancia.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vitavezetés Az oktatási céllal lebonyolított vita általában mesterségesen gerjesztett vitahelyzetet. Ha egy oktató jól ismeri már a csoportját, és tudja, hogy egy adott kérdésben eltérő véleményekre számíthat, akkor létrehozhat egy spontánnak tűnő vitahelyzetet, kiprovokálva ezzel a csoporttagok saját, de különböző véleményének ütköztetését. Ez gyakorlott vitavezetőknek ajánlott, akik nem ijednek meg a váratlan helyzetektől, és határozott vezetési módszerekkel el tudják kerülni, hogy elfajuljon a vita.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vitavezetés Ha kevéssé ismerjük a csoportunkat, vagy egy adott helyzet megoldását akarjuk elérni, akkor egy szerepjátékkal (szimulált helyzettel) is megteremthetjük a vitát. Gyakran folyamodnak ehhez a megoldáshoz azok a kollégák, akik egy bizonyos gondolatmeneten akarják végigvezetni a csoportot, mert így határozottabban tudják koordinálni a vélemények ütköztetését. Ez a módszer ajánlott azoknak, akik gyakorlatlanabb vitavezetők, el akarják kerülni a spontán viták során keletkező váratlan helyzeteket, vagy váratlan reakciókat.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vitavezetés Feltételek: - gondos előkészítés, tervezés a vitavezető részéről: (1) a konfliktushelyzet pontos kidolgozása, (2) a szerepek pontos meghatározása, pontos instrukciók elkészítése (lehetőleg írásban) az egyes szerepeket „játszó” vitapartnerek részére, (3) vitavezetési stratégia kialakítása annak érdekében, hogy semleges maradhasson, és irányítása alatt tartsa a vitát.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vitavezetés • Feltételek: • - pontos feladat-kiadás: • a vita céljának, időtartamának, szabályainak is-mertetése • (2) a konfliktushelyzet pontos ismertetése, • (3) a szereplapok ki-osztása, és ha szükséges, egyenkénti értelmezése, félrevonulva, a többi szereplőtől elkülönülve, • (4) az elvárt eredmény ismertetése.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vitavezetés Akkor vezethető le eredményesen és támadó megnyilvánulásoktól mentesen egy vita, ha a partnerek - egymásnak ellentmondó véleményeket képviselnek ugyan, DE minden véleményt nyitottan fogadnak, előítéletektől mentesen. Tiszteletben tartják mások álláspontját. - a vitás kérdésről elegendő ismerettel rendelkeznek, kialakítják saját a véleményüket, hajlandóak ezt másokkal megosztani, és hajlandóak mások álláspontját megérteni, mérlegelni.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Vitavezetés Akkor vezethető le eredményesen és támadó megnyilvánulásoktól mentesen egy vita, ha a partnerek - az érvek hatására hajlandóak saját véleményükön változtatni, alakítani. - elfogadják és betartják a vita formai szabályait (téma, időkeret stb.), és még egy érzelemgazdag, túlfűtött vita esetén sem ragadtatják el magukat. - elfogadják a vitavezető személyét, és tiszteletben tartják a koordinátori szerepét.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010. Esetpéldák elemzése Az esetpélda tulajdonképpen egy valós történet leírása, leegyszerűsített formában. A történet magva szorosan kapcsolódik a tanult ismerethez, elsajátított gyakorlathoz.

„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt