Osztalékpolitika

1. Osztalékpolitika Vállalatfinanszírozás

2. Osztalékpolitika fogalma Adott tőkeköltségvetési és hitelfelvételi döntések esetén a vállalat mekkora osztalékot fizet ki és milyen formában. • A vállalatvezetés arról dönt, hogy • vagy osztalékot fizet, és új részvényt bocsát ki, • vagy visszaforgatja a nyereségét (illetve annak egy részét).

3. Az osztalékfizetés formái • pénzben • más eszközben (pl. Kaptár Rt. ­– mézben) • osztalékrészvényben • saját részvény visszavásárlás (csak akkor osztalék, ha tulajdonarányos)

4. Osztalék értelmezése A jogi illetve számviteli értelemben vett osztalék nem feltétlenül jelent pénzügyi értelemben vett osztalékot. Okai: • nem történik meg a vállalati vagyon egy részének tulajdonarányos felosztása (pl. részvényben fizetett osztalék) • létezik olyan osztalékfizetési forma, ami pénzügyi értelemben osztalék, de jogi értelemben nem az (pl. saját részvény tulajdonarányos visszavásárlása)

5. Az osztalékpolitika elméleti kérdései A vállalat értékét befolyásolja-e, hogy a vállalat • milyen formában, mekkora osztalékot fizet; • növeli-e a vállalt értékét, ha változtat osztalék politikáján?

6. Elméletek • Jobboldali elmélet: a vállalat fizessen minél több osztalékot, mert ez növeli az értékét. • Baloldali elmélet: az osztalékfizetés káros, mert csökkenti a vállalat értékét. Az elmélet alapja: az adórendszer előnyhöz juttathatja a tőkejövedelmek egyik vagy másik formáját. 1986 előtt az amerikai adórendszer a jövedelemadó szintjén az osztalékot nagyobb adó sújtotta, mint az árfolyamnyereséget • Középutas elmélet (Modigliani – Miller): Az osztalékpolitika irreleváns, ha nincsenek adók és tranzakciós költségek.

7. Osztalékpolitika a gyakorlatban • Lintner modell: az osztalék információ tartalma a = módosítótényező (az információtartalom) • A magyar adórendszer alapvetően klasszikus típusú, mert két szinten adóztat: • vállalati szinten: TÁNYA (különbözik, ha van osztalékfizetés, illetve ha nincs) • személyi jövedelmek szintjén: forrásadó jellegű adóztatás (kivételek, kedvezmények, stb.)

8. Következtetéseink • Az osztalékpolitika nem befolyásolja a vállalat értékét, ha nincsenek adók és tranzakciós költségek (MM I.). • Az aszimmetrikus adórendszer módosít(hat)ja ezt. • Komoly növekedési lehetőségekkel rendelkező vállalat a kibocsátások magas tranzakciós költsége miatt általában alacsonyabb osztalékot fizet (esetleg egyáltalán nem fizet) • Empirikus vizsgálatok szerint az osztalékpolitika váratlan változása jelentősen megváltoztathatja a vállalat értékét, de nem az osztalékok változása miatt, hanem a változás információtartalma miatt.

9. Példa – Lintner modell (10.63) Tételezzük fel, hogy egy vállalatnál az egy részvényre jutó várható nyereség a következő-képpen alakul: A jelenben (0. időszak) az osztalék-kifizetési ráta 0.65. Várhatóan hogyan alakul a vállalati osztalék nagysága a Lintner-modell szerint, ha a módosító tényező nagysága 0.6, a megcélzott kifizetési arány pedig 0.7?

10. Megoldás (10.63):

11. Példa (10.56) Egy vállalat kizárólag saját tőkéből finanszírozza működését. Jegyzett tőkéje:1 millió darab 100 Ft névértékű részvény, amelyek jelenlegi piaci árfolyama 250 Ft. Tegyük fel, a vállalat éves szokásos osztalékát már kifizette, a közgyűlés a jelenlegi részvényesek számára a következő negyedévre 40 MFt rendkívüli osztalék kifizetését is megszavazta (amire a vállalat eredménytartaléka lehetőséget is ad). Emellett a közgyűlés egy másik határozata szerint a következő negyedévben a vállalat nyilvános részvénykibocsátással 100 MFt új tőkéhez kíván jutni. Hány darab új részvényt és milyen árfolyamon kell a vállalatnak ahhoz kibocsátania, hogy a közgyűlés mindkét határozatát végre lehessen hajtani? (Az adózástól tekintsünk el.)

12. Megoldás (10.56):

13. Példa (10.58) A PVZH Rt. mérlege a következő:

14. Feladat (10.56): A vállalat 11ezer Ft rendkívüli osztalékot szeretne kifizetni a részvényeseinek. Tegyük fel, hogy a vállalatnak az osztalékfizetést megelőzően 1100 db kibocsátott részvénye van, és nem változtat beruházási és hitelfelvételi politikáján. Adók nincsenek. A vállalat pótlólagos részvénykibocsátással finanszírozza az osztalékfizetést. Az új részvények nem jogosítanak a rendkívüli osztalékra.

15. Részvények száma kibocsátás előtt: 1100 db RÉ árfolyama = 150000 Ft/1100 db = 136,4 Ft/db • Mekkora a részvények értéke az osztalékfizetést megelőzően, majd az osztalékfizetést követően?

16. Hány darab új részvényt kell kibocsátania a vállalatnak, hogy megszerezze az osztalék-fizetéshez szükséges pótlólagos összeget? Darab = 11000 / 126,4 = 87 db