VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

1. VÁLLALATI PÉNZÜGYEK Irwin/McGraw Hill

2. Vállalati pénzügyek

3. 76 IV. Osztalékfizetési döntések • Célunk az osztalékpolitika vállalati, részvényesi értékére gyakorolt hatásának áttekintése. • A vállalat egészének értékváltozását vizsgáljuk. • Értékek összeadhatósága • Be fogjuk látni, hogy az osztalékokkal kapcsolatos vállalati döntések erősen másodlagosak. • Ha a részvényesi értékre nincs hatással, akkor az egyes projektek értékére sincs hatással. Vállalati pénzügyek

4. 76 IV.1. Az osztalékfizetésről általában • Névérték százalékában szokás megadni. • Igazgatótanács határozza meg. • Javasolja, amit a közgyűlés hagy jóvá. • Törvényileg korlátozott a mértéke. • (Az adózás miatt néha „ajánlott”) • Csak eredményből, eredménytartalékból • Hitelezők védelme • Formái: • általában pénzben fizetik • osztalékrészvények • részvény-bevonás (adózás) • menedzsment részvényopciói Vállalati pénzügyek

5. Vállalati pénzügyek

6. 400 350 300 250 Vállalatok száma 200 150 100 50 0 0% 0-1% 1-2% 2-3% 3-4% 4-5% 5-6% 6-7% 7%< Osztalékhozam 77 IV.1.1. Az osztalékpolitika mérőszámai • Osztalékhozam • Osztalék / Árfolyam Vállalati pénzügyek

7. 77 • Osztalékhozam • Osztalék / Árfolyam Vállalati pénzügyek

8. 450 400 350 300 250 Vállalatok száma 200 150 100 50 0 0% 1-10% 100%< 10-20% 20-30% 30-40% 40-50% 50-60% 60-70% 80-90% 70-80% 90-100% Osztalékfizetési ráta 77 • Osztalékfizetési ráta • Osztalék / Eredmény Vállalati pénzügyek

9. 78 IV.1.2. Osztalékfizetési szokások az USA-ban • Az eredmény és az osztalék idősorai korrelálnak. • Az osztalékok változása időben lemarad. Vállalati pénzügyek

10. 78 • Miért? • A vállalati „vezetők” óvatosak, semmiképpen sem akarnak osztalékot csökkenteni. • Mindenképpen fenn akarják tartani a pillanatnyi osztalék mértékét. • Láthatjuk, az osztalék mértéke kevésbé jelentősen ingadozik. • A vállalat becsült PVGO-jához is illeszkedik az osztalék. • Növekedés: kevés osztalék • Stabil, „leépülő”: sok osztalék Vállalati pénzügyek

11. 60% 1982-84 1989-91 50% 40% Osztalékfizetési ráta 30% 20% 10% 0% Franciao. USA Japán Németo. Olaszo. Anglia Kanada 79 IV.1.3. Országok közötti különbségek az osztalékpolitikában • Mindenhol „ragadós” (eredményt követő). • A mértékek viszont jelentősen eltérőek. Vállalati pénzügyek

12. 79 • Miért? • Különbségek az országos növekedés szakaszában. • Különbségek az adózásban. • Különbségek a vállalatirányításban. • Kisebb „részvényesi hatalom” esetén az osztalékok szerényebbek. • A feltörekvő országokban általánosan jellemző az alacsony osztalékfizetési ráta. Vállalati pénzügyek

13. 79-80 IV.1.4. Osztalékfizetéshez kapcsolódó időpontok • Igazgatótanács meghatározza és bejelenti. • Információs hatás • Az a pillanat, amikor „lefényképezik” az éppen aktuális tulajdonosi szerkezet, hogy ők kaphassák meg az osztalékot. • Árhatás • Az osztalékfizetés időpontja. • Se információs, se árhatás Vállalati pénzügyek

14. 80 IV.2. Az osztalékpolitika kérdéskörének leszűkítése • A többi pénzügyi döntéstől elkülönítve vizsgáljuk • Rögzítjük a beruházási döntéseket. • A beruházási döntések már megszülettek. • Rögzítjük a finanszírozási döntéseket. • Rögzítjük a részvények – hitelek arányát. Vállalati pénzügyek

15. 80 • Két alapszituáció: • A vállalatnak vannak szabad pénzösszegei. • Osztalékot fizet (és hitelt törleszt) vagy • „Nem csinál semmit” • A vállalatnál még a beruházásokhoz sincs elég pénz. • Éppen elegendő forrást szerez (új részvény és hitel) és nem fizet osztalékot. • Több forrást von be, és osztalékot is fizet. • Láthatjuk, hogy egy-egy év osztalékfizetésének nincs feltétlenül köze az aktuális eredményhez. • Hosszú távon nyilván van ilyen kapcsolat. • Kérdés: „előnyös”, „közömbös” vagy „káros”? Vállalati pénzügyek

16. 80-81 IV.3. Osztalékpolitika hatásával kapcsolatos ellentmondások • Osztalékpolitika hatása a részvényesi értékre • Három álláspont • Az osztalékfizetés közömbös. • A magasabb osztalék előnyösebb. • Az alacsonyabb osztalék előnyösebb. Vállalati pénzügyek

17. Osztalék előtt Teljes vállalat értéke Osztalék után Új részvények Árfolyam vesztés pénz 81 IV.3.1. Az osztalékpolitika közömbössége • A vállalat egésze a részvényesi portfólió része, így mindegy, hogy a pénz „bent van” vagy „kint van”. • Némileg bonyolultabb az új forrásból való osztalékfizetés: Vállalati pénzügyek

18. Részvénykibocsátással finanszírozott osztalék Se osztalék, se részvény Új részvényesek Új részvényesek részvény pénz pénz részvény Vállalat osztalék (pénz) Régi részvényesek Régi részvényesek 81 Vállalati pénzügyek

19. 81 • A közömbösség feltételei: • A beruházási döntéseket nem befolyásolja a pillanatnyi pénzügyi helyzet. • Nincsenek tranzakciós költségek se a részvények adásvételének, se részvénykibocsátásnak, hitelfelvételnek. • Az osztalék és az árfolyamnyereség adózásilag és más tekintetben is azonos a részvényesek számára. • A részvények és hitelek hatékonyan árazódnak. • Összességében tehát tökéletes tőkepiacról van szó. Vállalati pénzügyek

20. 81-82 IV.3.2. Érvek az osztalékfizetés közömbössége ellen • Ha tökéletes tőkepiacon mindegy, akkor nyilván a tökéletlenségekből fakadhat, hogy esetleg mégsem mindegy. • A beruházási döntéseket nem befolyásolja a pillanatnyi pénzügyi helyzet. • Azért, hogy ne kelljen új forrásokat bevonni, inkább elhagynak projekteket. („Ellen”) • A szabad forrásokat még rossz projektekre is elköltik. („Mellett”) Vállalati pénzügyek

21. Kibocsátások összege (millió $) 2-10 10-40 40-100 100- Összes tranzakciós költség Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás) 4-5% 2-3% 2-3% 1-2% Részvénykibocsátás 9-15% 7-10% 5-7% 4-5% 82 • Nincsenek tranzakciós költségei se a részvények adásvételének, se részvénykibocsátásnak, hitelfelvételnek. • Sok esetben komoly tranzakciós költségek is fellépnek. („Ellen”) Vállalati pénzügyek

22. 82 • Az osztalék és az árfolyamnyereség adózásilag és más tekintetben is azonos a részvényeseknek. • Az osztalék adója általában magasabb. („Ellen”) • Nézzük meg a részvényárak változását az osztalékfizetéshez képest! (~90%) • A befektetők egy része kifejezetten preferálja az osztalékjellegű jövedelmet. („Mellett”) • „Magánszemélyek” • Alapok, alapítványok Vállalati pénzügyek

23. 83 • A részvények és hitelek hatékonyan árazódnak. • Az osztalékfizetés pozitív piaci jel lehet. („Mellett”) • „Megbízható adat” • Negatív jel is lehet. („Ellen”) • Csökken a PVGO • Hitelek alacsony vagy magas kamatai is „belezavarhatnak” az osztalékfizetési döntésekbe. („Mellett” vagy „Ellen”) Vállalati pénzügyek

24. 83-84 IV.3.3. „Mégis közömbös” – a klientúra effektus • A közömbösök érvrendszere ugyan tökéletes tőkepiacot feltételez, mégis fenntartják álláspontjukat a tökéletlenségek létezésének elfogadása mellett is. • Az, hogy az osztalék mellett vagy ellen szóló érvek a lényegesek, csak egy adott részvényes szemszögéből ítélhető meg. • A befektetők ilyen szempontból igen sokfélék. • Sokféle vállalati osztalékfizetési kínálat létezik. • Megtalálja a „zsák a foltját”. Vállalati pénzügyek

25. 84 • Idősebb, szegényebb befektetők inkább a magasabb osztalékot fizető részvényeket preferálják. • A fiatalabb, gazdagabb befektetők nem kedvelik az osztalékot. • A klientúra effektus miatt nehéz megváltoztatni egy vállalat osztalékpolitikáját, mert a vállalat részvényeseiknek éppen „az a jó, ami van”. • Ha mégis megváltozik, akkor nem az érték változik meg, pusztán a részvényesi kör. • Keresleti – kínálati egyensúly • Ha a vállalatok valóban képesek lennének részvényeik árfolyamát az osztalékfizetés változtatásával növelni, akkor ezt nyilván meg is tennék, és ez „látható” lenne. Vállalati pénzügyek

26. 400 350 300 250 Vállalatok száma 200 150 100 50 0 0% 0-1% 1-2% 2-3% 3-4% 4-5% 5-6% 6-7% >7% Osztalékhozam De nem látható. Vállalati pénzügyek

27. 84 • Konklúzió • A részvényesek vagyoni helyzetét tekintve az osztalékpolitika általában teljesen közömbös. • Ebből fakadóan „mini-vállalatunk” pénzáramait legegyszerűbb úgy tekintenünk, mintha azonnal kifizetnénk osztalékként, és le is adóznánk. • Ez ugyan a valóságtól való elrugaszkodás, de a projekt NPV-jét tekintve érdektelen. • Mindez a vállalati gazdasági elemzéseket nagyban leegyszerűsíti. Vállalati pénzügyek