E N D
1. Örkény István: Tóték
2. Örkény István Az élet jelenségeit legjobb tudásom szerint igyekeztem realista eszközökkel, realista módon megmagyarázni, de egyre jobban éreztem, hogy mindez nem elég. Tehát a realizmus már kevés arra, hogy a 20. század irracionalitását bemutassa.
3. Az abszurd és a groteszk A 20. század alapveto esztétikai minoségei:
Abszurd: a fantasztikum azon szélsoséges válfaja, amikor a képzeletbeli jelenségek és a közöttük levo kapcsolatok ábrázolása felborítja a köznapi fantázia logikáját
groteszk: szélsoségesen össze nem illo elemek társítása, ami nevetséges és borzongató hatást kelt; Örkény a magyar groteszk egyik nagy alakja.
4. Örkény és a groteszk Groteszk lényege (Örkény szerint): mindent több oldalról kell megvizsgálni; a világot akár fejjel lefelé
, mindennek több oldala van (ha elfogadjuk a groteszk alaphelyzetet, onnantól akár reális is lehet)
5. Tóték 1964-ben írta meg a kisregényt, egyik elso groteszk szemléletu muve
kisvárosban játszódik a II. világháború alatt
mondanivalója: a kisember kritikai nélkül elfogadja a társadalmi hierarchiában felette állót
6. Tóték elemzési lehetoségek az ornagy a háború tébolyát jelképezi
a fasizmus és a kisember viszonya jelenik meg; hogyan lehet befolyásolni az eredetileg egészséges gondolkodású embereket
a parancsra cselekedtem magatartás (börtönös, áramütéses szociálpszichológiai kísérletek)
7. Tóték elemzési lehetoségek kommunizmusra utal: az ornagy tulajdonképpen jót akar a dobozolással társadalmi mértékben kéne megszervezni
hatalom és áldozat viszonya kisebb közösségekben, családban, munkahelyen is kialakulhat
a konzervatív hierarchikus viszony veszélyeit mutatja be
8. Tóték elemzési lehetoségek hogyan vált a hatalom hatalmaskodásba, és az elnyomott hogyan hiteti el magával, hogy ez jó (kognitív disszonancia redukciója)
függo helyzetben hogyan torzul el egy ember (akár egy vezeto is lehet ám függo helyzetben)
9. Az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye. Ez, ha átteszem a groteszk közegbe, úgy fogalmazható, hogy cselekedni kell még akkor is, ha a cselekvés már értelmetlen és céltalan.
10. A film A muvet dramatizálta, 1967-ben volt a bemutatója.
Nagy sikeru filmet rendezett belole Fábri Zoltán (Isten hozta, ornagy úr!) Sinkovits Imre és Latinovits Zolán foszereplésével.
11. Feladat Vitatkozzatok! Tehet-e az áldozat arról, hogy áldozattá válik?