A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés nemzeti programja Csehországban

1. A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés nemzeti programja Csehországban Zdeněk Pospíšil Brno-i Állatorvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Jan Bažant Állami állatorvosi hivatal Prága

2. A herpeszvírusról általánosan • Herpesviridae család megnevezés – a görög „herpes (csúszás, mászás)“ szóból ered • Hippokratész – göbös elváltozások terjedése embereknél • Vírus kimutatása (1922) • Vírus terjedésének kimutatása az idegrostok mentén az idegdúcokban (1929) • LAPPANGÁS – a herpeszvírus-fertőzésekkel kapcsolatos probléma – a stressz aktiválása

3. Az állatokat érintő legfontosabb herpeszvírusos fertőzések • Szarvasmarha fertőző rhinotracheitise (BHV-1) • Aujeszky-féle betegség (pseudorabies, SwHV-1) • Lovak vírusos rhinopneumoniája (EHV-1 - 5) • Marek-féle betegség (GaHV-2, GaHV-3) • Sertések cytomegalovírus betegsége (SwHV-2) • Baromfi fertőző laryngotracheitise (GaHV-1)

4. A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise • Etiológia • Herpesvirus bovis - 1 (BHV-1) • DNA vírus, mérete 180 - 200 nm • Külső környezetben viszonylag ellenálló • Terjedése: nyálkahártya váladék, mag és közvetett módon (fertőzött takarmány, alom, technológia) • Alapvető probléma – a lappangás

5. Klinika • Respiratorikus szindróma • Fertőző göbös vulvovaginitis • Méhen belüli fertőzés • Átfutása • Abortusz • Kevesebb életképes borjú születése • Agyvelőgyulladás • Kötőhártya-gyulladás • Bélgyulladás

6. Diagnosztika • Sejttenyészetben szigetelés • Tipikus sejtkárosító hatás • intranukleáris zárványok • Vírus semlegesítő vizsgálatok • Immuno-enzimatikus teszt (ELISA) • Immunofluoreszcens teszt • Vírusgenom kimutatása molekuláris biológiai eszközök segítségével (PCR, génspecifikus szonda hibridizáció, szekvenálás) • Elektronmikroszkópia

7. Megelőzés • Bevezetést megelőző védekezés • Állatok ellenőrzött áthelyezése • Állomány zártkörű értékesítése • Egyes esetekben csak a jobb járványügyi helyzettel rendelkező állományból való áthelyezés • Áthelyezés – vizsgálatok 4 héttel az áthelyezés előtt • Import – negatív darabok és karantén • Egészséges bikák a megtermékenyítési időszakban

8. Miért kell a mentesítés? • Állatok egészségügyi helyzete • Nyugalmi gócpontok • Aktív gócpontok • Ekonómia • Saját veszteségek • Üzemeltetési gondok • Üzleti veszteségek • IBR mentesített országoktól való elszigetelés

9. Járványügyi helyzet külföldön • IBR-mentes országok: • Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Ausztria, Svédország, Svájc • Teljes terület kezelése: • Belgium, Luxemburg, Németország, Hollandia, Cseh Köztársaság, Szlovákia • Régiók kezelése: • Franciaország, Magyarország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Lengyelország

10. A gyógyítás alapmódszerei általánosságban • Radikális módszer • Eliminációs módszer • Az oltás kihasználása

11. Ki lehet-e használni az oltást az IBR esetén? • A kérdés a XX.sz. 70-80-as éveiben vetődött fel, mert az oltás: - a herpesvírusos fertőzések esetében nem véd egyértelműen a fertőzés ellen - Jelentősen csökkenti a vírus kiválasztását • Jelentősen csökkenti vagy megakadályozza a klinikai tünetek kialakulását

12. A védőoltások első tesztelése a Cseh Köztársaságban 1/2 • Cél: IBR negatív bikák tenyésztése a szerológiailag pozitív tenyészetekben (1979) • Inaktivált oltóanyag BORINAK(Bioveta Nitra – korábban Csehországban, jelenleg Szlovákiában) • A teljes IBR vírust tartalmazta • Nem volt lehetséges a posztinfekciós és posztvakcinációs ellenanyag megkülönböztetése

13. A védőoltások első tesztelése a Cseh Köztársaságban 2/2 • Tenyészfarm – 145 tehén • IBR tünetek nélkül • Hosszú időn keresztül szerológiailag negatív • Utolsó vizsgálat – 39 % IBR szeropozitivitás • Mentesítés megkezdése • Az összes tehenet beoltották • Emlékeztető oltás 3 héten belül • További oltások 6 hónap múlva

14. Eredmények 1/2 2 éven belül 234 borjút neveltek fel • A borjúk kolosztrummal (előtej) való itatása előtt szerológiailag negatívak voltak • 3 héttel megszületésük után – kolosztrális ellenanyagok 1:16 - 1:64 arányban • 3 hónappal megszületésük után • A borjúk 62 %-a negatív • A többi borjúnál többnyire alacsony ellenanyag-szint kimutatása

15. Eredmények 2/2 • A bikákat tenyészbika telepre helyezték át • A tenyészetben 54 db. bikát helyeztek el • Az üszők egy új, egészséges állomány létrehozását szolgálták • A vizsgálatok kimutatták, hogy az inaktivált oltóanyag egy normál működésű szerológiailag pozitív tenyészetben alkalmazható az IBR kezelésére

16. Közbenső következtetés Az inaktivált vakcina kihasználható a szerológiailag pozitív tenyésztés általános működése során az IBR-ből való fegyógyulásban.

17. Eredmények bemutatása • Szimpózium a szarvasmarha herpeszvírusokról Liége, 1995; Akkori kétségek az inaktivált vakcina IBR elleni hatásával kapcsolatban. Az 1998. évben mégis elkezdte gyártani egy neves társaság, ma már egy sor további is… • Pospíšil Z, Krejčí J, Jínek P, és munkatársai, Development of a disease control programme based on the use ofan inactivated vaccine against infectious bovine rhinotracheitis. Vet. Microbiol. 53: (1-2) 199-206, 1996 • Pospíšil Z, Krejčí J, Machatková M, és munkatársai, The efficacy of an inactivated IBR vaccine in the prevention of intrauterine infection and its use in a disease-control programme. J. Vet. Med. B 43: (1) 15-21, 1996

18. Az első mentesítési folyamatok gyakorlatban alkalmazott oltóanyaggal Csehországban 1/2 • A kezelés alkalmazása önkéntes alapon történt(a tenyésztő érdekeiből kifolyólag) • Első szerológiai vizsgálatok • Az összes állatot beoltották és emlékeztető oltást is kaptak • További ismételt oltások 6 hónapon belül • Az eredetileg szerológiailag pozitív állatok kivonása elsőként • A klasszikus oltóanyag beadása után az állományban továbbra is voltak szerológiailag pozitív állatok • Az oltás beadását követően az utolsó eredetileg pozitív állatok kivonása után megszüntethető a fertőzés

19. Az első mentesítési folyamatok gyakorlatban alkalmazott oltóanyaggal Csehországban 2/2 • Bebizonyosodott, hogy a javasolt módszer beválik az állományok kezelésénél, de • A mentesítés hosszú távú és nem mindenki hajlandó végigcsinálni és kitartani • A mentesítést bonyolították az üzemeltetési gondok, a későbbiekben a tulajdoni viszonyok átalakulása • A mentesítési folyamatok meghosszabodásához a teljes vírust tartalmazó klasszikus IBR oltóanyag is hozzájárult • Abba az időben jelentek meg az első marker vakcinák • Gyakorlatban való alkalmazáshoz ajánlott

20. Alap marker (deletált) vakcinák • a virion egy része hiányzik

21. A marker (deletált) vakcinák felhasználása Elsősorban gyógyító programokban • Előnyök: • a posztinfekciós és posztvakcinációs ellenanyagok megkülönböztetése • élő avirulens vakcina kifejlesztésének lehetősége • celluláris és humorális immunitás elősegítése Hátrányok: • a fertőzőképesség elvesztése a védelem elvesztését jelentheti

22. gE ELISA

23. A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni nemzeti mentesítési program a Cseh Köztársaságban • 2006.01.01-től • A gyógykezelés mindhárom módszerét alkalmazzák • radikális (kivételes) • Eliminációs oltás nélküli (10 %-ig pozitív) • Eliminációs markervakcina oltással(a pozitív állatok 10%-on felüli aránya)

24. Eliminációs módszer marker vakcina alkalmazásával (1/2) • A 6 hónapnál idősebb állatoknál az első szerológiai vizsgálatokelvégzése • A 6 hónapnál idősebb állatok beoltása 3-4 héten belül emlékeztető oltással • A 6 hónapot betöltött borjúk folyamatos oltása és újraoltása • A teheneket 6 havonta emlékeztető oltással látják el • A mentesítési időszakban 6 havonta 1x az eredetileg szerológiailag negatív csoportokból való állatok mint indikátorok kivizsgálása

25. Eliminációs módszer marker vakcina alkalmazásával (2/2) • Oltás befejezése • Az utolsó olyan állat kivonása után, amely szerológiailag pozitívnak bizonyult az első kivizsgálás során • És 6 hónapnál idősebb állatoknál két negatív eredményű szerológiai vizsgálat elvégzése után 4 hetes intervallumban • 6 hónapos üzemeltetési időszak következik • Az állományt IBR mentesnek minősítik • ismételt szerológiai kivizsgálás - gE ELISA teszttel igazolt negativitás

26. A mentesítési időszakban végrehajtott változások vagy kiegészítések (többnyire a vállalkozás igényei alapján) • Üszőkélő vakcinával való beoltása intranazálisan még áthelyezésük előtt (a fertőzés behatolási kapujának immunizálása) • Borjúk beoltása élő vakcinával intranazálisan a születésük utáni első hetekben (kolosztrális immunitás elkerülése) • Oltás inaktivált vakcinával a 3. hónaptól (az üzemeltetés miatt, a gyártó engedélyezi) • Hízók védőoltása (inaktivált v.)amennyiben közelben volt vagy a mentesített telepen

27. Mentesítés eddigi eredményei 1/2 • A mentesítés elején (2006) – gazdaságok kb.19,2%-a volt IBR mentes • 2007 végén – összesen a gazdaságok 47,99 %-a gyógyult (IBR mentes) • 2008 végén – gazdaságok 57,32 %-a teljesen gyógyult (IBR mentes) • 2009 végén – gazdaságok 59,9 %-a teljesen gyógyult (IBR mentes) • 2011 végén – gazdaságok 64,98%-a gyógyult (IBR mentes) (némely körzet sokkal jobb eredményekkel is dicsekedhet)

28. Mentesítés eddigi eredményei 2/2 • 2012 végén– gazdaságok 69,75%-a teljesen gyógyult (IBR mentes) • 411 gazdaságot kell még mentesíteni - többnyire alapállományok, amelyekhez borjúnevelő ház, növendék állat neveldék vagy önálló hizlalótelep tartozik - itt már szerológiailag negatív állatok vannak, de a gazdasághoz ritkán pozitív esetek szervezetileg kapcsolódhatnak • Ezért a gazdaságok mennyisége és a mentesített gazdaságok aránya torz

29. Gyakorlati tapasztalatok 1/3 • Igazolódott, hogy a javasolt folyamat a marha gyógyulásához vezet, azonban • az önálló vakcináció nem elégséges a gyógyuláshoz • szükséges betartani egy sor fertőzés elleni és tenyésztői intézkedést • a gyógyulási folyamat hosszú távú és nem mindenki hajlandó kitartani • az elért szeronegatívumok – gyakran a fertőzés elleni intézkedések rosszabbodása – új esetek • Nehezen fellelhetők új infekciós források • Nem szabad mindent a vírus látenciára visszavezetni (még ha gyakran meghatozó szerepet is játszik benne)

30. Gyakorlati tapasztalatok 2/3 • A gyógyulásra nézve a legnagyobb veszélyt az állatok áthelyezése jelenti További kockázatok • Állatok beszerzése csak IBR tenyészetből • Nem vakcinált hízó a farm közelében • A szarvasmaha szállító járművek közös használata (tisztaságuk, fertőtlenítés) • Szolgáltatói és szerviz szervezetek járművei • Azok eszközei és segédeszközei • A személyzet átöltözése, beleértve az állatorvosokat is • Jogosulatlan személyek belépése • Állatok szabad mozgása, valamint egy sor további

31. Gyakorlati tapasztalatok 3/3 • Az IBR-ből való felgyógyulás témájában 9 posztgraduális munka került kidolgozásra • Mind alátámasztotta a gyógyulás sikerességét • Azonban mind leírja a pozitív (gyakran egyedüli) darab újbóli kialakulását a farmok valamelyikén • Ezért a teljes gyógyulási időtartam meghosszabbítása az adott gazdaságban • Az IBR Nemzeti gyógyászati program a Cseh Köztársaságban 2013-ig meghosszabbításra került.

32. Befejezés • A marker vakcina alkalmazása jelentős mérték-ben hozzájárul a tenyészetek mentesítéséhez • A VÉDŐOLTÁS MAGÁBAN NEM OLDJA MEG AZ IBR PROBLÉMÁT! • A telepeken összetett intézkedésekre van szükség • Fertőzésmentesség • Tenyészet • Menedzseri • Az erőfeszítések a tenyészet gazdálkodásában megtérülnek • A tenyésztők felkészítése a mentesítés hosszú időszakára